• reflux

Gastroesophagealis reflux (GER) babák esetén

A közelmúltban jelentősen megnőtt a gyomor-nyelőcső visszaáramlással, vagy­is GER-rel diagnosztizált babák száma – nem azért, mert több babánál jelent­kezik a probléma, hanem azért, mert többnél diagnosztizálják helyesen. Az or­vosok feltételezik, hogy a múltban kólikásnak tartott babák közül sokan valójá­ban GER-től szenvedtek. Az egyévesnél fiatalabb babáknál gyakori probléma, és még gyakoribb a koraszülött babák esetében.

Tünetek:

A GER hasonló a felnőttek gyomorégéséhez (savtúltengés). A gyo­morsav feljut a nyelőcsőbe vagy akár a garatba, gyakori bukást vagy hányást okoz, és irritálja a nyelőcsövet, ami csil­lapíthatatlan síráshoz és rossz közérzet­hez vezet.

A következő tünetek figyel­hetők meg:

• Hirtelen vagy csillapíthatatlan sírás, erős fájdalom, homorítás etetés közben.
• Túlzott bukás vagy hányás
• Túlzottan erős hányás
• Hányás órákkal az evés után
• Rendellenes hozzáállás az étkezések­hez, például étel visszautasítása, illetve állandó evés vagy ivás
• Lassú súlygyarapodás
• Rossz alvás
• Öklendezés vagy fulladozás
• Gyakori böfögés vagy csuklás
• Nehéz vagy zajos nyelés
• Túlzott nyáladzás Időnként:
• Krónikus köhögés, visszatérő krupp
• Gyakori piros vagy fájó torok
• Gyakori fülgyulladás
• Légúti problémák, beleértve a sípolást, a nehézlélegzést, az asztmát, a hörghu­rutot, a tüdőgyulladást és az átmeneti légzéskimaradást.

Évszak: Bármikor.

Ok: A GER a gyomortartalom visszaju­tása a nyelőcsőbe. Általában a nyelés so­rán a nyelőcső sorozatos összehúzódással továbbítja az ennivalót vagy az innivalót a gyomorba. Miután az étel a gyomor­ba került, savval keveredik, hogy meg­induljon az emésztés. E keveredéskor a nyelőcső alsó végén található izomgyűrű összehúzódik, megakadályozva, hogy az ennivaló visszajusson.

Koraszülött és né­melyik időre született csecsemőnél a gyo­mor és a nyelőcső találkozása még fejlet­len, és időnként ellazul, amikor összehú­zódva kellene lennie. Az izmoknak ezen ellazulása lehetővé teszi, hogy az étel és az ital visszajusson. A savas gyomortartalom visszajutása irritálja a nyelőcső nyálka­hártyafelszínét, és egyfajta égő érzést okoz.

Időtartam: A GER általában 2-4 hetes kor között jelentkezik először, és a gyerek egy- vagy kétéves koráig tarthat. A tünetek körülbelül a negyedik hónapnál teljesed­nek ki, és a hetedik hónap környékén kez­denek csillapodni, amikor a baba elkezd felülni, és szilárdabb ennivalót fogyaszt.

Kezelés: A GER enyhe formái gyako­riak, általában nem igényelnek kezelést, és hónapok alatt maguktól elmúlnak. A súlyosabb GER kezelésénél a terápia nem a betegség gyógyítására irányul, hanem arra, hogy a baba jobban érezze magát, amíg az állapotot ki nem növi. A megelőzésnél ismertetett módszerek­hez folyamodjunk (lásd a következő ol­dalon), hogy segítsük enyhíteni a baba rossz közérzetét.

Azok a gyógyszerek, ame­lyek csökkentik a gyomorsav mennyisé­gét, semlegesítik a gyomorsavat vagy fo­kozzák a gyomor motilitását, esetleg se­gíthetnek, de csak akkor adhatók, ha az orvos felírja vagy javasolja. Ha a problé­ma súlyos, és az egyéb kezelési módsze­rek csődöt mondtak, előfordulhat, hogy műtétre lesz szükség, hogy szorosabbra vegyék a nyelőcső alsó izomgyűrűjét.

Étrendi változtatások:

• Kerüljük el a túletetést. Gyakrabban kínáljunk kisebb mennyiségű anyatejet, tápszert vagy szilárd ennivalót.
• Ha a csecsemő elég nagy a szilárd étel­hez, adjunk neki inkább sűrűbb, mint hígabb, felvizezett ételeket. A gravitáció könnyebben lenn tartja a sűrűbb ételeket. Szintén kerüljük (ha már az étrendjé­ben szerepel) a savas vagy zsíros ételeket nagy mennyiségben.

Megelőzés:

A GER nem mindig meg­előzhető, de néhány dolgot megtehetünk, hogy a súlyosságát csökkentsük:

• Szoptassunk addig, ameddig lehet. A GER általában sokkal kevésbé súlyos a szoptatott babáknál, mivel az anyatej jóval könnyebben és gyorsabban meg­emészthető, mint a tápszer, és természe­tes savlekötő szerként viselkedik. A szop­tatós anya küszöbölje ki étrendjéből a koffeint (ami a reflux kialakulásához köz­ismerten hozzájárul).
• Az etetések legyenek olyan nyugodtak és csöndesek, amennyire csak lehet, ke­rüljük a megszakításokat.
• Gyakran büfiztessük a babát.
• Támasszuk fel a babát az etetések so­rán és azokat követően egy-két órán át. Ha a baba etetés után elalszik, fektetve, de kicsit lejtősen helyezzük aludni. Ezt úgy tehetjük meg, hogy néhány párnát helyezünk a matrac fejrésze alá, vagy spe­ciálisan GER-ben szenvedő babák számá­ra tervezett, döntött ékpárnát használ­junk (a tépőzárcsíkok megakadályozzák, hogy a baba lecsússzon).
• Próbáljunk meg cumit adni az etetések után, a cumi szopása ugyanis gyakran enyhíti a refluxot.
• Kerüljük a heves mozgással járó játékot közvetlenül az etetések után. Ne fürdes­sünk etetés után.
• Ne dohányozzunk a baba körül. A ni­kotin a gyomorsav termelését stimulálja.

Szövődmények:

• Súlygyarapodás hiánya
• Súlyos fuldoklási rohamok
• Sípoló légzés, aspirációs tüdőgyulladás és más tüdőproblémák
• Átmeneti légzéskimaradás

Mikor hívjunk orvost:

• Ha a GER elég súlyos ahhoz, hogy aka­dályozza a súlygyarapodást vagy az alvást.
• Ha úgy érezzük, a babának nagy fájdal­mai vannak.

A kiújulás valószínűsége: A jó hír az, hogy szinte az összes GER-es baba kinö­vi ezt az állapotot. Miután kinőtték, a probléma általában nem szokott újra visszatérni. Előfordulhat azonban, hogy belenyúlik a felnőttkorba.

Más problémák hasonló tünetekkel:

• Vírusos vagy bakteriális fertőzések
• Asztma
• Pylorus- (gyomorszáj-) szűkület
• Anyagcsere-betegségek
• Hirschsprung-betegség

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.