Betegségek és megelőzésük

Hőhullámok – a változó kor egy tünete

Tünetek

A változó korba lépő nők 80 százaléka tapasztalja, milyen kellemetlen a hőhullám: a mellkasban kezdődik, majd, mint hőmérőben a higanyszál, lassan felkúszik a nyakba és az arcba, hogy néhány perc múlva hideglelés borzongás váltsa fel. Sokan nem foglalkoznak vele, mert alig okoz számukra problémát, egyesek életét azonban megkeseríthetik a fluktuációk, főleg, ha a nappali tünetek mellett éjszakai verítékezés is jelent­kezik, íme néhány módszer e kellemetlen állapot megelőzésére.

Tipp! Hormonpótlással  90%-kal enyhíthetőek a hőhullámok

Prevenció első körben

Hormonpótló terápia (HPT, HRT). A hőhullámok csillapítására semmi sem olyan alkalmas, mint az ösztrogénpótlás: vizsgálati eredmények szerint 90 százalékban tünetmentesít. Fontos azonban, hogy minimális dózist kapjunk, azt is a lehető legrövidebb ideig. Egy nagyszabású vizs­gálat szerint ugyanis gyakoribb a mellrák, az infarktus és az agyvérzés azoknak a nőknek a körében, akik kombinált hormonpótlást kapnak (ösztrogént és progesztint együtt; utóbbi a méhűri rák kialakulása ellen hat).

Sőt az agyvérzés rizikóját az ösztrogénpótlás önmagában is növel­heti. Az egészségügyi szervezetek hivatalos állásfoglalása mégis az, hogy a rövid távon (egy-két évig) alkalmazott HPT nem veszélyes, hatvanéves kor alatt pedig eleve csekély mindenfajta kockázat.

Szójakiegészítők. A szójabab fitoösztrogéneket (hormonszerű növényi vegyületek) tartalmaz. Egyik vegyülete, az ún. szója izoflavon aglikon (SAV) formában étrend-kiegészítőként jól hasznosítható a tünetek eny­hítésére.

Kutatási eredmények (1): Egy kísérlet során százkilencven klimaxos nőt két csoportban vizsgáltak: az alanyok egyik fele négy hónapon át mindennap 40-60 mg izoflavont tartalmazó szójakiegészítőt kapott, a másik csoport placebót. A kísérlet végére a szójás csoportnál a hőhullámok a felére ritkultak, a placebós csoportban viszont csak 39 százalékos csökkenés volt tapasztal­ható. Kutatási eredmények (2): Egy másik kísérletben részt vevő nők tíz hónapon keresztül szedtek 40 mg-os izoflavon-kiegészítőt vagy placebót; itt a tünetek mérséklődése 70 százalékos volt a szójás csoportban, a placebót szedők esetében pedig 34 százalékos.

Ám ahogy a hormonterápiát, a szóját sem szabad túlzásba vinni, mert nagy mennyiségben növeli a mellrák kockázatát. Akinél eleve fennáll e betegség ún. ösztrogénfüggő formája, teljes mértékben tartózkodjon a szója fogyasztásától.

Szedjünk antidepresszánst! Ezúttal nem depresszióra, hanem hőhullá­mok ellen. Amikor a szakemberek azt kutatták, milyen hormonmentes terápiával lehetne enyhíteni a mellrákos nők hőhullámait, arra az ered­ményre jutottak, hogy egyes antidepresszánsok jótékonyan csillapítják a tüneteket, méghozzá a depressziónál alkalmazott szokásos dózisnálkisebb adagban is. A készítmények venlafaxin, fluoxetin és paroxetin hatóanyagot tartalmaznak. Placebóval kontrollált kísérletek szerint akár 63 százalékkal is csökkenthetik a hőhullámok számát.

Prevenció második körben

Fogyni kell! Sokáig úgy hitték, hogy az élemedett korú nők közül a túl­súlyosakat kevésbé gyötrik a hőhullámok, a hájban termelődő androgén hormonok ugyanis ösztrogénné alakulnak át, mely gátolja vagy mérsékli e kellemetlen tünetek kialakulását. Kiderült, hogy ez nem igaz.

Kutatási eredmények! Egy 47-59 éves nők részvételével végzett vizsgálat kiderítette, hogy a legelhízottabbak esetében több mint negyedével (27 százalékkal) gyako­ribbak a hőhullámok, mint azoknál, akiken nincs vagy csak minimális a súlyfelesleg.

A túlsúlyosság mértékét számszerűen is meg lehet hatá­rozni: ez a testzsírszázalék, melynek optimális értéke az életkor függvé­nyében nőknél 25-30, férfiaknál 15-20 százalék között mozog. Kapható ennek mérésére szolgáló eszköz (jobb edzőtermekben is találunk ilyet), vagy méressük meg az orvossal. Az említett kísérlet résztvevőinek átla­gos testzsírszázaléka 37,9 volt.

A fogyókúra önmagában csak fogyaszt, és a háj felszívódása után a bőr löttyedt, petyhüdt marad, ami sokak számára még visszataszítóbb, mint a kövérség. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, a fölösleges zsírnak izomszövetté kell alakulnia, ami egészségmegőrzési szempontból is rendkívül kedvező hatású, viszont rendszeresen, aktívan mozogni kell hozzá. Végezzünk erősítőgyakorlatokat, járjunk edzőterembe, aerobikozni, úszni, vagy legalább tegyünk mindennap kiadós sétát. A mozgás a hőhullámok ellen is jót tesz!

Homeopátia: talán segít. Sokan eleve vitatják a homeopátia létjogosult­ságát, a hőhullámokkal kapcsolatban pedig különösen kevés e gyógy­mód hatékonyságára vonatkozó adat.

Érdekesség! Csak egy nagyobb kísérletről tu­dunk, melynek során nyolc ország kilencvenkilenc orvosa homeopátiás szereket írt föl közel félezer olyan nőnek, akiket gyakran gyötört erős hőhullám. Az eredmény: 90 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy tüneteik elmúltak vagy jelentősen enyhültek.

Keressünk képzett, elismert homeopatát, ne otthon kísérletezgessünk a szerekkel!

Egy kis E-vitamin. A hőhullámok vitaminos megelőzésére vonatkozó adatok ellentmondóak. Egy nemrégiben végzett vizsgálat során ötven­egy hőhullámos nő 400 NE E-vitamint (400 mg tokoferol), illetve placebót kapott. Kiderült, hogy a vitamin hatására kettővel csökkent a napi fluktuációk száma, és azok mértéke is enyhült. A placebó szedése ezzel szemben semmiféle javulást nem hozott. Mivel az E-vitamin túlzott bevitele egyes adatok szerint növeli az agyvérzés kockázatát, 400 NE-nél többet ne szedjünk, s azt is csak az orvos jóváhagyásával.

Összefoglalás

Okai. Két hormon, az ösztrogén és a progeszteron szintingadozá­sa, ami hatással van az agy hő-szabályozó központjára. Emiatt az agy már kis hőmérséklet-vál­tozásokat is túlreagál, és fölösle­gesen ad utasítást az erek tágítá­sára olyankor, amikor nincs szük­ség a test hűtésére.

Figyelmeztető tünetek. A bevezetőben leírt, kellemetlen hőérzet, főleg éjszakánként erős izzadással, amitől az érintett ve­rítékben úszva riad fel álmából.

Új fejlemények. Az ösztrogénnek már egészen kis dózisa – a korábban alkalmazott mennyiség negyede – is jelentősen enyhíti a hőhullámokat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.