Hat hónapos babáknál: a vérszegénység ellenőrzése?
„Nem tudom, miért akarja a következő látogatás során az orvos a fiamat vérszegénységre tesztelni. Koraszülött volt, de most már egészséges és aktív.”
A vassal dúsított tápszernek és baba gabonapelyheknek köszönhetően a vérszegénység ma már ritka a jól táplált babák között (100 középosztálybeli csecsemőből csak 2-3 lesz vérszegény). Ennek következtében a vérszegénység (a vörösvértestek alacsony fehérjetartalma) rutinszerű ellenőrzését nem tekintik nélkülözhetetlennek.
De mivel az enyhe vérszegénységben szenvedő babák általában nem mutatják az állapot jellegzetes tüneteit (sápadtság, gyengeség és/vagy ingerlékenység) – és mivel a legtöbb látszólag egészséges és aktív -, csak vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni. Ez az oka annak, hogy a biztonság kedvéért sok orvos elvégzi a tesztet (hat és kilenc hónapos kor között alacsony születési súlyú csecsemők esetében, és kilenc és tizenkét hónapos kor között a többinél).
A babák vérszegénységének leggyakoribb oka a vashiány
Általában olyan babákban fordul elő, akik alacsony vastartalékkal születtek, például koraszülött csecsemőknél, akiknek nem volt idejük a születés előtt tartalékot felhalmozni, és olyan babáknál, akiknek az anyja nem kapott elég vasat a terhesség alatt. A kihordott babáknak általában van elég vastartalékuk, hogy az élet első pár hónapját átvészeljék.
Utána, mivel a babáknak nagy mennyiségű vasra van szükségük ahhoz, hogy a növekedés mértékével párhuzamosan növeljék a vérmennyiségüket, az étrendjükben szükségük van vasforrásra, például vassal dúsított tápszerre (cumisüvegből táplált babák számára) vagy vassal dúsított baba-gabonapehelyre. Bár a kizárólagos szoptatás az első négy-hat hónapban a legjobbnak tartott babatáplálási mód, és az anyatejben lévő vas nagyon jól szívódik fel, hat hónapos kor után a szoptatás egyedül nem biztosít elég vasat.
Mikor jelentkezhet a vashiány?
Általában olyan, teljes időre született babánál jelentkezhet vashiányos vérszegénység, aki tápanyagforrásként elsősorban az anyatejet (hat hónapos kor után), tehéntejet, alacsony vastartalmú tápszert kap, és kevés szilárd ételt fogyaszt. Mivel a vérszegénység csökkenti étvágyát a szilárd étel, egyetlen vasforrása iránt, egy kevesebb vas/kevesebb étel/kevesebb vas/kevesebb étel ciklus alakul ki, ami még tovább rontja a helyzetet. A felírt vaspótló cseppek általában gyorsan megoldják a problémát.
A baba vashiányos vérszegénységének elkerülésére próbáljuk a következőket:
- Cumisüveges etetésnél gondoskodjunk vassal dúsított tápszerről.
- Szoptatásnál gondoskodjunk hat hónapos kor után vaspótlásról valamilyen kiegészítő formájában (például vassal dúsított gabonapehely, vagy ha az orvos javasolja, vasat is tartalmazó vitamincseppek). Lehetőleg egyidejűleg kapjon C-vitamint is, ami javítja a vas felszívódását.
- Amint a baba szilárdétel-fogyasztása nő, építsünk be vasban gazdag ételeket.
- Ne adjunk túl sok korpát a babának (például korpás muffinokat vagy korpás gabonapehelyhet), mivel zavarhatja a vas felszívódását.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.