Női egészség

Érelmeszesedés egészségügyi kockázatai

Az erek elmeszesedése (atherosclerosis) akadályozza a véráramlást, és növeli különböző betegségek, például az angina (mellkasi fájdalom), a szívroham (szívinfarktus) és a stroke (agyi érkatasztrófa) kockázatát.

Érelmeszesedés
Érelmeszesedés

Az öregedés során kis zsírlerakódások keletkeznek az artériák belső felszínén, amitől azok fala veszít rugalmasságából. A természetes károsodást súlyosbíthatják különböző körülmények, például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a magas koleszterinszint vagy más, életmódbeli tényezők.

Az érelmeszesedés életmódváltással kezelhető! Mozogjunk és figyeljünk oda táplálkozásunkra!

Az artériafalba lerakódó plakkok nagyrészt a vérben található zsírokból, például koleszterinből, elpusztult sejtekből, kalciumból állnak. Idővel a plakkok miatt az artériák belső felszíne egyenetlenné és egyre szűkebbé válik, ami gátolja a véráramlást. A beszűkült ereken keresztül nincs megfelelő oxigenes tápanyagellátás, ami kezdetben csak megterheléskor okoz panaszt, de később már nyugalomban is. Súlyos esetben a plakkok az egész eret elzárhatják, agyvérzést vagy szívinfarktust okozva.

Hogyan csökkenthető az érelmeszesedés kialakulásának kockázata?

  • Ne dohányozzunk, és kerüljük a füstös helyiségeket. A dohányfüst kerülése a legfontosabb. A dohányzás önmagában is fontos kockázati tényező, de megsokszorozza bármilyen más tényező, például a magas koleszterinszint hatását.
  • Csökkentsük vérnyomásunkat. A magas vérnyomás artériakárosodás jele lehet, ezért rendszeres ellenőrzésre van szükség. Ha magas a vérnyomásunk, érdeklődjünk orvosunknál a gyógyszeres kezelés lehetőségéről. Mivel a magas vérnyomásnak nincs tünete, minden nőnek ajánlatos évente ellenőriztetnie vérnyomását.
  • Táplálkozzunk egészségesebben. Próbáljunk meg mindennap legalább öt adag gyümölcsöt és zöldséget enni.
  • Csökkentsük zsírfogyasztásunkat, és válasszunk egyszeresen telítetlen zsírokat a telített zsírok (vagyis az állati eredetűek) helyett. Fogyasszunk minél kevesebb cukrot és sót.
  • Törekedjünk napi harmincperces élénk gyaloglásra, kerékpározásra, úszásra vagy hetente három intenzív aerobik edzésre.
  • Igyekezzünk súlyunkat a magasságunk szerinti normáltartományban tartani. Az elhízás önmagában is kockázati tényező, és növelheti a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség, valamint a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét, amelyek még fogékonyabbá tesznek az artériák megbetegedésére.

Mi történik érszűkület esetében a szervezetben?

A normális artériák fala izmos és rugalmas, és a szív segítségével eljuttatják az oxigéndús vért a test minden pontjába, valamennyi sejtünkhöz. Különböző okokból az érfalak elveszthetik rugalmasságukat, és zsírtartalmú lerakódások, más néven atheromák vagy plakkok alakulnak ki rajtuk, aminek következtében az ér beszűkül. A szívnek ilyenkor keményebben kell dolgoznia.

Az érelmeszesedés kialakulásában az életkor és az életmód fontos szerepet játszanak.

Míg egyes nőknek genetikai hajlamuk van az érelmeszesedésre, és rendszeres ellenőrzésre van szükségük, másokban az étrendjük vagy az életmódjuk miatt alakul ki a betegség. Ha olyan ételeket eszünk, amelyek sok telített zsírt tartalmaznak, a koleszterin lerakódhat az artériákban. Ha nem mozgunk eleget, annak testsúlyunk és vérnyomásunk láthatja kárát. Ha dohányzunk, a cigarettafüst mérgező anyagai károsítják az artériák belső falát. Legyünk tisztában a kockázatokkal.

Ha sok zsírdús gyorsételt fogyasztunk gyermekkorunkban és tizenévesen, a zsíros lerakódások felhalmozódnak, bár ebben az életkorban még nem okoznak tüneteket.

A  harmincas években ügyeljünk a HDL-koleszeterin szintjének megőrzésére!

A védőhatású ösztrogén mennyisége már a harmincas évek közepén csökkenni kezdhet. Az ösztrogén segít a menopauzáig fenntartani a védő HDL-kolesz-terin magas szintjét.

A változókort követően csökken az ösztrogéntermelés, növekszik az érelmeszesedés kockázata

A menopauza után, amikor leáll az ösztrogéntermelés, az érelmeszesedés kialakulásának kockázata a nőknél megközelíti a férfiakra jellemző értéket (akik körében gyakoribb a betegség).

Kiket veszélyeztet az érelmeszesedés kialakulása?

Számos, egymással összefüggő tényező határozza meg az érelmeszesedés kialakulását. Bizonyos kockázati tényezőket életmódunkkal befolyásolhatunk.

Az emberek kis csoportjának öröklött hajlama van a zsírtartalmú lerakódások keletkezésére, mivel kórosan sokat termelnek a koleszterin LDL (low-density lipoprotein, kis sűrűségű lipoprotein) elnevezésű típusából.

Nőkben idősebb korban alakul ki érelmeszesedés, mint férfiakban, elsősorban a női nemi hormonnak, az ösztrogénnek köszönhetően, amely ismereteink szerint bizonyos mértékű védelmet nyújt a menopauza előtt álló nők számára. Ez a hormon serkenti a HDL-koleszterin (high-density lipoprotein, nagy sűrűségű lipoprotein) keletkezését, amely véd a szívkoszorúér-betegség ellen. A menopauza után a HDL-koleszterin szintje általában csökken, az LDL-koleszteriné pedig nő. A kockázatot növelő további tényezők a korai menopauza, a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és az elhízás, továbbá mindenkiben nő a kockázat a kor előrehaladtával. A koleszterinszint és a vérnyomás rendszeres ellenőrzése minden nő számára fontos, azok körében pedig, akiknél magas a kockázat, nélkülözhetetlen.

Az érelmeszesedés gyakori és növekvő probléma a legtöbb nyugati országban. Az itt leírt öt lépés mellett amelyeket akkor is érdemes követnünk, ha már kialakult az érelmeszesedés, az orvos egyéb kezelési módokat, például gyógyszeres terápiát javasolhat. Az aszpirin meggátolja, hogy a trombo-citák összecsapzódva rögöt képezzenek, a sztatinok csökkentik a koleszterinszintet, más gyógyszerek a vérkeringést javítják. Az artériák megnyitására érplaszti-kát is szoktak alkalmazni, és sebészi úton, másik ér beültetésével áthidalhatók az artériák elzáródott szakaszai.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.