• kezelések
• vérnyomás mérése
• vizsgálat

A vérnyomás mérése napjainkban

A magas vérnyomás – betegség egyetlen diagnosztikus (megállapító) módszere a vérnyomásmérés. Tudjuk, hogy a vérnyomás és a szívütések száma rövid időn belül változhat, ezzel alkalmazkodik a szervezetben a vérkeringés a változó körülmények­hez. A belégzéskor csökkenő és a kilégzéskor emelkedő vérnyomás és szívfrekvencia a vérnyomás rövid távú változékonyságát jelzi. A nappal maga­sabb/éjszaka alacsonyabb érték a középtávú inga­dozást, a télen magasabb/nyáron alacsonyabb érték pedig a hosszú távú változékonyságot mutatja.

Az étkezés, a fizikai-szellemi aktivitás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a hormonális rendszer változásai tovább módosíthatják a vérnyomásértéket. Számos szabályozó rendszer biztosítja, hogy a vérnyomás a szervezet szükségleteinek megfelelően változzon a szokásos hétköznapi terhelés, illetve a legszélső­ségesebb fizikai megerőltetés közben is. Az eseti mérés során mért érték esetlegessége ezért nem szorul bővebb magyarázatra.

Joggal merül fel a kérdés, mi a jelentősége egyetlen vérnyomásmérésnek?

Valamennyien lehetünk időnként feszültebbek, idegesebbek, érzékenyek lehetünk meleg- vagy hideg időjárási frontokra, fizikai munkát is végezhetünk, pihenéskor azonban biztosan megnyugszik a szerve­zet. Egészséges egyéneknél is a fizikai terhelés során néha 180-200 Hgmm-es szisztolés vérnyomás is mérhető, és ez nem kóros.

Valóban egy mérés, egyetlen számérték fogja eldönteni, hogy a továbbiakban korlátozással, esetleg gyógyszert szedve éljük le hátralévő életünket? Az „egy mérés nem mérés” alapelvet már az általános iskolában megismertük, a vérnyomásmérés esetében sem működik ez másképp. A mért érték pontosságát és megbízhatóságát ismételt mérésekkel kell alátá­masztani.

Vérnyomásmérés higanyos mérővel

Az orvosi rendelőben a kezelőorvos, vagy a szakkép­zett asszisztens általában higanyos vérnyomásmérőt alkalmaz. A mérés során a karra helyezett mandzset­tában a pumpa segítségével akkora nyomást hoz létre, mely képes megállítani az artériában a keringést. A mandzsettában levő nyomást az izom- és kötő­szövetek továbbítják az érfalra.

Az áramlást, vagy annak megszűnését a vizsgáló hall­gatóval (fonendoszkóp) ellenőrzi. A leeresztő szelep segítségével lassan csökkenti a mandzsettában uralkodó nyomást, és ha az megegyezik az érben lévő nyomás­sal, hallhatóvá válik a szív dobbanása (ún. Korotkoff-hangok). Az első hang megjelenése jelzi a szisztolés nyomás értékét. Lassan és folyamatosan tovább csök­kentve a nyomást a mandzsettában, a kopogó hang megszűnik. Ez az érték jelzi a diasztolés vérnyo­mást.

A vérnyomásmérés pontosságát nagymértékben befolyásolja az alkalmazott mandzsetta mérete. Nagyobb körfogatú karon az artéria összenyomásához nagyobb nyomás szükséges, és ha a kar vastagságához képest túl keskeny, vagy túl rövid mandzsettát alkal­mazunk, a valóságosnál 20-30 Hgmm-rel nagyobb értéket mérhetünk. Ez természetesen az automata készülékek használatakor is érvényes.

Vérnyomásmérés automata mérővel

Otthoni körülmények között, de egyre több ren­delőben is használatosak az automata vérnyomásmé­rők. Az automata vérnyomásmérők kicsit más mérési elven alapulnak. A készülékek nagyobb része már nem az ún. Korotkoff-féle hangok hallgatózásán alapul, hanem oszcillométer segítségével matematikai algorit­mus alapján számolja ki a vérnyomásértéket.

A hitele­sített automata készülékek éppoly pontos és megbíz­ható értéket mutatnak, mint a higanyos vérnyomás­mérő. Mivel a higanyos vérnyomásmérést tekintjük a legpontosabb mérésnek, minden egyéb vérnyomás­mérő készüléket fél-egyévente javasolt összehasonlí­tani (hitelesíteni) egy pontos higanyos mérővel.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.