• gyermekorvos

Gyermekorvos vagy családorvos?

Néhány nemzedékkel ezelőtt egy orrfo­lyás vagy egy kellemetlen pelenkakiütés esetén a szülők nem kerestek fel semmi­féle gyermekorvost. A drága kis poron­tyot valószínűleg ugyanaz az orvos gyó­gyította, aki világra segítette, aki a papa szőrtüszőgyulladását és a nagymama reu­máját kezelte, aki a nagybácsi vesekövét és az unokatestvér manduláját eltávo­lította.

Ő a családorvos, aki az orvosi egyetem elvégzése, a szakmai gyakorlat megszerzése és a szakorvosi vizsgák leté­tele után háziorvosi praxist szerzett ma­gának. Manapság az emberek egy tak­nyos orral vagy egy kiütéses fenékkel is gyermekorvoshoz, gyermekspecialistá­hoz rohannak. Először tehát el kell dön­tenünk, hogy milyen szakorvost kívá­nunk választani, és csak utána érdemes megkeresni az ideális doktor nénit/ bácsit.

A gyermekorvos

Hozzá csecsemők, gyerekek, esetleg kamaszok járnak. Az or­vosi egyetem hat éve után a gyermek­orvosok négy év speciális gyermekor­vosképzésben részesülnek, mely után szigorú szakvizsgát tesznek le. Elég nyil­vánvaló, hogy mi a legnagyobb előnye, ha a csecsemő mellé gyermekorvost választunk: mivel ő csak gyerekekkel – méghozzá sokkal – foglalkozik, a töb­bi orvosnál jobban ismeri ifjú páciensei normális és nem normális reakcióit.

Tapasztaltabb a beteg gyerekek gondo­zásában. És ami talán a legfontosabb: valószínűbb, hogy válaszolni tud az új­donsült szülőket aludni sem hagyó kér­désekre (hiszen naphosszat ilyesmivel fog­lalkozik), és kapásból megnyugtat, ha ezt hallja: „Miért akar állandóan szopni a gyerek?” „Miért nem alszik többet?” „Miért sír annyit?”

A jó gyermekorvos ráhangolódik a teljes családra, és felismeri, ha a gyerek bajának hátterében valamelyik szülő vagy más családtag fizikai vagy érzelmi problémája áll. A gyermekorvos hát­ránya az, hogy ha az egész család megbetegszik valamilyen orvosi ellátást igény­lő betegségben (például Streptococcus okozta torokgyulladásban), két orvost kell felkeresni.

A családorvos

Akár a gyermekorvos, a családorvos is négy-öt évig folytat spe­ciális tanulmányokat az egyetem elvég­zése után. De a családorvosi tanulmányi program sokkal szélesebb körű, mint a gyermekorvosi, a gyermekgyógyászat mellett belgyógyászatot, pszichiátriát, szülészetet és nőgyógyászatot is tartal­maz.

Családorvost választani azért elő­nyös, mert az egész családot ugyanaz az orvos fogja kezelni, aki a nagypapától az unokáig mindenkit ismer emberi ol­daláról, kívülről fújja a családtagok egész­ségi állapotát, és ezt az információt ké­pes hasznosítani a betegségek diagnosz­tizálásában és kezelésében. Ha a babával eddigi családorvosunknál jelentkezünk, annak az a további előnye, hogy az új csa­ládtag egy régi baráthoz kerül.

Lehetséges hátrány:

Mivel a család­orvos a gyermekorvosnál kevesebb gyer­mekgyógyászati képzéssel és tapasztalat­tal rendelkezik, talán nincs hozzászokva azokhoz a kérdésekhez, amelyekkel az egészséges babák aggódó szülői is nap­estig bombázzák, és talán nehezebben ismer fel egy nem túl gyakori kórképet. Csökkenti a hátrányt, ha olyan családorvost keresünk, akinek praxisába nem­csak nagyobb gyerekek tartoznak, hanem sok csecsemő is. Ugyancsak hátrány le­het, ha a családorvos kevésbé hajlandó vagy képes követni az esetleg kórházba került gyermek sorsát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.