Gyermekbetegségek

Étkezés az óvodában

Az óvoda a bölcsőde ideális folytatásának tűnik, a konyhája is ugyanazokat a szabályokat követi. Általában saját konyhája van, a menüt személyre szabottan a gyermekorvos és a dietetikus javaslatára állítják össze. Gyakran előfordul, hogy az otthon étvágytalan, válo­gatós gyerek az óvodában jó étvággyal mindent megeszik, nem hagy semmit a tányéron. Valljuk be, otthon sokszor aggodalmaskodók, erőszakosak vagyunk, azt akarjuk, hogy a gyerek mindent megegyen, és haragszunk, ha gyermekünk valamit elutasít.

Az óvodában sokszor szabadabbnak érzi magát a gyerek, nem kell megfelelnie senkinek, ha nem eszik, akkor is békén hagyják, ezért derűsebb, nyugodtabb, és általában meg is eszik mindent. Talán azért is, mert az adagokat az ő méretéhez viszonyítva adják.

Az adagokat tekintve, míg 2-3 évig szigorúan követtük a gyerekorvos utasításait, később már nem érezzük magunkat annyira kötve, és például a felnőttekéhez hasonló mennyiséget szedünk az ételből, aztán panaszkodunk, ha a gyerek nem eszi meg az egészet. Az óvodában az adag kb. 1/3-a egy felnőtt adagénak.

Óvodai étkezések jellemzői

Az óvodában az étkezések mindig ugyanolyan szertartás szerint folynak, megfelelő időrendben és a felkínált ételek jellege is hasonló. A gyerekeket nem kényszerítik az evésre, megpróbálják felkelteni a kíváncsiságukat, és kihasználják azt a tényt, hogy a közös evés segíti a szocializációt, ami elvonja a gyerekek figyelmét, szórakoztatja őket, és szinte észrevétlenül, jóízűen falatoznak.

Hogy otthon is elérjük ugyanazt az eredményt, mint az óvodában, elsősorban figyelembe kell vennünk a gyerek ízlését, másrészt lehetőség szerint minél többfélébb ételt kell az asztalra tennünk. Ha valamit elutasít, akkor néhány nappal vagy héttel később próbáljuk meg újra megkínálni vele, esetleg másképpen elkészítve, és addig kísérletezzünk ezzel, amíg meg nem szokja az ízét.

Soha ne használjuk az ételt zsarolási eszközként vagy jutalomként!

Ha édességet vagy csokoládét ígérünk valami jó tettért, vagy eltiltjuk vala­melyik kedvenc falatjától, ha rossz volt, ezzel azt érjük el, hogy nem alakul ki megfelelő viszonya az ételhez.

Időnként az étkezéskor jelentkező problémák nem egyszerű szeszélyek, bár annak tűnhetnek: lehet, hogy a gyerek fáradt, nem érzi jól magát, talán bujkál benne valami. Ne feledjük: a közösségbe kerüléssel megnő a kockázata a betegségek kialakulásának.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.