• orvos

Milyen jellegű orvosi rendelőt válasszunk?

Némely szülő számára az orvosi praxis jellege éppannyira fontos, mint az orvos személye. Egy amerikai családnak több lehetséges választása van: a döntés a sze­mélyes szimpátián, az értékrenden, a dol­gok fontossági sorrendjén múlik.

Egyszemélyes praxis

Az orvos egyedül dolgozik, és távollétében vagy akadályoz­tatása esetén egy orvoskolléga helyette­síti. Ennek a rendszernek az a legfőbb előnye, hogy az orvos szoros személyes kapcsolatot tud kialakítani a páciensei­vel. De van hátránya is: az egyedül prak­tizáló orvos valószínűleg nem érhető el a hét bármely napján, a nap bármely órájában.

Elérhető az egyeztetett időpontban (ha nem hívták sürgős esethez), és per­sze többnyire azon kívül is, de időnként szabadságra megy, este vagy hétvégén nem dolgozik, és ilyenkor a sürgős ke­zelést vagy konzultációt igénylő pácienst egy – feltehetőleg ismeretlen – helyette­sítő orvosra hagyja. Egyedül praktizáló orvos választása esetén tanácsos megér­deklődni, hogy az illetőt ki fogja távol­létében helyettesíteni, és előre intézked­ni kell, hogy sürgős esetben a gyermek orvosi dokumentációi akkor is elérhe­tőek legyenek, ha az orvos nincs jelen.

Társas praxis

Két orvos sokszor jobb, mint egy. Ha az egyik nem érhető el, akkor a másik áll a betegek rendelkezé­sére. És ha az első évben mindenképpen gyakori rutinvizsgálatok miatt felváltva látogatjuk őket, anya és gyermeke egy­aránt jó kapcsolatot alakíthat ki mind­kettőjükkel. Bár a partnerek általában egyetértenek a főbb kérdésekben, és valószínűleg hasonló az orvosi filozófiájuk, időnként előfordulhat köztük nézetkü­lönbség. Ez bizonyos esetekben zavaró lehet, egy tényleg bonyolult kérdésben viszont egyenesen segít a két megköze­lítés. (Ha az egyik nem oldja meg a cse­csemő alvási problémáját, a másiknak még mindig lehet valami ötlete.)

Társas rendelő választása előtt min­denképpen meg kell tudakolni, hogy le­het-e időpontot kérni csupán az egyik orvoshoz. Ha nem, és a két doktor közül csak az egyik rokonszenves, az orvosi vizitek felét olyan személlyel kell tölte­nünk, akit nem kedvelünk. Az ellenőrző vizsgálatokhoz bizonyára ki lehet válasz­tani a szimpatikus orvost, ám a beteg gye­rekeket az fogja megvizsgálni, aki éppen ott van.

Orvoscsoport

Ha jó a két orvos, a há­rom vagy több még jobb – gondolnánk. Nos, ez nem egészen így van: bizonyos értelemben jobb, bizonyos értelemben rosszabb. A csoport nagyobb eséllyel ga­rantál 24 órás ügyeletet, de szoros orvospáciens viszonyra valószínűleg csak akkor számíthatunk, ha a rendszeres vizsgála­tokhoz ugyanazt az orvost (vagy ugyan­azt a két orvost) kérhetjük.

Minél több orvossal kell találkoznia a gyermeknek szűrővizsgálatok és betegség esetén, an­nál nehezebben fogadja el őket. Persze ha mindegyik doktor kedves és barátságos, akkor ez nem lesz túl nagy probléma. Még valamit meg kell említeni: ha cse­rélgetjük az orvosokat, elképzelhető, hogy az egymásnak esetleg ellentmondó taná­csok segítenek. De az is, hogy összeza­varnak. Hosszú távon az orvosok száma jóval kevesebbet számít, mint az, hogy mennyire bízunk bennük külön-külön és együttesen is.

Orvos + védőnő vagy gyermekápoló szakasszisztens

A legtöbb ilyen rende­lőben dolgozik még egy vagy több védő­nő (az ő szerepe a gyermekgyógyászat­ban ugyanaz, ami a szülésnél a bábáé), illetve gyermekápoló szakasszisztens. A védőnő általában felsőfokú végzettségű, önálló egészségügyi szakember, a gyer­mekápoló szakasszisztens ugyancsak egészségügyi szakember, aki orvos keze alatt dolgozik. Általában ők végzik a ru­tinvizsgálatokat, az apróbb betegségek gyógyítását, szükség esetén természete­sen az orvossal konzultálva.

A hatáskö­rüket meghaladó problémákat a rendelő valamelyik orvosához utalják. A védőnő és a gyermekápoló szakasszisztens gyak­ran több időt tölt a páciensekkel, mint az orvos, és legalább annyi figyelmet for­dít életvezetési és egészségügyi kérdé­sekre, mint a betegségekre. Mivel azon­ban nincs orvosi képzettségük, sok anya nem bízza rájuk feltétel nélkül a csecse­mőjét.

Pedig a kétely valószínűleg nem jogos: sok felmérés szerint a legtöbb vé­dőnő és gyermekápoló szakasszisztens ugyanolyan jól vagy még jobban diag­nosztizál és kezel apróbb betegségeket, mint az orvos. Munkájuk ráadásul csök­kenti a költségeket a várakozási időt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.