• fertőző betegségek

A fertőző betegségek megelőzésének lehetőségei

A fertőző megbetegedések kórokozói, tünetei igen nagyszámúak, a leggyakrabban előforduló, többnyire gyorsan és szövődménymentesen gyógyuló megbetegedé­sekről szóló, néhány alapvető tudnivalóval segíthetünk a megelőzésben.

Mik azok a kórokozók és hogyan védekezhetünk ellenük?

A kórokozók a szájon keresztül jutnak az emberi szervezetbe, a gyomor-bélcsator­nában szaporodnak, és elsősorban a széklettel távoznak. Fertőző betegségek forrá­sa a beteg, a tünetmentes ember mindaddig, míg a székletével és/vagy vizeletével kórokozót ürít. A fertőzés érintkezéssel (elsősorban a piszkos kéz útján), szennye­ződött ivóvízzel, fürdővízzel, nem kellően hőkezelt élelmiszerekkel (hússal, tejjel, tojással, vagy szennyvízzel öntözött zöldségfélékkel) terjed. Leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, hőemelkedés vagy láz.

Mit tehetnek a betegek?

A betegek elkülönítése otthonukban vagy szükség esetén kórházban. A tünetek megszűnéséig – átlagosan két napig – maradjunk otthon. Ez különösen vonatko­zik az olyan munkakörben dolgozókra, ahol munkavégzés közben könnyen meg­fertőzhetnek másokat (pl.: egészségügy, idősek/gyermekek ellátása, gondozása, vendéglátás, élelmiszerkereskedelem stb.).

Hogyan tartsunk magunk körül tisztaságot?

Fontos a higiénés rendszabályok betartása, gyakori kézmosás, a betegek által használt tárgyak, eszközök fertőtlenítése, folyamatos fertőtlenítőszeres takarítás. Kiemelt fontosságú a kézmosás! Mindig mossunk kezet WC-használat után, illetve ételkészítés és étkezés előtt. A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Kézfertőtlenítés történhet fertőtlenítő hatású folyékony szappannal, kézfertőtlenítő szerrel, és főként étkezés, dohányzás előtt ja­vasolt! A tárgyakra, felületekre került kórokozó hosszú ideig – több napig is – élet­képes maradhat, ezért a lakásban, de főként a WC-ben, fürdőszobában a takarítás mellett folyamatosan fertőtleníteni is szükséges. Erre a háztartásban használatos klórtartalmú szerek (Hypo, Domestos stb.) alkalmasak.

A gyomor-bélcsatornán át terjedő fertőző betegségek

A fertőzések megelőzésének módja

• A szervezet ellenálló képességének fokozása a megbetegedettek környezetében végzett egyedi oltások formájában (pl. a májgyulladás „A^M típusa).
• Alaposan átfőzött, Illetve sütött ételeket egyenek! A mikroorganizmusok jelen­létét az ételben semmi sem jelzi, általában a szagát és küllemét sem változtatják meg. A kórokozó szaporodásának kedvez a lassú lehűlés és az ismételt melegítés. Az elkészített ételt, ha azonnal nem kerül elfogyasztásra, gyorsan le kell hűteni, és hűtve tárolni vagy fagyasztani.

A légutakon át (cseppfertőzéssel) terjedő betegségek megelőzése

• Köhögéskor vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). Ezzel megelőzhető, hogy mások elkapják a fertőzést. Javasolt az eldob­ható papírzsebkendő használata. Használat után a zsebkendőt dobja a szemét­gyűjtőbe, vagy ha ez nem elérhető, akkor az eldobásig lehetőség szerint tartsa egy zárható tasakban.
• Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a piszkos kezével.

Mit tehetünk a járványok elkerülése érdekében?

Légúti járványok idején kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfo­gás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát. Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való kontaktust. Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal, számítógép billentyű­zete stb.). Zárt terekben gondoskodjon agyakon alapos szellőztetésről. Amennyiben a légúti betegség tüneteit észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot má­soktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől. Járvány esetén lehetőség szerint ke­rülje a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket, a liftek használatát. Ha módja van rá, tartson nagyobb – legalább 1 méter – távolságot más személyektől.

A légúti tünetekkel megbetegedett gyermek vagy dolgozó maradjon otthon egészen a lázas állapot megszűnését, illetve a lázcsillapítók szedését követő 24 óra elteltéig. Ha a betegség lefolyása súlyosabb, akkor javasolt a legalább 7 napig tartó otthon tartózkodás.

Milyen betegségek sorolhatók még ide?

Ezen csoportban sorolható az influenza megbetegedés is. Általában novembertől kérhető a háziorvosoktól a térítésmentes, hazai gyártású, háromkomponensű szezo­nális influenza elleni védőoltás a veszélyeztetettek részére. A védőoltást a hat hónapos­nál idősebb krónikus betegeknek, 65 éves kor fölött az egészségeseknek is javasolják. A vakcina a WHO által meghatározott és javasolt altípusú influenza-A és influenza-B vírust tartalmazza, és az aktuális szezonban várható törzsek ellen nyújt védelmet.

A betegség megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Emellett vitami­nokkal, gyakori kézmosással, zsúfolt helyek és az influenzás betegekkel való érint­kezés elkerülésével mindannyian tovább csökkenthetjük a megbetegedés kocká­zatát addig is, míg megkapjuk az oltást.

Védőoltások

A fenti javallatok betartása a fertőző megbetegedések megelőzésének úgynevezett aspecifikus, általános eljárási módja. Ezek a fertőző betegségek nemcsak az egyén szempontjából lehetnek súlyos, akár végzetes kimenetelűek, hanem a lakosság egyes csoportjai vagy egésze vonatkozásban. A járványos fertőző betegségek mind gyer­mekkorban (pl. rózsahimlő, gyermekbénulás, mumpsz, torokgyík, kanyaró stb.), mind valamennyi korcsoportban (agyvelő- és agyhártyagyulladás, influenza) tömegeket érinthetnek és egyes megbetegedéseknél nagyszámú maradandó szövődményt, károsodást, akár halált okozhatnak. Ezen fertőző betegségek zömével szemben ren­delkezünk speciális megelőzési módszerekkel, ezek pedig a védőoltások. A lakosság érintett korcsoportjainak szinte teljes átoltásával nemcsak az oltottakat védjük meg, hanem az úgynevezett „nyájimmunitás” révén a valamilyen okból nem oltott egyé­neket is, hiszen nincs elegendő számú fogékony szervezet a kórokozó fennmaradá­sához, cirkulációjához. Ezért sikerült az egész Földet himlőmentesnek nyilvánítani, a járványos gyermekbénulást pedig Európából kiszorítani.

Miért fontos a védőoltás?

Ugyanakkor a védőoltások teljeskörű alkalmazásának fontosságát jelzi a napjainkban egyes európai országok­ban nagyszámú halálozást és maradandó idegrendszeri károsodást okozó kanyaró­járvány kialakulása (ezen országokban nem kötelező a kanyaró elleni védőoltás).

Amennyiben az oltóorvos bizonytalan egy esetleges oltási ellenjavallat megítélésében, célszerű, ha a klinikai védőoltási szaktanácsadás vagy a megyei epidemiológus segítségét veszi igénybe.

A védőoltások nagy csoportja az életkorhoz kötött kötelező védőoltások, ame­lyek többsége az úgynevezett gyerekkori fertőző betegségek ellen véd. Másik nagy csoport a megbetegedési veszély elhárítása céljából kötelező védőoltások, amelyek fertőző beteg környezetében a járvány megelőzése és a fogékony egyének védel­me érdekében szükségesek. Harmadik nagy csoport a megbetegedési veszély esetén ajánlott védőoltások, melyek köre ma már igen széles.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.