Babaápolás

Mit tudunk a Tay-Sachs betegségről?

Mi ez?

Az ebben a lipidraktározási be­tegségben szenvedő gyerekeknél veleszü­letetten hiányzik egy enzim, amely az agyban és az idegsejtekben lévő zsírrak­tárak lebontásához szükséges. Születés­kor normálisnak tűnnek, hat hónappal később azonban, amikor a lerakódó zsír kezdi összecsapni a sejteket, az idegrend­szer működése leáll, és a gyerekek kez­denek visszafejlődni – nem mosolyognak, nem másznak, nem fordulnak meg, nem tudnak markolni, fokozatosan megva­kulnak, megbénulnak, és elvesztik kap­csolatukat a külvilággal. Többségük há­rom- vagy négyéves korában meghal.

Mennyire gyakori?

Ritka, aránya ezre­lékekben számolható.

Ki hajlamos rá?

Elsősorban a közép- és kelet-európai (askenázi) zsidók leszárma­zottai. Csaknem minden huszonötödik amerikai zsidó hordozza a Tay-Sachs-gént, és 3600 askenázi baba közül 1 érintett.

Mi okozza?

Autoszomális recesszív öröklődésű – a gyereknek mindkét szülőtől kell kapnia egy gént, hogy érintett legyen.

Társuló problémák

Aggodalom a jö­vendő gyerekeket illetően; minden terhességnél egy a négyhez az esélye, hogy beteg legyen a gyerek.

Kezelés

Nincs, bár a kutatók próbálkoz­nak a hiányzó enzim pótlásával. Askenázi származásúakat a fogantatás előtt és a ter­hesség korai szakaszában érdemes meg­vizsgáltatni. Ha mindkét szülőben jelen van a gén, amniocentézis végezhető, hogy vajon a magzat örökölte-e a betegséget.

Kilátások

A betegség mindig halálos.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.