• érelmeszesedés

Érelmeszesedés okai, megelőzése

Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) az erek falának kóros elváltozása: az erek falában zsí­ros lerakódások, ún. aterómás kiemelkedő fol­tok képződnek. Az erek beszűkülnek, emiatt romlik a keringés és a szervek vérellátása. Az ér­elmeszesedés a szervezetben levő bármelyik eret érintheti, akár a szív koszorúereit, akár az agy­ba futó ereket. Gyakran nem jár tünetekkel, az első észlelhető tünet mindjárt egy szívinfark­tus lehet. Ezért nagyon fontos a rizikótényezők ismerete, és meg kell próbálnunk a lehetséges minimumra szorítani őket.

Az érelmeszesedés latin neve (atheroscle­rosis) a görög athér „kása” és szkléroszisz „megkeményedés” szavak összetétele. A szó szemléletesen utal arra, hogyan ala­kul ki az érelmeszesedés. Az erek bélhár­tyáján képződő plakkok atheromából áll­nak, vagyis koleszterin, elhalt simaizom­sejtek, kötőszövet, vérlemezrögök és esetleg kalcium (mész) keverékéből.

Artériák veszélyben

Az ateroszklerózis a szervezet bármelyik artériáját érintheti:

• a szívben szívbetegséget okozva (a ko­szorúerek könnyen elzáródhatnak);
• az agyban szélütés keletkezhet;
• a láb ereiben romlik a keringés (esetleg lábszárfekély alakulhat ki);
• a bél ereiben egyes részek elhalását okozva.

Ismerjük fel a veszélyt!

Sokféle, közismert kockázati tényező lé­tezik, amelyek ellen tudatosan tehetünk valamit, így akár életmentő is lehet az er­re irányuló igyekezetünk. A kockázati tényezők két csoportba sorolhatóak: a vál­toztathatók és a nem változtathatók. Ép­pen ezért fontos az érelmeszesedés – és annak következményei – ellen küzde­nünk.

Hogyan alakul ki az érelmeszesedés?

1. Az ateroszklerózis folyamata már a születés előtt megkezdődhet. Egy kicsiny zsíros lerakódás, más néven plakk képződik az érfal belső felszínén.
2. Az évek során a plakk növekszik, beszűkíti az artériát, romlik a keringés. Ha a láb artériáiban keletkezik szűkület, felléphet a terhelési fájdalom, a sántításnak nevezett jelenség.
3. A nagyméretű plakk felhasad és meg­reped, és felszínén vérrög képződik. E képződmény elzárja az artériát, és a cél­szerv oxigénellátása veszélybe kerül.

Nem változtatható tényezők

Ezek az alábbi kockázati tényezők:

• életkor – idősebb korban nyilvánvalóan nő az ateroszklerózis veszélye;
• etnikum – kutatások szerint egyes etni­kai csoportok hajlamosabbak az érelme­szesedésre;
• örökletes tényezők – az öröklődés fon­tos szerepet játszik minden szív- és ér­rendszeri betegségben! Az öröklött ál­lapot az ún. hiperlipidémia, vagyis a vér­ben magas a zsírok aránya, emiatt fokozódik az érelmeszesedés veszélye;
• nem – a férfiakban nagyobb a hajlam a betegségre. Úgy látszik, hogy a nőkben képződő ösztrogén hormonnak védő­faktor szerepe van. Az viszont még nincs tisztázva, hogy a női változókor után, ha hormonpótlást alkalmaznak, fennáll-e továbbra is a védőhatás;
• cukorbetegség – cukorbetegeknél na­gyobb a veszély, mert magasabb a szé­rumkoleszterin-szintjük is. Bennük a zsírtartalmú plakkok is hamarabb kép­ződnek. A helyesen beállított cukorbe­tegben csökken a kockázat, de rendsze­resen ellenőrizni kell a vérnyomást és a szérumkoleszterin-szintet.

A változtatás esélye

A következő tényezők kiiktatása kedve­ző eredménnyel járhat:

• dohányzás – a nikotin ugyanis elősegí­ti az aterómás plakkok kialakulását;
• magas vérnyomás – a fennálló magas vérnyomás is növeli az érelmeszesedés kockázatát;
• magas szérumkoleszterin-szint – az újabb kutatások szerint a vérszérum ma­gasabb koleszterinszintje is fokozza az érelmeszesedés kialakulásának veszé­lyét;
• elhízás – a túlsúly, a kövérség a szív­es érrendszeri betegségekkel szoros összefüggésben van, így fokozott az érel­meszesedés veszélye is;
• mozgáshiány – a rendszeres testmozgás csökkenti az ateroszklerózis veszélyét.

Hibás az a gondolkodás: „még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy érelmeszesedésem legyen…”. Már évekkel a tünetek előtt ki­alakulhatnak az erekben a lerakódások. Az első tünetek és jelek akár serdülőkorban felléphetnek, így minél korábban cse­lekszünk, annál jobb!

Előzzük meg az érelmeszesedést!

Beszéljük meg orvosunkkal a kockázati té­nyezőket, és próbáljuk betartani az élet­mód-változtatásra vonatkozó javaslatait. Készülhet a vérből szérum koleszterin­vizsgálat, kiértékelhetik az ún. lipidprofilt, benne mérhető a HDL (magas sűrű­ségű, vagy „jó”) és az LDL (alacsony sű­rűségű, vagy „rossz”) koleszterin értéke.

A koleszterinszint csökkenthető pl. friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztá­sával, abba kell hagyni viszont az állati zsi­radékok-magas zsírtartamú tej és tejter­mékek, sajtok, tojás és vörös húsok – fo­gyasztását. A diéta mellett fontos lehet a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedése is. Újabb vizsgálatok szerint ezek alkalmazása hosszú távon mérsékli a szív­betegségek kialakulásának veszélyét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.