• ember
• mozgás

Az ember mozgási szervrendszere

A mozgásszervrendszert a csontok, ízületek és izmok, és ezek megfelelő kapcsolódásai építik fel. Születésünkkor még mintegy 350 csonttal rendelkezünk, amelyek közül a későbbiekben néhány összeforr. A felnőtt csontváz 206 csont­ból áll, bár lehet ettől egy-két eltérés (szám feletti bordák, csonthiányok). Az emberi szer­vezet legnagyobb csontja a combcsont (femur), legkisebb a fülben található kengyel. Az izmok és szalagok a csontokkal együttműködve moz­gatják a test vázát, a legegyszerűbbtől a legbo­nyolultabb módon kivitelezett mozgásokig.

A csontozat az emberi szervezet állandóan növekvő és változó része

Sajátos, belül hú­zódó vérkeringéssel rendelkezik, ezért ész­leljük azt, hogy nagyobb törések akár komolyabb vérvesztéssel is járnak. A csont méhsejtszerű kollagénvázból és az ebbe beilleszkedő csontsejtekből áll; ezek kal­ciumtartalma biztosítja a csontok merevsé­gét, erejét. A halál után a kollagén lebom­lik, és csak a mésztartalom marad meg.

A legtöbb csont a porcban fejlődik

A porc sima, kemény védőszövet, amely megtalálható többek között a bordák végei­ben, a belső fülben, orrban. A magzati élet­ben kezdődik meg a porcból a csontosodás folyamata (osszifikáció), és a születés után a növekedéssel ez folytatódik. A csontnö­vekedés mindig a csontok végein zajlik, ahol a képződő új porc lerakódik, és később csontszövetté alakul. A teljes csontosodási folyamat a 30. életév táján fejeződik be.

A csont szerkezete

A csont szerkezetileg két csoportba sorolható: a tömör csontok simák és ke­mények. A szivacsos csontok lyukacsos állományuk miatt könnyebbek. A hosszú, csöves csontok belső, szivacsos rétege körül tömör csontállomány található. Az ebben lévő üregekben vérerek húzód­nak keresztül, oxigént és tápanyagokat szállítva. Vörös csontvelő található a furcsa alakú lapos csontok szivacsos állományá­ban: csigolyák, bordák, koponyacsont.

(Képen fent) A képen a csont tömör állományán keresztül húzódó csatornában erek és idegek láthatók.

(Képen fent) A combcsont szivacsos állományá­nak mikrostruktúrája: az üregeket csontvelő tölti ki.

A csontok szerepe

A csontos váz csontjai biztosítják a testtar­tást és a test különféle irányú mozgásait.

Más funkciókat is ellátnak:

• Egyes csontok életfontosságú szerveket védenek. A koponya csontjai védik pl. az agyat, a medence csontjai pedig az alhas fontos szerveit. A bordák védik a tüdő­ket, segítik a légzés folyamatát, valamint védik a szívet is.
• A fülben lévő csontok részt vesznek a hallás érzékszervi működésében. A kül­világból érkező hangokat, zajokat „felerősítik”, és továbbítják az agy felé.
• A lapos csontokban levő csontvelőben (lapocka, szegycsont) termelődnek a vörös- és fehérvérsejtek.

Az ízületek

Az ízületek biztosítják a csontok közötti összeköttetést. Egyes ízületek (így a kopo­nya ízületei) kötöttek, vagy igen kis mér­tékben mozoghatnak (a gerincoszlop ízü­letei). A test legtöbb ízülete szabadon ké­pes mozogni, több irányban is (szinoviális ízületek). A csontvégeken levő ízületeket vékony porcréteg vonja be, hogy az egymá­son való elmozduláskor ne súrlódjanak.

Kenőanyagként ízületi nedv (szinoviális fo­lyadék) vékony rétege borítja ezeket a csat­lakozási pontokat a finom és súrlódásmen­tes mozgás lehetővé tétele érdekében. Az ínszalagok erős, rostos szövetből álló csíkok, amelyek a csontokat az ízületeknél „rögzítik”, és nem engedik meg, hogy túl messzire mozduljanak el egymástól.

Az izomerő

Az emberi testben mintegy 640 vázizom található, a testtömeg mintegy felét a vázizomzat teszi ki. Izmok borítják a csonto­kat, és határozzák meg a test alakját. A váz­izmok két csont között feszülnek, és az ízü­leteken keresztülívelnek. Minden izom izomrostokból áll, amelyek lehetnek akár 30 cm hosszúak is, és az egyes rostok véko­nyabbak a hajszálnál.

Háromféle izom mű­ködik szervezetünkben:

• Vázizmok – a test izomzatának nagyobb része vázizom, ezek mozgatják a testet. A vázizmok beidegzése akaratlagos, ma­guktól nem húzódnak össze. Az agyból érkező idegimpulzus hatására az izom összehúzódik, és a hozzá tapadó csont megfelelő irányba mozdul. Az izom mindig összehúzódik (vagy elernyed), és ez mindig páros működést jelent: ha a bicepsz (kétfejű karizom) húzódik össze, az alkar a felkar felé mozdul el, a kar a kö­nyöknél meghajlik. Ekkor a túloldalon levő tricepsz (háromfejű karizom) a felkaron ellazul, hogy a mozgás létrejöhes­sen. Ha viszont a tricepsz húzódik össze, akkor pedig a bicepsz ernyed el, és a mozgás is fordított irányú.
• Sima izmok – a szervezet belső szervei­ben találhatók, például az emésztőrend­szerben. Beidegzésük automatikus, tehát akaratunktól függetlenül működnek.

Csontváz és izomzat

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.