• baba
• csecsemő
• gyermekorvos
• orvosi vizsgálatok

Mit tud egy újszülött baba? Milyen orvosi vizsgálatok várhatóak?

Véget ért a várakozás. Megérkezett a kis­baba, a kilenc hónapja várva várt ember­ke. Amikor a pici, meleg porontyot elő­ször a karunkba vesszük, érzések százai hullámzanak át rajtunk az elragadtatott boldogságtól a riadt önbizalomhiányig. Első gyermek esetén mindemellett még kérdések (legalább) százai is fel fognak to­lulni. Miért olyan fura a fejformája? Hogy lehet máris pattanásos? Miért nem ma­rad ébren legalább a szopás idejére? Miért nem hajlandó abbahagyni a sírást?

Legszívesebben nekiállnánk a hasz­nálati utasítást keresni (hátha mellékel­ték a gyerekhez), pedig csak hinni kell önmagunkban! Bár sok mindent való­ban tanulni kell (hiszen a köldökcsonk kezelése, az eldugult fülecske masszíro­zása nem tartozik a velünk született is­meretek közé), meglepődve fogjuk ta­pasztalni, hogy a természettől milyen jó érzéket kaptunk a gyerekneveléshez.

Mit tud a baba?

Születése után néhány nappal valószínűleg:

• Hason fekvésből rövid időre fel tudja emelni a fejét (felügyelet nélkül nem sza­bad hason fektetni!).
• Karját, lábát a teste mindkét oldalán egyformán ügyesen mozgatja.
• Képes 20-30 cm távolságban lévő dol­gokra figyelni (különös tekintettel a szü­lei arcára!).

Mire kell számítani a kórházi vizsgálatokon?

A csecsemők első orvosi vizsgálatára köz­vetlenül születésük után, a szülőszobán kerül sor. Ekkor, majd a csecsemőosztá­lyon az orvosok, nővérek által végzendő vizsgálatok a következőket tartalmazhat­ják (némelyiket vagy mindegyiket):

• Légutak kitisztítása orrszívással (vagy akkor, amikor a feje kibújt, vagy ha már az egész gyerek a világra jött).
• A köldökzsinórt két ponton elkötik, majd a kapcsok között elvágják – a köl­dökzsinór elvágásának tisztét az apa is vállalhatja. (A köldökcsonkot antibioti­kummal vagy fertőtlenítőszerrel bekenik, a kapcsot 24 óra múlva eltávolítják.)
• Apgar-érték meghatározása (a csecse­mő jellemző értékei a születés utáni 1-5. percben)
• Antibiotikumos szemcsepp a gonorrhoea- vagy chlamydia fertőzés megelőzésére.
• Testsúlymérés. Az újszülöttek átlagos testsúlya 3370 g, az időre született csecse­mők 95 százalékának súlya 2400-4500 g közé esik).
• Testhosszmérés (az újszülöttek átla­gos testhossza 50 cm, az időre született csecsemők 95 százalékának testhossza 45-55 cm közé esik).
• Fejkörfogatmérés (az újszülöttek átlagá­ban 35 cm, az időre született csecsemők 95 százalékánál 32,7-37,4 cm közé esik).
• Az ujjak számának, valamint a test lát­ható részeinek és jegyeinek ellenőrzése.
• Koraszülöttek esetén az érettség (a méh­ben töltött idő) megállapítása.
• A babát odaadják édesanyjának, hogy megszoptassa és/vagy babusgassa.

Mielőtt az újszülött elhagyná a szülő­szobát, anyjával és apjával együtt névre szóló karszalagot kap. Későbbi azono­sítás céljára a babától talplenyomatot, az anyától ujjlenyomatot is vehetnek (a tintát lemossák a lábáról, az esetleges festéknyomok hamarosan eltűnnek). Az új jövevény alaposabb orvosi vizsgá­latát egy – rendszerint szabadon választ­ható – gyerekorvosnak kell 24 órán be­lül elvégeznie. Ha a vizsgálaton az anya is jelen lehet, máris feltehet néhányat abból a rengeteg kérdésből, ami bizo­nyára foglalkoztatja.

Az orvosi vizsgálat a következők meghatározására terjed ki:

• Testsúly (valószínűleg kisebb a baba születési súlyánál, és még néhány napig csökkenni fog), fejkörfogat (valószínű­leg növekedett, az esetleges deformációk kezdenek kisimulni), testhossz (gyakor­latilag változatlan, az esetleges különbség csak látszólagos, és abból adódik, hogy nehéz megmérni egy újszülöttet, aki se állni, se nyugton maradni nem képes).
• Belső szervek – pl. vese, máj, lép – tapintásos vizsgálata (kézzel, kívülről).
• Csecsemőreflex-vizsgálat.
• Csípőficamszűrés.
• Végtagok (kéz, kar, láb, lábfej), nemi szervek.
• Köldökcsonk ellenőrzése.

Mielőtt a csecsemő elhagyná a kórhá­zat, a nővérek, illetve orvosok a követ­kezőkről gondoskodnak:

• Megfigyelik a vizelet- és székletürítés normális vagy rendellenes voltát (az ürí­téssel kapcsolatos esetleges problémák ki­zárására).
• K-vitamint adnak a vér alvadási jel­lemzőinek javítására.
• Vérvétel (egy gyors tűszúrással) a ba­ba sarkából phenylketonuria (PKU) és pajzsmirigy-elégtelenségi szűrővizsgálat­hoz. A vérvizsgálat bizonyos anyagcsere­ rendellenességekre is kiterjed, az intéz­ményes vizsgálatokon kívül továbbiakra is van lehetőség.
• Szülői engedéllyel az első hepatitis B-oltásra is sor kerülhet. Egyes kórhá­zakban rutinszerűen beoltják a csecse­mőket, és ha az anya hepatitis B-pozitív, erre feltétlenül szükség van. Ha az anya nem vírushordozó, a gyerek az el­ső két hónap során bármikor megkap­hatja az első oltást. Magyarországon, ha az anya nem fertőzött, ez 14 éves korban történik. Orvosi javallatra két hó­napos kortól beadhatják a gyermekbé­nulás elleni, DTap és hepatitis B kom­binált oltást. A hazai oltási rend nem teljesen azonos ezzel. A kombinált oltás a születés után beoltott csecsemőknek is beadható, az újabb adag hepatitis B-vakcina nem ártalmas. Az orvos uta­sítása szerint kell eljárni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.