• kismama
• szoptatás

A szoptatós kismamának mitől kell óvakodnia?

Bár a szoptatós kismamák étrendje és életmódja jóval kötetlenebb, mint a ter­heseké, vannak dolgok, amiket szoptatás közben is jobb elkerülni, de legalább csökkenteni. Bár a kilenc hónap való­színűleg már úgyis leszoktatott minden káros szenvedélyről.

Nikotin

A dohány számos mérgező anya­got tartalmaz, amelyek bejutnak a vér­áramba, és végül az anyatejbe is. Az erős (napi egy doboz fölötti) dohányzás csök­kenti a tej kiválasztást, és a csecsemőnél hányást, hasmenést, szapora szívverést, nyugtalanságot válthat ki. Bár az ilyen toxikus anyagok csecsemőkre gyakorolt hatása még nem pontosan ismert, az biz­tos, hogy nem tesznek jót.

Ráadásul a dohányzó szülők a cigaretta füstjével is ártanak gyermeküknek, mert a passzív dohányzástól könnyen hasfájást, légúti fertőzéseket kaphatnak, és megnő a böl­csőhalál kockázata is. De még egy dohányos anya gyereke is jobban jár, ha szophat, mint ha tápszert kap, a napi adagot azonban néhány szál­ra le kell csökkenteni, és szoptatás előtt nem szabad cigarettázni.

Alkohol

Az alkohol belekerül az anya­tejbe, és a kisbaba is kap belőle, bár neki sokkal kevesebb jut, mint amennyit az anya iszik. Noha heti egy-két (de inkább csak egy) alkalommal nem árthat egy po­hárka, szoptatás közben az is kerülendő.

A nagyobb mértékű ivással további problémák is járnak

Nagyobb adagtól a baba álmos, kába, tunya lesz, és nem tud rendesen szopni. Igen nagy adag lég­zési nehézségeket okoz. A túlzott alkohol­fogyasztás az anyai funkciókat is rontja (akár szoptat, akár nem), képtelenné teszi arra, hogy gyerekével törődjön, megvéd­je, táplálja.

Az alkoholizáló anya könnyen depresszióba esik vagy elfárad, nem tud­ja jól megítélni a helyzetet. A szesz to­vábbá a tejelválasztást is csökkenti. Aki néha mégis inna egy kortyot, ne szopta­tás előtt tegye, hanem közvetlenül szoptatás után, hogy legyen néhány órányi idő az alkohol lebomlásához.

Koffein

Napi egy-két csésze kávé, tea vagy kóla nem árt meg se a babának, se az anyának, akinek a szülés utáni első hetekben, amikor alig jut ideje alvásra, a kávéfőző szinte az utolsó mentsvára. Ennyi koffeinnal azonban be kell érni, mert ha többször kávézunk, mindket­ten idegesek, irritáltak leszünk, és amit végképp nem szeretnénk: a baba nem tud aludni.

A koffein csecsemőknél refluxot is okozhat. Arról sem szabad meg­feledkezni, hogy mivel a koffein a csecsemőkből nem ürül ki olyan könnyen, mint a felnőttekből, lerakódhat a szer­vezetükben. A szoptatás idejére tehát korlátozni kell a kávéfogyasztást, illetve be kell érni koffeinmentes kávéval.

Gyógynövények

A gyógynövények ugyan természetes anyagok, de haszná­latuk, főleg szoptató anyák számára, nem mindig veszélytelen. Némelyik legalább olyan erős és mérgező hatású, mint a gyógyszer. Az orvossághoz hasonlóan a gyógynövény hatóanyagai is belekerül­nek az anyatejbe. Nagyobb adagban még az olyan gyógynövények is, mint a gö­rögszéna (amit pedig szoptatós anyáknak évszázadok óta ajánlanak, hogy több te­jük legyen, sőt kis mennyiségben néha szoptatási tanácsadók is javasolnak, bár hatását a kutatók vitatják), komoly ha­tással lehetnek a vérnyomásra és a pul­zusra.

A gyógynövények csecsemőkre gyakorolt hatásáról általában keveset tu­dunk

Nem érdemes kockáztatni: mi­előtt gyógynövényt használnánk, orvos­hoz kell fordulni. Kétszer is meg kell gondolni a herbateát: az egészségügyi szervek óvatosságra intenek, amíg nem tudunk eleget róla. Inkább maradjunk az olyan teáknál, amelyeket állítólag szop­tatós anyák is ihatnak (pl. Narancs, bors­menta, málna, csipkebogyó); de előbb gondosan olvassuk el a címkét, hogy nem kevertek-e bele másféle gyógynö­vényt, és mindenképp csak mértéklete­sen fogyasszuk.

Vegyszerek

A mesterséges anyagokat tartalmazó élelmiszer egyébként sem a legjobb választás, de terhes és szoptatós kismamáknak kifejezetten káros. Nem muszáj megszállott címkeolvasónak len­nünk, de óvatosnak igen. Ne feledjük: a mi ennivalónkban lévő adalékok raj­tunk keresztül a babába is bejutnak. Általános szabály, hogy kerülendők az olyan élelmiszer-ipari termékek, ame­lyeken hosszú az összetevők felsorolása.

A biztonságosabb étkezés érdekében né­hány jó tanács:

• Használjunk ártalmatlan édesítőszert. az aszpartám jobb, mint a szaharin (mert csak nagyon kevés jut át belőle az anya­tejbe), de mivel nem ismerjük az édesí­tőszerek esetleges hosszabb távú hatásait, ezekkel mértékletesen kell élni. (Ha az anya vagy gyermeke PKU-ban szenved, nem szabad aszparámot fogyasztani!)
• Természetes táplálék: a tejtermékek­től a baromfin, húsféléken át a tojásig ma már sokféle élelmiszer viseli a vegy­szermentességet tanúsító, úgynevezett organikus vagy biocímkét. De senki se higgye, hogy az őrületbe (vagy a városon végig) kell hajszolnia magát, ha a gyere­ket meg akarja védeni a növényvédő szerektől.[brbr]Igyekezzünk elkerülni a rovarir­tót (ennek legjobb eszköze a vegyszer­mentes, bioélelmiszer választása), ám az anya valamennyi vegyszert így is óha­tatlanul le fog nyelni és a tejjel tovább fog adni – de legalább veszélytelen, kis adagokban. Ha vegyszermentes zöldség, gyümölcs nem kapható vagy túl drága, a normál árut kell meghámozni vagy le­kaparni, és alaposan megmosni.
• Zsírosat ne: mint a kilenc hónap ide­jén, most is a legjobb zsírtalan vagy ala­csony zsírtartalmú tejtermékeket, sovány húsokat, lebőrözött baromfit enni, és­pedig két okból. Egyrészt zsírszegény étrenden könnyebb megszabadulni a terhesség alatt fölszedett kilóktól. Más­részt azok a növényvédő és egyéb szerek, amiket az állatok táplálékukkal felvesz­nek, a zsírjukban (valamint a szoptatás alatt ugyancsak kerülendő belső szer­veikben, amilyen a máj, a vese, a velő) halmozódnak fel. A biotejtermékek és -húskészítmények természetesen kevésbé veszélyesek, tehát lehetőleg ezeket része­sítsük előnyben.
• Vigyázat a hallal: a halfogyasztás élel­miszer-biztonsági szabályai a várandós és a szoptatós kismamák szempontjából azonosak. Magas higanytartalma miatt kismamáknak kerülendő a cápa, a kard­hal és a királymakréla. A hetenként fogyasztható összmennyiség legföljebb kb. 20 dkg tonhal (a haltörzsben kevesebb a higany, mint a fiiében vagy a konzervben), illetve 40 dkg lazac, ten­geri sügér, lepényhal, nyelvhal, tőke­hal, óriás laposhal, óceáni sügér, tonhal (a konzerv biztonságosabb, mint a friss), tenyésztett pisztráng.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.