Betegségek és megelőzésük

Tüdőtágulat intő jelei és megelőzése

Tünetek

Dohányfüst vagy más levegőszennyező anyagok tartós hatására a tüdő több millió léghólyagocskája tönkremegy: kitágulnak, faluk elvékonyo­dik, mint az elöregedett léggömböké, és meg is repedhetnek.

Az ered­mény: tüdotágulat (emfizéma). Tünete fáradékonyság és légszomj, mert a tüdőkapacitás csökkenése miatt a légzőszerv képtelen kipréselni magából az összes elhasznált levegőt. A megelőzés lényege a füstmentes élet, aminek értelmében a passzív dohányzást is kerülni kell. íme néhány, bizonyítottan hatékony prevenciós módszer.

Tipp: Ha naponta több adag gyümölcsöt fogyasztunk, 27%-kal csökken a tüdotágulat kockázata.

Prevenció első körben

Füstmentesen. A tüdőtágulatban szenvedők mintegy 90 százaléka rend­szeresen cigarettázik. Minden negyedik dohányosnál kialakul a beteg­ség. A dohányfüst megbénítja az apró csillószőröket, amelyek normál körülmények között kisöprik a kórokozókat, idegen testeket és irritáló hatású vegyi anyagokat a légutakból. így aztán a behatolók milliói akadálytalanul lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, s végül tönkreteszik azokat.

A cigarettázok mellett a szivarozók, a pipázók, sőt a marihuánát szívók is veszélyeztetettek – olyannyira, hogy ausztrál kutatók adatai szerint a megrögzött marihuánaélvezők esetében évekkel hamarabb jelentkezik a tüdőkárosodás, mint a cigarettázóknál. Más vizsgálati eredményekből az derül ki, hogy egyetlen marihuánás cigaretta káros hatása akár öt normál cigarettáéval is felér.

A megoldás: leszokni. A füstölés abbahagyása után háromnegyed évvel a csillószőrök újra normálisan működ­nek, és bár a bekövetkezett tüdőkáro­sodást nem lehet visszafordítani, a be­tegség lefolyását lényegesen lassítja, ha örökre búcsút mondunk mindenféle dohányterméknek.

Ugyancsak rendkívül veszélyes má­sok füstjének beszívása, vagyis a passzív dohányzás. Szintén minden módon ká­rosítja a tüdőt, fennálló emfizéma esetén pedig súlyosbítja a rohamokat. Kerülni kell tehát minden dohányfüstös helyet.

Kutatási eredmények! Amikor egy philadelphiai (USA) kórház orvosai megvizsgálták hatvanegy felnőtt tüdejének MRI-felvételeit, a rendszere­sen mások füstölésének kitett, passzív dohányosok 35 százalékánál korai tüdőkárosodás jeleit észlelték.

Szennyezett levegőjű munkahelyen védőmaszk. Az aktív vagy passzív dohányzástól függetlenül a tüdőtágulat kockázatát a vegyszergőzök, gázok, por- és fémrészecskék stb. beszívása is nagymértékben növeli. Ilyen munkahelyeken viseljünk speciális légszűrő betéttel (filterrel) ellátott védőmaszkot.

Az otthoni levegő tisztaságáért. Aki tüdőtágulatban szenved, elkerül­heti a rohamokat, ha nem teszi ki magát háztartási vegyszerek gőzeinek, nem használ parfümöket, és nem éget illatosított gyertyát, füstölőt. Még a sütéskor, főzéskor keletkező konyhai szagok is köhögést, zihálást okoz­hatnak.

A lakás páratartalma 40-50 százalék között mozogjon (méré­séhez szerezzünk be higrométert), emellett rendszeresen – lehetőleg havonta – ellenőrizni kell a kazán és a légkondicionáló berendezés lég­szűrő betétjét; ha eltömődött, tisztítsuk meg vagy cseréljük ki. Ezekkel a módszerekkel otthonunk levegője mentes marad a légutakat irritáló anyagoktól.

A tüdőtágulat akut fellobbanásainak megelőzése

Aki tüdőtágulatban szenved, az alábbi három módon elke­rülheti az állapot nehézlégzéssel, légszomjjal járó időnkénti súlyosbodását:

Kondicionáló edzés. Rendszeres testmozgással és az állóké­pesség fokozásával megelőzhetők a rohamok. A helyi tüdő­gondozóban szakszerű tanácsokat tudnak adni erre vonat­kozóan, és rehabilitációs programban is részt vehetünk.

Símaszk. Télen védi a tüdőt a hideg levegő beáramlásától, amely összehúzza a légutakat, ugyanakkor akadálytalan légzést biztosít. Sportáruházban, patikában, orvosi kelléke­ket árusító boltokban keressük.

Védőoltások. Az influenza és a tüdőgyulladás elleni vakcina nem óv meg a tüdotágulat heveny fellobbanásaitól, de a kutatások szerint a tüdőbeteg emberek körében csökkenti az említett betegségekből eredő mortalitást. Az influenza­oltás évente, a pneumococcus-vakcina ötévenként ajánlott.

Prevenció második körben

Kerülendő élelmiszerek.

Kutatási eredmények! Az amerikai Harvard Egyetem kutatói közel negyvenháromezer férfi bevonásával végzett vizsgálatukban megállapí­tották, hogy több mint két és félszer gyakoribb a tüdőtágulat és más súlyos tüdőbetegség azoknak a dohányosoknak a körében, akik naponta legalább egyszer füstölt húst vagy gyors érlelésű húskészítményt esznek, szemben azokkal, akik évente csak néhányszor fogyasztanak ilyesmit.

Az efféle élelmiszerekben alkalmazott nitrites pácsók hatására rendkívül káros, ún. szabad gyökök tömege termelődik. Elszaporodásuk súlyos bajok, többek között jóvátehetetlen tüdőkárosodás előidézője lehet.

Több rostot!

Kutatási eredmények! Egy közel tizenkétezer személy részvételével végzett vizsgá­lat eredményeképpen arra a megállapításra jutottak a szakemberek, hogy napi 27 g rost bevitele 15 százalékkal csökkenti a tüdőtágulat és más légzőszervi problémák kialakulásának a kockázatát; az arány sokkal kevésbé kedvező, ha valaki ennek naponta csak a harmadát fogyasztja.

Ha a rostbevitel nagyrészt gyümölcsökből származik, a rizikó még na­gyobb mértékben, 27 százalékkal mérséklődik. A magyarázat az lehet, hogy a gyümölcsök bővelkednek antioxidánsokban, melyek fokozott védelmet nyújtanak a szabad gyökök tüdőt károsító hatásai ellen.

Összefoglalás

Okai. Dohányzás; gáz, füst, por tartós hatása; olykor örökletes hajlam.

Figyelmeztető tünetek. Krónikus köhögés, mely rendsze­rint sűrű köpetet, váladékot hoz fel a légutakból; légszomj; fára­dékonyság; később étvágytalan­ság, fogyás.

Új fejlemények. Tüdőtágulat esetén a szájharmonikázás könnyebbé teheti a kilégzést. A Michigani Egyetem (USA) kuta­tói azt tapasztalták, hogy aki megtanul szájharmonikázni, annál jelentősen javul a légzés hatásfoka. Minél hosszabb és erőteljesebb a kilégzés, annál jobb az eredmény – és annál szebben hangzik a megszólal­tatott dallam!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.