Babaápolás

Hat hónapos babáknál: a vérszegénység ellenőrzése?

“Nem tudom, miért akarja a következő látogatás során az orvos a fiamat vérszegénységre tesztelni. Koraszülött volt, de most már egészséges és aktív.”

A vassal dúsított tápszernek és baba gabonapelyheknek köszönhetően a vérsze­génység ma már ritka a jól táplált babák között (100 középosztálybeli csecsemőből csak 2-3 lesz vérszegény). Ennek követ­keztében a vérszegénység (a vörösvértes­tek alacsony fehérjetartalma) rutinszerű ellenőrzését nem tekintik nélkülözhetet­lennek.

De mivel az enyhe vérszegény­ségben szenvedő babák általában nem mutatják az állapot jellegzetes tüneteit (sápadtság, gyengeség és/vagy ingerlé­kenység) – és mivel a legtöbb látszólag egészséges és aktív -, csak vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni. Ez az oka annak, hogy a biztonság kedvéért sok orvos el­végzi a tesztet (hat és kilenc hónapos kor között alacsony születési súlyú cse­csemők esetében, és kilenc és tizenkét hónapos kor között a többinél).

A babák vérszegénységének leggya­koribb oka a vashiány

Általában olyan babákban fordul elő, akik alacsony vas­tartalékkal születtek, például koraszülött csecsemőknél, akiknek nem volt idejük a születés előtt tartalékot felhalmozni, és olyan babáknál, akiknek az anyja nem kapott elég vasat a terhesség alatt. A ki­hordott babáknak általában van elég vas­tartalékuk, hogy az élet első pár hónap­ját átvészeljék.

Utána, mivel a babáknak nagy mennyiségű vasra van szükségük ahhoz, hogy a növekedés mértékével pár­huzamosan növeljék a vérmennyiségü­ket, az étrendjükben szükségük van vas­forrásra, például vassal dúsított tápszerre (cumisüvegből táplált babák számára) vagy vassal dúsított baba-gabonapehelyre. Bár a kizárólagos szoptatás az első négy-hat hónapban a legjobbnak tartott babatáplálási mód, és az anyatejben lévő vas nagyon jól szívódik fel, hat hónapos kor után a szoptatás egyedül nem bizto­sít elég vasat.

Mikor jelentkezhet a vashiány?

Általában olyan, teljes időre született babánál jelentkezhet vashiányos vérsze­génység, aki tápanyagforrásként elsősor­ban az anyatejet (hat hónapos kor után), tehéntejet, alacsony vastartalmú tápszert kap, és kevés szilárd ételt fogyaszt. Mi­vel a vérszegénység csökkenti étvágyát a szilárd étel, egyetlen vasforrása iránt, egy kevesebb vas/kevesebb étel/kevesebb vas/kevesebb étel ciklus alakul ki, ami még tovább rontja a helyzetet. A felírt vaspótló cseppek általában gyorsan meg­oldják a problémát.

A baba vashiányos vérszegénységének elkerülésére próbáljuk a következőket:

  • Cumisüveges etetésnél gondoskodjunk vassal dúsított tápszerről.
  • Szoptatásnál gondoskodjunk hat hó­napos kor után vaspótlásról valamilyen kiegészítő formájában (például vassal dúsított gabonapehely, vagy ha az orvos javasolja, vasat is tartalmazó vitamin­cseppek). Lehetőleg egyidejűleg kapjon C-vitamint is, ami javítja a vas felszívó­dását.
  • Amint a baba szilárdétel-fogyasztása nő, építsünk be vasban gazdag ételeket.
  • Ne adjunk túl sok korpát a babának (például korpás muffinokat vagy korpás gabonapehelyhet), mivel zavarhatja a vas felszívódását.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.