• baba
• környezeti hatások

Környezeti ártalmak és a baba

Természetes ösztönünk (akárcsak az ál­latvilágban) a leszármazottakat bizton­ságban és épségben tartani. A madarak a fészküket a fákon rakják, távol raga­dozó állatoktól, amelyek felfalhatják a meg sem születetteket. Az aligátor- és krokodilanyák az elásott tojásaikat növé­nyekkel borítják, amik rothadás közben hőt termelnek, a fészek hőmérsékletét megfelelő szinten tartva. A pingvinanyák és -apák a tojásaikat a lábukon egyen­súlyozzák, hogy ne érintkezzenek a fa­gyott talajjal.

Az anyamedvék, -farkasok és -rókák odúkat ásnak, hogy a sérülé­keny utódokat megvédjék az időjárás viszontagságaitól. Mi bababiztossá tesszük a házat, gyerekülést használunk a kocsiban, biztonságos bababútort vá­lasztunk – és megvédjük a gyereket a környezeti ártalmaktól.

De tényleg olyan veszélyes a babát körülve­vő világ, mint ahogy hallottuk?

Vagy másképp nézve: lehet olyan biztonságos, amilyennek szeretnénk? Bár nekünk sokkal egyszerűbb biztonságban tartani csemetéinket, mint szőrös és tollas ba­rátainknak, még sok munka vár ránk. Bár nem a dzsungelben élünk, nem egy­szerű megvédeni a babát a környezeté­ben rá leselkedő ártalmaktól.

Szerencsére a gyerek hosszú távú jólétét befolyásoló tényezők közül többet tudunk befolyásolni, mint amennyit nem. Például a szüléstől kezdődően biz­tosíthatjuk a megfelelő rutin- és beteg­ségi vizsgálatokat. A babának a lehető legjobb tápanyagokat adjuk kezdettől fogva. Senkinek nem engedjük, hogy do­hányozzon a baba környezetében. Előny­ben részesítjük az egészséges életmódot, például a megfelelő mozgást és étrendet, és visszaszorítjuk az egészségtelen szoká­sokat, például a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. Vigyázzunk ezekre, és már kiváló munkát végeztünk a gye­rek védelme érdekében.

Veszélyek

De van néhány ártalom a környeze­tében, amit nehéz kiküszöbölni, és ame­lyek a legnagyobb erőfeszítés ellenére is csak részlegesen vagy közvetetten befo­lyásolhatók. És bár a többségük jóval kevésbé fontos, mint az általunk befolyá­solhatók, némelyikük veszélyt jelenthet. A babákra és fiatal gyerekekre nagyobb ve­szélyek leselkednek, több okból. Az egyik ok a kisebb testméret – ugyanolyan dózisú veszélyes anyag gyerekben sokkal mérgezőbb, mint felnőttben.

Mivel testsúlykilogrammonként több vizet isznak, több ételt esznek és több levegőt szívnak, ezért több toxint fogyasztanak. A másik ok, hogy a szerveik még nö­vekednek és érnek, így jóval érzéke­nyebbek a környezeti hatásokra. Az a szokásuk, hogy a kezüket a szájukba veszik, szintén megnöveli a kockázatot (mivel szinte mindenhez hozzányúlnak, és így szinte minden, amihez hozzáér­nek, végül is a szájukba, és így a szerve­zetükbe kerül), ezenfelül közel vannak a földhöz, sokat játszanak ott (tehát sok­kal közelebb vannak a porban, földben, szőnyegben és fűben található mérgek­hez).

Még így is, a relatív kockázat ala­csony, és a legtöbb esetben nem érik meg az aggodalmaskodást

Fontos tudni, hogy bármilyen keményen próbálkoznak a szü­lők, lehetetlen az utódok számára teljesen veszélytelen környezetet létrehozni. De követve a természetes védő ösztönt, logi­kusnak tűnik, hogy minden lehetségest megtegyünk a gyerekre leselkedő veszélyek minimalizálására.

Íme, hogyan csináljuk:

Ólom – veszélyek a babákra nézve!

Szennyezések ételben? Vigyázzunk, mit adunk a babának!

Szennyezett beltéri levegő? Babákra káros anyagok!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.