• ovoda

Napközi keresése, gyerek nevelése

A jó bölcsőde, óvoda számos előnyt kí­nál. Szakképzett személyzet hajt végre az életkornak megfelelő, testi-szellemi fej­lődést szolgáló nevelési tervet, és bizto­sítja a kisebb-nagyobb gyerekek közös játékához, tanulásához szükséges lehető­ségeket. Mivel az otthoni gyerekgondo­zással ellentétben ezek a létesítmények nem egyszemélyes intézmények, egy-egy személy betegsége, felmondása általában nem okoz több fennakadást, mint hogy a gyerekeknek egy új archoz kell szok­niuk.

A működési engedéllyel rendelkező bölcsődék balesetvédelmi, egészségügyi és pedagógiai szempontból is ellenőrzés alatt állnak. Mivel az otthoni gyerekgon­dozáshoz képest olcsóbb is, a bölcsőde nemcsak a legjobb, hanem sok esetben az egyetlen lehetséges megoldás.

A bölcsődének a csecsemők szem­pontjából jelentős hátrányai is lehetnek!

Először is nem minden nevelési terv jó, de még a legjobb pedagógiai programot se lehet úgy személyre szabni, mint mi­kor egy gyerekkel a saját otthonában a saját dadája foglalkozik. Előfordulhat, hogy a bölcsődei pedagógusok, dadák, óvónők sűrűn cserélődnek. Kötött a munkaidejük, az általános iskolai naptárat követő intézmények olyan ünnepnapo­kon is zárva lehetnek, amikor a szülők dolgoznak.

Bár az otthoni felügyeletnél kevesebbe kerül, így se olcsó mulatság, hacsak nem állami, önkormányzati vagy a magánszférától kapott támogatással működik (mint pl. a vállalati bölcsődék). Valószínűleg a legnagyobb hátrányt a fertőzésveszély jelenti. A dolgozó szülők többsége – egyéb lehetőség hiányában -akkor is beviszi a gyerekét, ha náthás vagy más kisebb betegségben szenved, ezért a bölcsődések között gyakoribb a fülgyulladás és egyéb fertőző betegség.

Természetesen egészen kiváló bölcső­dék is léteznek: csak az a kérdés, sike­rül-e megtalálni a megfelelőt, ahová fel tudják venni a gyereket, és amely anyagi lehetőségeinknek is megfelel.

Bölcsi keresése

A környéken működő (önkormányzati vagy magán-) bölcsődék felől érdeklőd­jünk a hozzánk hasonló nevelési elveket valló ismerősöknél, telefonon az illetékes szervnél. Ezenkívül megkérdezhetjük a gyerekorvost, utánanézhetünk a telefon­könyvben, a szülőknek szóló magazinok hirdetéseiben, a bölcsődék saját infor­mációs szolgálatánál, illetve reklámjaiban. Ha már néhány címet megszereztünk, kezdődhet a kiértékelés.

Szempontok

A minőségi skála a luxuskategóriától az átlagoson át a szerényig terjed. Ha a gye­reket a lehető legjobb bölcsődében kíván­juk elhelyezni, az alábbi szempontok szerint egyenként vizsgáljuk meg a lehe­tőségeket:

Működési engedély: a helyi önkor­mányzat az alábbi engedélyek bemuta­tásához köti a magánbölcsődék működé­si engedélyét: be kell adni a szakképesítést igazoló papírokat és a szakmai progra­mot. A felelősségbiztosítás sem maradhat el, mert nem állami fenntartás esetén a gyermekekért a magánbölcsőde vállalja a felelősséget.

Szakképzett, gyakorlott személyzet

Fontos, hogy legalább a vezető munka­társak szakképzett óvónők legyenek, és az egész személyzet rendelkezzék a szük­séges szaktudással. Az alacsony fizetés miatt sajnos sokan csak azért állnak be dadának, mert semmi máshoz nem érte­nek – feltehetőleg a csecsemőgondozás­hoz sem. A személyzet lehetőleg ne nagyon cserélődjön: az olyan intézmény gyanús, ahol minden évben sok az új dada.

Dada-baba arány: egy-egy dadára leg­följebb három gyereknek szabad jutnia. Ha nincsenek elegen, a baba sokáig sírhat, mire sort tudnak keríteni az ellátására.

Közepes nagyság: a túl nagy bölcsődét nehezebb jól igazgatni, mint a kisebbet – bár a szabály alól vannak kivételek. Továbbá minél nagyobb a gyereklétszám, annál nagyobb a fertőzésveszély. Az in­tézmény nagyságától függetlenül fontos, hogy elegendő tér álljon az egyes gyere­kek rendelkezésére. A zsúfolt termek nem megfelelő szabályozásra utalnak.

Korcsoportok elkülönítése: az 1 éven aluli, totyogókorú és ennél nagyobb gye­rekeket balesetvédelmi, egészségügyi, gon­dozási és nevelési okokból külön kell el­helyezni.

Szeretetteljes légkör: a személyzeten látszania kell, hogy valóban szeretik a gyerekeket, és szívükön viselik a sorsukat. Ez abból is meglátszik, ha a gyerekek jókedvűek, élénkek és tiszták. Feltétle­nül toppanjunk be a bölcsődébe nap­közben vagy zárás előtt, mert így pon­tosabb képet kapunk róla, mint kora reggel. (Gyanús az olyan bölcsőde, ahová előzetes bejelentés nélkül nem engedik be a szülőket.)

Serkentő légkör: már a két hónapos babáknak is jót tesz az olyan élénk kör­nyezet, amelyben a gyerekek és gondo­zóik szóban és fizikailag sokat foglalkoz­nak egymással, és amely fel van szerelve a korukhoz illő játékszerekkel. A növek­vő, okosodó gyerekeknek sokféle játékra, képeskönyvre, zenére, szabadtéri foglal­kozásra van szükségük. A legjobb, ha a tanterv „kiruccanásokat” is tartalmaz, mikor 3 – 6 gyereket 1 -2 személy kísére­tében elvisznek a parkba, az utcára és olyan helyekre, ahová az anyja is járna vele, ha otthon lenne.

A szülők bevonása: igényt tartanak-e a szülők valamilyen részvételére, van-e „szülői tanács”, amely beleszólhat a ne­velési elvekbe?

Elvi összhang: egyetértünk-e a bölcső­de nevelési, vallási, ideológiai elveivel?

Megfelelő pihenési lehetőség: a kis­gyerekeknek nappal is kell aludniuk, akár otthon vannak, akár bölcsődében. Fon­tos, hogy^ minden gyerek nyugodtan al-hasson: a kisebbek a saját kiságyukban, a nagyobbak pedig nem az intézmény, hanem a saját órájuk szerint.

Biztonság: az intézmény munkaidő alatt legyen bezárva, és más módon is őrizzék (csak aláírás ellenében lehessen belépni, valaki tartsa szemmel a bejáratot, szükség esetén kérjék el a személyi igazolványt). Olyan szabályok legyenek érvényben, amelyek kizárják a gyerekek illetéktelen elvitelét (csak olyan személynek adhassák ki a gyereket, aki szerepel a szülők által engedélyezett személyek névsorában).

Szigorú egészségügyi és higiéniai sza­bályok: otthon még elmegy, ha a gye­rek mindenfélét a szájába vesz, a bölcső­dében azonban, ahol a sok gyerek mind­egyikének megvan a maga baciluskészlete, jobb félni, mint megijedni. Egy bölcsőde könnyen válhat különféle bél­és felső légúti fertőzések gócává.

Szigorú balesetvédelmi szabályok

Bölcsődékben ritkán fordul elő sérülés, főleg komolyabb. Ettől függetlenül nyil­ván minél biztonságosabb a környezet, annál nagyobb biztonságban van a gye­rek. A legnagyobb veszélyt a mászókák, csúszdák, kézi játékok, akadályok, játszó­téri berendezések, ajtók, beltéri padlók jelentik. Az ilyesmitől kisgyerekeknek már akkor is bajuk eshet, mikor még csak mászni tudnak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.