Mit értünk kis- és nagyérszövődményen? Kinél, mikor és miért alakul ki?
Az előzőekben a cukorbetegség akut szövődményeivel, a hiper- és hipoglikémiás krízisállapotokkal foglalkoztunk. Az alábbiakban a megbetegedés késői (= krónikus természetű) szövődményeit tekintjük át.
A krónikus szövődmények mindegyike az érrendszert károsítja. Az érintett árterület függvényében kis- és nagyérkárosodásokról beszélünk.
Az előbbiek az 500 μm-nél kisebb átmérőjű ereket, morfológiailag a kis artériákat, az ennél kisebb átmérőjű, ún. arteriolákat és a kapillárisok előtti artériás érszakaszt, a prekapilláris artériákat foglalják magukban. Az utóbbiak közé az 500 μm-nél nagyobb átmérőjű nagy és középnagy artériák károsodásai sorolhatók.
Milyen állapot figyelhető meg a kisérszövődményeknél?
A kisérszövődmények döntően a tartósan magas vércukorszint következményei, de kialakulásukban:
- az emelkedett vérnyomás, a kóros vérzsírértékek és örökletes tényezők is közrejátszanak.
E szövődmények jellegzetes területeken alakulnak ki, így a szem ideg- vagy recehártyáján , a vese vizeletkiválasztást végző elemi egységeiben, az ún. glomerulusban, az idegszövetben, valamint a szívizomsejtekben.
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- A libidó csökkenése és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Érintett lehet a bőr és a nyelv mikrokeringése is, ezek azonban jellegzetes tünetekkel és a betegség szempontjából meghatározó prognosztikai következményekkel nem járnak.
Most pedig nézzük hogy mi áll a nagyérszövődmények kialakulásának hátterében:
A nagyérszövődmények kialakulása összetett mechanizmusú.
- Az emelkedett vércukorszint,
- a magasabb széruminzulin-tartalom,
- a magasabb vérzsírértékek
- és ezek élettani arányának megváltozása,
- az emelkedett vérnyomás,
- a gyulladásos tényezők a fentiek miatti fokozott termelődése
- és az alvadási viszonyok megváltozása egyaránt közrejátszik a kialakulásukban.
A felsorolt tényezőket közös néven, a betegség prognózisát végső soron meghatározó szerepüknél fogva keringési kockázati tényezőkként szokás említeni. A károsodás e formája klinikai viselkedését és morfológiai megjelenését, elhelyezkedését tekintve mindenben azonos a nem cukorbetegeken is megjelenő érelmeszesedéssel, azonban fiatalabb életkorban, súlyosabb formában és a két nemet közel azonos gyakorisággal érintve jelenik meg.
Míg a vércukorszint hosszú távú rendezése, az egészségesekét megközelítő anyagcsere-állapot tartós biztosítása a kis-érszövődmények kialakulását bizonyítottan csökkenti – nagyrészt megelőzi -, a már meglévők javulását eredményezheti, és lassítja a súlyos károsodások további progresszióját, a nagyérszövődmények alakulását önmagában csak kevéssé befolyásolja.
A betegség típusát tekintve eltérőek lehetnek a szövődmények:
- Az 1-es típusú betegségformában – az érintettek fiatal korából adódóan – a kisérszövődmények a meghatározók, de kellően hosszú betegségtartam mellett, a betegség késői szakaszában a nagy érszövőd menyek is megjelenhetnek.
- 2DM-ben a kórállapot rendszerint késői felismerése, valamint az ér-károsodásoknak a kórfolyamat korai, a klinikailag észlelhető tüneteket megelőző szakaszában való kezdete folytán nagyérszövődmények általában már a betegség felismerésekor kimutathatók, s a kisérszövődmények egy része Is jelen lehet.
- Nem ritka, hogy más okból végzett vizsgálat – pl. gépjárművezetői engedély meghosszabbítása kapcsán végzett szemészeti ellenőrzés vagy menedzserszűrés – derít fényt a szemfenék-károsodás vagy a laboratóriumi vizeletvizsgálat a fehérjeürítés fennállására.
A szövődmények megjelenése a különböző érterületeken eltérhet. A kisérszövődmények közül a retino- és neuropátia jelenhet meg a legkorábban. Kevés kivételtől eltekintve általános szabálynak tekinthető, hogy szemfenék-károsodás hiányában a vese cukorbetegség okozta megbetegedése megkérdőjelezhető, s az összefüggés bizonyítására további vizsgálatok szükségesek.
Előfordulhat, hogy jelentős vércukor-ingadozások vagy hosszabb Időn át célérték feletti vércukorszint sem okoz szemfenék- vagy vesekárosodást, míg máskor viszonylag enyhe vagy rövid tartamú eltérések is károsodáshoz vezethetnek.
E gének egy részét, a károsodást elősegítő vagy éppen késleltető változatalkat ismerjük, másoké azonban még nem feltérképezett, így újonnan észlelt cukorbetegség/cukorbeteg jelentkezésekor az nem jósolható meg, mikor, milyen eséllyel várható az adott esetben valamely késői szövődmény megjelenése, általánosságban meghatározhatók azonban a kezelési elvek, amelyek betartása jó eséllyel késlelteti vagy megelőzi kialakulásukat.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.