Betegségek és megelőzésük

Veseelégtelenség

Tünetek

A hipertónia és a cukorbetegség szinte járványszerű terjedésével párhu­zamosan a vesebaj is egyre gyakoribb. Ez nem csoda, hiszen a magas vérnyomás és a diabétesz a veseelégtelenség elsődleges kiváltó okai közé tartozik. Magyarországon közel ötszáz ember küzd veseproblémá­val, de kezdeti stádiumban – amikor a vese működik, de a normálisnál már gyengébben -, még nem sejthető a baj.

Krónikus veseelégtelenség akkor alakul ki, ha ez a szerv fokozatosan képtelenné válik a salakanya­gok és mérgek vérből való hatékony kiszűrésére. Következménye egy idő után fáradékonyság és gyakori légszomj, később súlyosabb problémák, végül a vese leállása, ami dialízist (művesekezelést) tesz szükségessé. Az idült veseelégtelenséget visszafordítani nem lehet, de súlyosbodása megállítható, legalábbis lassítható.

Tipp: larbantartott vérnyomás esetén 26%-kal kisebb a veseelégtelenség kialaku­lásának kockázata.

Prevenció első körben

A diabétesz és a hipertónia megelőzése. Ha e két állapot egyidejűleg fennáll, a vese finom és bonyolult érhálózata hamar tönkremegy, így duplájára nő a krónikus veseelégtelenség kialakulásának a kockázata.

Fenn­álló hipertónia esetén orvosunkkal beszéljük meg, javasolja-e perindopril hatóanyagú ACE-gátló szedését, mert a kutatások szerint ez óvja legjobban a vesét a károsodástól – de legalábbis attól, hogy már csak dialízissel vagy veseátültetéssel kezelhető, súlyos állapotba kerüljön.

Aki diabéteszes, minden körülmények között törekedjék vércukra egyenletes szinten tartására. Együtt fennálló diabétesz és magas vér­nyomás kezelésére egy perindopril hatóanyagú ACE-gátló és indapamid tartalmú diuretikum kombinációja lehet hasznos: egy több mint tízezer páciens bevonásával végzett amerikai vizsgálat szerint hatékony szer a veseelégtelenség kialakulása és súlyosbodása ellen.

Vesefunkció-mérés. Akinél fennáll a veseelégtelenség kockázata (például magas vérnyomás, cukorbetegség vagy családi halmozódás esetén), rendszeresen járjon el veseszűrésre; a vizsgálat során általában vért vesznek, hogy megállapítsák a kreatinin arányát. Csakhogy ezt a fehérjét a vér egyénenként eltérő mennyiségben tartalmazza, a teszt tehát nem feltétlenül hoz megbízható eredményt. Újabban a vesefunkciót inkább a glomeruláris filtrados rátával (GFR) mérik, amihez vér- és vizelet­minta is szükséges: ezekből megállapítható ugyanis, hogy a vese milyen hatékonysággal szűri ki a vérből a salakanyagokat.

Rendszeres vérnyomásmérés. A vérnyomás mérésénél különösen a szisztolés (felső) értékre kell odafigyelni, mert ez jól jelzi a vese veszélyeztetettségét. Egy nagyszabású vizsgálatban a kutatók több mint nyolcezer férfi vérnyomását és veseműködését követték nyomon tizennégy éven át. A kutatás eredményeképpen kiderült, hogy a 130-139 Hgmm közötti szisztolés nyomás 26, a 140 vagy magasabb értékek 69 százalékkal növeli a veseelégtelenség kialakulásának a kockázatát.

Prevenció második körben

Vesekövesség megelőzése. A vesekő elzáródást okoz, ami veseelégtelen­séghez vezethet.

Egy éjszaka alváslaborban. Aki hangosan horkol, vagy a hálótársa sze­rint levegő után kapkod, netán fullad álmában, ráadásul – mindezek mellett – nappal kialvatlannak, fáradtnak érzi magát, annál obstruktív alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás) állhat fenn. Ez szintén olyan állapot, mely növeli a veseelégtelenség kialakulásának kockázatát, ennek okai azonban máig ismeretlenek.

A kövérség és a magas vérnyomás mindkét állapotot előidézheti, de a kutatók felfigyeltek arra is, hogy az apnoéban szenvedők között sok a vérszegény (vérükben kevés az oxigén­szállító vörös vér test), ez pedig ugyancsak idült veseelégtelenség eredője lehet. Az apnoé biztos kimutatására jelenleg egyetlen módszer van, az alváslaborban végzett poliszomnográfiás vizsgálat, melynek során a szakorvos az alvó páciens légzését kíséri figyelemmel.

Mindenképpen érdemes tehát elvégeztetni ezt az izgalom- és fájdalommentes, sőt kifeje­zetten kellemesnek mondható vizsgálatot, mert a vese (más szervünk mellett) igencsak hálás lesz érte.

Súly kontroll. Az elhízás ezernyi baj okozója, így a vesére is különösen ártalmas. Egy tizennégy éven át tartó, tizenegyezer férfi bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy akiknél a testtömegindex (BMI) ez idő alatt legalább 10 százalékkal nőtt, azok körében bő negyedével (27 százalékkal) többen lettek krónikus vesebetegek, mint abban a csoportban, ahol a BMI csökkent vagy legfeljebb 5 százalékkal nőtt. Érdekes, hogy a kockázatnövekedés mértékét sem a normális vérnyomás és vércukorszint, sem a rendszeres testmozgás nem csökkentette!

Összefoglalás

Okai. A vese érhálózatának károsodása, amit rendszerint magas vérnyomás vagy cukor­betegség idéz elő, de számos más oka is lehet: SLE, fertőzések, örökletes betegségek, vesekő, prosztatamegnagyobbodás (gátolja a vizelet távozását a veséből), rák; CO-mérgezés; gyógyszerhatások, például a Paracetamol, az ibuprofen ható­anyag-tartalmú készítmények vagy aszpirin tartós alkalmazása.

Figyelmeztető tünetek. Kezdetben nincsenek. Később bágyadtság, fáradékonyság, gyakori csuklás, légszomj, influ­enzaszerű tünetek, viszketegség, fejfájás, lábfej- és bokaduzzadás (ödéma), hányinger, hányás, fogyás. Nagyon előrehaladott stádiumban véres hányás vagy széklet, zavartság, figyelem­összpontosítási képtelenség, érzékeléscsökkenés a végtagok­ban, véraláfutások keletkezése már enyhe mechanikai hatásra, túl kevés vagy túl bő vizelet, izomrángás vagy -görcsök, görcsrohamok, fehér kristályok a bőrön és a bőrben.

Új fejlemények. A legújabb kutatási eredmények szerint 60 százalékkal gyakoribb az idült veseelégtelenség az ínybeteg­ségben szenvedők között. Való­színűleg az a szisztémás, króni­kus gyulladás állhat a háttérben, melyet ez az állapot testszerte előidéz.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.