• baba

Mesterséges lélegeztetés (szájból szájba újraélesztés)

Ha észlelhető a pulzus, de a baba légzése nem indult meg önmagá­tól, kövessük az alábbi utasításokat:

1. Lépés

Fújjunk a baba szájába vagy a szájába és az orrába. Egyévesnél fiatalabb baba esetében kö­rülbelül három másodpercenként („fúj, egy és kettő és három, és fúj” ütemre), lassú tempóban (percenként 20 léleg­zet) fújjunk, egyévesnél idősebb baba ese­tében négy másodpercenként (percen­ként 15 befúj ássál) fújjunk. Bizonyosod­junk meg róla, hogy a baba mellkasa min­den egyes lélegzettel emelkedik és süllyed.

2. Lépés

Egyperces lélegeztetés után ellenőriz­zük az életjeleket, hogy megállapíthassuk, nem állt-e meg a szív. Ha a szív megállt, térjünk át a szívkompresszióra (CPR). Ha nem, 3-5 másodpercig figyeljünk, füleljünk, és próbáljuk érezni, hogy van-e spontán légzés.

Ha a baba elkezdett önállóan lélegezni, to­vábbra is tartsuk nyitva a légutakat, és gyakran ellenőrizzük a légzést és a pul­zust, miközben a segítség megérkezésére várunk, és lehetőleg tartsuk melegen és nyugalomban a babát. Ha nincs spontán légzés, folytassuk a lélegeztetést, percen­ként ellenőrizve az életjeleket és a légzést.

3. Lépés

Ha egyedül vagyunk, és senki nem hívott még mentőt, hívjunk, mihelyt sikerült helyreállítani az önálló légzést. Ha pár percen belül nem kezdett el a baba önmagától lélegezni, vigyük a babát futball-labda tartásban egy telefonhoz, menet közben folytatva a lélegeztetést. A telefonon annyit mondjunk, hogy „nem lélegzik a gyerekem”, és gyorsan, de érthetően adjunk meg minden lénye­ges információt. Ne szakítsuk meg a kapcsolatot, mielőtt a diszpécser letenné a telefont, és ha le­hetséges, folytassuk a lélegeztetést akkor is, amikor a diszpécser beszél.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.