• szülés

Szülés alatt előforduló súlyos szövődmények megelőzése

Megelőzés a szülőszobán

Szakszerűen felszerelt szülőszobára a szülőnő és a személyzet csak zsilipelést követően juthat be. Újabban sokan vitatják, mások azonban napjainkban is szükségesnek tartják a szülőcsatorna kijárata környéké­nek biztonságos fertőtlenítését, a szeméremszőrzet legalább részleges leborotválását, a beöntés utáni székletürítést követő zuhanyozást, a hü­vely fertőtlenítő oldattal történő kiöblítését. Vajúdás alatt hüvelyi vizs­gálatok előtt a szeméremrésbe fertőtlenítő Betadine-oldatot juttatunk. Idő előtti burokrepedést követően egyrészt antibiotikum-profilaxist al­kalmazunk, másrészt hüvelyi vizsgálatot ritkábban, csakis orvosi javallat esetén végzünk.

Hogyan figyeljünk a magzatra? Mit tehetünk?

A magzat esetleges hypoxiás állapotának lehető legko­rábbi felismerése érdekében már a szülőszobai felvétel legelső perceiben szívhanghallgatást, amnioszkópos (magzatvíz színének vizsgálata) vagy CTG-vizsgálatot (magzati szívműködés, és fájástevékenység folyamatos észlelése) végzünk. A vajúdás alatti szülőszobai észlelést napjainkban már nem csupán rendszeres szívhanghallgatással, hanem szakaszos, pa­tológiás szülések esetén folyamatos CTG-észleléssel biztosítjuk. A sze­rencsésebb sorsú, jobb módú intézetekben az észlelést pulsoximetria (a magzati vér oxigén- és széndioxid-tartalmának vizsgálata) és magzati fejbőrvér-pH vizsgálatok teszik teljessé.

Amikor megindul a szülés…

A 35. hét előtt történt idő előtti burokrepedést követően steroid- és antibiotikum-profilaxist alkalmazunk és lehetőség szerint 48 órán át késleltetjük a szülőfájások felerősödését, azért, hogy megelőzzük a rövidesen világra jövő koraszülött IRDS-ét (a tüdő éretlenségéből fakadó súlyos légzési elégtelenség), illetve intrauterin infekció kialakulását. A legutóbbi időkben divattá vált a gátmetszés lét­jogosultságának megkérdőjelezése. Tapasztalt szülészek azonban tudják, hogy ennek elhagyása magas, feszes, vagy heges gát, de főleg koraszülés és kisebb-nagyobb hypoxiás (oxigénhiányos) állapotok esetén egyrészt magzati kockázatnövekedéssel járt, másrészt növeli a kiszámíthatatlan irányú és akár III. vagy IV. fokú (a végbélnyílásra, illetve a végbél nyálka­hártyájára is ráterjedő) gátrepedés veszélyét. Ezeket célszerű megelőzni. A legtudatosabban alkalmazott szülészeti prevenciót a profilaktikus javal­lat alapján indikált császármetszések jelentik.

A szülésnél fontos teendők

A szülés intenzív, lelkiismeretes és szakszerű észlelése kiemelkedően fontos patológiás szülések esetén. Csak így előzhetők meg például a tér­aránytalanság miatt kialakuló anyai és magzati veszélyállapotok, a méh-repedés, hegszétválás, nagyobb sérü­lések, vérzések, magzati asphyxia (fulladás), magzati sérülések. A 30. hétnél fiatalabb gesztációs korban végzett császármetszésekhez corporalis (nem a méh nyaki részén, ha­nem a méh testén végzett) hosszan­ti, longitudinális metszést alkalma­zunk a könnyebb kiemelés, a magza­ti sérülések megelőzése érdekében.

A terminustúllépésből, túlhordásból

Korszerű újszülöttellátás a szülőszobán eredő magzati veszélyállapotok kialakulásának megelőzése érdekében – a szükséges feltételek megléte esetén – sok intézetben alkalmazzák a ter­minusban történő programozott szülés, betöltött 41. hét után a kötelező szülésindítás gyakorlatát. Korrekt (!) szakmai javallatok esetén ebben nincs kivetnivaló, inkább követésre érdemes. A megelőzés szellemében fogant a lepényi szak aktív vezetésének gondolata és az a szabály is, hogy az esetleges atóniás (a méh ellazulása által okozott) vérzések, és haematomák (vérömle­nyek) észlelése céljából a már megszült asszonyokat szülést követően leg­alább 2 órán át a szülőszobán kell megfigyelés alatt tartani.

Fontos hol szülünk!

A szülészeti progresszív ellátás szabályai megkövetelik, hogy a koraszülések NIC (Neonatológiai Intenzív Centrum)- közeli koraszülő centrumokban történ­jenek, továbbá, hogy a súlyos, terhességtől független vagy terhességi beteg­ségben szenvedő szülőnők a legjobb feltételekkel bíró szülészeti osztályon szüljenek. Ezek a szabályok a megelőzést, a biztonságot szolgálják. A meg­előzés és a biztonság igényét és a szakma megelőzés és biztonság melletti elkötelezettségét jelzi az a változás is, amely az elmúlt fél évszázadban ment végbe: az évszázadokon át szokásos otthonszülés gyakorlatát a szülőottho­nok rendszerének kiépítése követte. Később a szülőotthonokat is bezárták, mert a műtővel is felszerelt szülészeti osztályokon sokkal nagyobb bizton­sággal lehet szüléseket vezetni. Néha ennél is többre van szükség, ennek köszönhetően épült ki a progresszív betegellátás rendszere.

Profi laktikus császármetszések

Sokan és nagyon tévesen gondolják azt, hogy a szülés öröktől való ter­mészetes folyamat és ezért kellő biztonsággal az árokpartján, otthon vagy szülőotthonban is megoldható. Hát persze megoldható, hatalmas anyai és magzati/új szülött veszteségek árán. Magyarországon 1940-ben az anyák 70%-a még otthon szült, az anyai halálesetek száma eb­ben az évben 360 volt. A perinatális (szüléskörüli, azaz a méhen belüli + az élet első 7 napján bekövetkező) újszülött-halálozás 5% volt.

Kell-e az orvosi beavatkozás a szülésnél?

Természetesen igaz az, hogy a szülés élettani, természetes folya­mat és a szülések többsége orvosi segítség nélkül és lényeges egész­ségkárosodás nélkül is lezajlik. Csak hát a szülészorvosi tudás, a szülés biztonságos észlelését szolgáló kor­szerű műszerek és higiénés feltéte­lek éppen ahhoz szükségesek, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsük a szülés kockázatát. Ebben a törekvésünkben a császármetszés lehetősége jelenti a legnagyobb segítséget.

Minden amit a császármetszésről tudni kell

A császármetszést a múlt század 60-as éveinek elején még csupán „vitális” javallat alapján, tehát csupán életmentés céljából végezték a szü­lész orvosok. Érthető ez, hiszen azokban az időkben nem voltak még kor­szerű, biztonságos altatási, érzéstelenítési módszerek, nem voltak még kellően széles spektrumú antibiotikumok stb. Műtétet csak akkor végez­tek, ha a magzat, de főleg, ha az anya élete közvetlen veszélybe került. 1960-ban a császármetszések aránya hazánkban csupán 2,5% volt.

A magyar Zoltán Imre professzor mondta ki elsőként a világon azt, hogy a csá­szármetszést a jövőben ne csak életmentés céljából alkalmazzuk, hanem a várható, kiszámíthatóan bekövetkező szövődmények és veszélyhelyzetek megelőzése céljából is. Sőt, e célból leginkább! Ez a gondolat az egész világon elterjedt.

Tudományos bizonyítékok szólnak ugyanis amellett, hogy ennek az aránynak a további növelése már nem javítja, hanem inkább rontja Kékfény kezel és élettani sárgaság esetén az anyai és a szülés körüli magzati/újszülöttkori megbetegedés, halá­lozás eredményeit.

Mikor érdemes a császármetszést választani?

Örülnünk kell annak, hogy a szülés kapcsán fellépő veszélyes szövőd­mények (pl. medencevégű vagy harántfekvés, akut magzati oxigénhiányos állapot, idő előtti lepényleválás, köldökzsinór-előesés, agyérgörccsel fenye­gető anyai vérnyomás-emelkedés, súlyos szívbetegség, szembetegség, medenceszűkület stb.) megelőzésére, illetve elhárítására van lehetőségünk a biztonságos érzéstelenítés mellett végzett császármetszéssel. Az más kér­dés, hogy jól kellene élnünk ezzel a lehetőséggel és csakis megalapozott orvosi javallat esetén lenne szabad, illetve kellene a műtétet elvégeznünk.

A gyermekágyi láz, a gyermekágyi szövődmények megelőzése

A gyermekágyi láz nem ment ki divatból, az általános kórházi és szülőszo­bai higiénés, megelőző rendszabályok betartása azonban beszűkítette elő­fordulását. A fölöslegesen gyakori hüvelyi vizsgálatok visszaszorítása, az idő előtti burokrepedést követő és a császármetszések jelentős részében alkalmazott antibiotikum profilaxis, a méh üregének császármetszés so­rán történő jódos kitörlése, zárás előtt a hasüreg fertőtlenítőszeres átöblítése, a felgyülemlő műtéti váladékok és vér levezetésére szolgáló drének alkalmazása, és az optimális, a szövetek vérellátását megkímélő műtéti és sebvarrási technika ezt a célt szolgálja. A gyermekágyi trombózis és embólia megelőzése érdekében – fokozott kockázat esetén – egyre gyakrabban alkalmazunk heparin-profilaxist szülést, de főleg császármetszést köve­tően is.

Sajtótámadások és kártérítési perek megelőzése

Sajnálatos, hogy napjainkban az orvosi, kiemelten a szülészeti tevékeny­ség során már nem csak a betegeinkre, de saját magunk biztonságára is gondolni kell. Ahhoz, hogy elébe tudjunk menni a munkahelyünk számára óriási financiális terheket, osztályunk és a magunk számára jelentős erköl­csi károkat okozó kártérítési pereknek és sajtótámadásoknak, mindenek­előtt az alábbi következményeknek kell megfelelnünk:

1. A szakma tan­könyvi szabályainak és az érvényes vezetői rendelkezéseknek a betartása.
2. Az adott helyzetben elvárható gondosság biztosítása.
3. Mindenkor korrekt adminisztráció. A rutin, de főleg az átlagostól eltérő helyzetekben hozott orvosi döntések (mit miért és mit miért nem?!) írásban, a kórlap­ban történő részletes indoklása.
4. A beteg és a hozzátartozók előzetes, részletes, a lehetséges kockázatokra is kiterjedő tájékoztatása, beleegye­zésük megkérése.
5. Sohasem szabad többet vállalni, mint amit a betegre és magunkra nézve is biztonsággal meg tudunk oldani. A segítséget idő­ben kell kérni. 6. A beteggel és hozzátartozóival szemben mindig udva­riasan, kultúráltan, együttérzően kell viselkedni. – Sokat tehetünk tehát és sokat is kell tennünk a magunk védelmének érdekében. De azért meg kell mondanom, hogy a defenzivitást – néha már – hajlamosak vagyunk túlzásba vinni. Erősen hiszem, hogy a biztos tudás, a szabályok betartá­sa és a korrekt adminisztráció önmagában is kellő önvédelmet biztosít az esetleges támadások, az elmarasztaló ítéletek ellen. A megoldást, a helyes viselkedést nem a ló másik oldalán kell keresni!

Újszülöttkori betegségek megelőzése

A gyermekvállalással együtt jár az egészséges gyermek iránti természetes vágy. Ma már szerencsére egyre többen tudatosan készülnek a gyermekvál­lalásra, ami azt jelenti, hogy a házaspár közös megegyezéssel dönt erről, és még a fogamzás előtt felkeresik a szülész-nőgyógyász szakorvost. Gyakori azonban, hogy a családtervezés nem tudatos, és azt a véletlenre bízzák. Rosszabb esetben az életvitel következménye a nem kívánt terhesség létrejötte.

Erre lehetőséget és segítséget kínálnak a Család- és Nővédelmi Ta­nácsadók, a Családtervezési Szolgálat, védőnők, családorvosok és szülész­nőgyógyász szakorvosok. Az alábbiakban olyan magzati-újszülöttkori betegségekről lesz szó, melyek megelőzésében döntő a szülői felelősség, a várandós nő életvitele, érzelmi állapota, betegségei.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.