Cukorbetegség

Cukorbetegség veszélyei a változókor után

A szív- és érrendszer megbetegedései a változás korát követően nőkben jóval gyakoribbak, mint az azonos korú férfiakban. Felmérések szerint ebben az életsza­kaszban pl. a koszorúér-betegség 3-3,5-szer, a magas vérnyomás 1,5-2-szer gyakoribb, mint férfiakban.

A nők veszélyeztetettebbek mint a férfiak?

Az oki tényezők között felmerül a nők kisebb ter­metéből adódóan rövidebb artériás érrendszere, a férfi­akénál általában magasabb pulzusa. A változás kora után ehhez az érfal fokozott merevsége, az érelmeszese­dés gyors ütemű kialakulása társul. Ez utóbbiakból adó­dóan a nők vérnyomása nemcsak magasabbá, hanem a férfiakéhoz képest jóval ingadozóbbá is válhat.

A magas vérnyomás megelőzésében, illetve a vérnyo­más rendben tartásában szerepe lehet az étrend kalci­um- és magnézium-tartalmának.

Hogyan előzhető meg a magas vérnyomás kialakulása változó korban?

Megfigyelések szerint a kívülről történő kalciumpótlás nemcsak a csontritkulás megelőzésében, hanem a vérnyomás stabilizálásában is közrejátszhat, ugyanígy a magnézium bevitele is. Vérnyomáscsökkentő vízhajtók alkalmazása nőkben gyakrabban okoz elektrolitzavart, mint férfiakban, ezért az e készítményeket szedőknél az ionháztartás, azaz a szérum nátrium- és kálium-tartalmának gyakoribb ellenőrzése tanácsolható.

Számos további vérnyomáscsökkentő hatású készít­mény kedvezőtlen hatásai is gyakoribbak lehetnek nőbetegekben (pl. egyes készítmények szedését kísérő köhögés vagy a lábszárak ödémás duzzanata), e körül­ményekre a kezelés során figyelni érdemes.

Miben különböznek ezek a tünetek cukorbetegeknél?

Cukorbetegekben a felsoroltak azonos módon jelent­kezhetnek. Az autonóm idegrendszer esetleges károso­dása azonban további problémákat okozhat, pl. a kezelés során, hirtelen testhelyzet változásokat kísérő vérnyomás csökkenés, szédülés előfordulását, vagy a gyógysze­rek változó felszívódásából eredő hatástartam-eltérése­ket.

A kezelés megválasztása ezért mindig gondos mérle­gelést igényel, panaszok jelentkezésekor a kezelőorvost haladéktalanul tájékoztatni kell.

Vérzsíreltérések speciális vonatkozásai cukorbetegségben

Bár a közfigyelem – nem utolsósorban a napi sajtó hír­adásainak köszönhetően – az utóbbi időben elsősorban a koleszterinszint kóros alakulására összpontosult, a zsír­anyagcsere kóros eltérései ennél lényegesen összetet­tebbek.

A vérzsír-összetevők két meghatározó komponense a koleszterin és a triglicerid.

A koleszterin elnevezés csoportnév. A szteroid hormo­nok szerkezetével rokon felépítésű származékokat je­löl, amelyeken belül két összetevő kiemelt jelentőségű, az érelmeszesedés szempontjából védő hatású magas sűrűségű (angol elnevezéssel high density), valamint az ezzel ellentétes hatású, az érfalat károsító természe­tű alacsony sűrűségű (low density) frakció. (Mindkettő további alcsoportokra osztható, de ez munkánk szem­pontjából most figyelmen kívül hagyható.) A „védő ko­leszterin” jelölése angol nevéből eredően HDL-, az ér­elmeszesedést elősegítő frakcióé LDL-koleszterín.

Mit okozhat a triglicerid?

A triglicerideket más néven neutrális zsíroknak neve­zik és ugyancsak érkárosító tulajdonságúak.

Az 1-es típusú cukorbetegséget – közel normális szénhidrát-anyagcsere mellett, elsődleges, genetikai hát­terű zsíranyagcsere-zavar hiányában, közel normális tápláltsági állapot esetén – nem kísérik jellemző vérzsír­eltérések. Az anyagcsere egyensúlyának felborulásakor azonban az egyik zsírösszetevő, az ún. trigliceridtartalom emelkedhet. (Az anyagcsere rendeződésekor értéke is normalizálódik.)

Mire kell figyelniük a 2-es típusú cukorbetegeknek?

A 2-es típusú cukorbetegséget a zsíranyagcsere összetevőinek kóros eltérése, az érelmeszesedést elő­segítő zsírkomponensek, az LDL-koleszterin és a tri­gliceridtartalom felszaporodása kíséri. Egyidejűleg a HDL-koleszterin-tartalom csökken(het). Hasonló a helyzet a cukorbetegség e formáját megelőző állapotok­ban, elhízásban, metabolikus szindrómában és az inzulinhatás csökkenésével járó egyéb álla­potokban is. A zsíranyagcsere fenti irányú megváltozása (diszlipidémia), vagy egyes komponenseinek fokozott je­lenléte (hiperlipidémia) érelmeszesedés kialakulását se­gíti elő és fokozza a koszorúér-betegségek kockázatát.

Fontos a korai felismerés!

Frissen felfedezett 2-es típusú cukorbetegségben a magas vércukorérték és az ezzel összefüggésben kialaku­ló vérzsír-eltérések a szív- és érbetegségek folyamatos előrejelzői lehetnek mindkét nemben, de már a diagnó­zis felállításának pillanatában is kifejezettebben érvé­nyesülnek a nők esetében.

Cukorbetegség esetén a nők keringési kockázata, szív- és érrendszeri betegségei aránytalanul nagyobbak a férfiakéhoz képest. A vérzsír-eltérések a cukorbeteg nők esetében a koszorúér-betegség előfordulásának lehetőségét akár háromszorosára is emelhetik.

Jegyezzük meg!E tekintetben kitüntetett jelentőségű a HDL-kolesz­terin-tartalom csökkenése. Egy nagy nemzetközi felmé­rés adatai szerint minden egységnyi (1 mg/dl, azaz 0,026 mmol/l) HDL-koleszterinszint-növekedés férfiakban 2, nőkben kedvezőbb, 3%-os koszorúér-kockázatcsökke­nést eredményezhet!

Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség keringési koc­kázata nem azonos!

Míg előbbi csak az érfal károsodását is jelző, állandó­sult mikroalbumin – vagy ennél is nagyobb mértékű vize­letfehérje-ürítés esetén képvisel jelentős keringési koc­kázatot, addig a 2-es típusú cukorbetegség minden for­mája, sőt már az enyhe cukoranyagcsere-zavar, a csök­kent cukortűrő képesség, metabolikus szindróma, vagy önmagában a hasi típusú elhízás is nagy keringési kocká­zattal társuló állapotot jelent.

Ennek az a magyarázata, hogy az utóbb felsorolt el­változásokat a szénhidrát- és zsíranyagcsere károsodása, a gyakran társuló magas vérnyomás mellett más keringé­si kockázati tényezők fokozott jelenléte – az alvadási vi­szonyok megváltozása, gyulladásos anyagok fel-szaporodása stb. – is kíséri. Érfalkárosító hatásuk egyidejűleg ér­vényesül, így a külön-külön kisebb mértékű hatásuk összegződik, felerősödik.

Mire kell figyelniük a nőknek az anyagcseréjükben?

Megfigyelések szerint nőkben, mind 1-es, mind 2-es típusú cukorbetegségben az anyagcsere felborulását fo­kozott mértékben követi az alvadást elősegítő egyes tényezők termelődése és a gyulladásos folyamatok fel­gyorsulása.

2-es típusú cukorbetegségben a fokozott keringési koc­kázattal járó más állapotokéval egyezően a terápiás célértékek alacsonyabbak a kisebb koszorúér-veszé­lyeztetettséggel járó betegségekéhez képest.

 FOKOZOTT KOCKÁZATKÖZEPES KOCKÁZAT
(pl. 2-es típusú cukorbetegség, fehérjeürítéssel járó 1 -es típusú cukor¬betegség)(fehérjeürítéssel nem járó 1 -es típusú cukor-betegség)
Össz-koleszterin (mmol/l)< 4,5 < 3,5*< 5,0
LDL-koleszterin (mmol/l)< 2,5 < 1,7*< 3,0
HDL-koleszterin (mmol/l)ffi > 1,1 nő > 1,3ffi > 1,0 nő > 1,1
Triglicerid (mmol/l)< 1,7< 2,0

* igen nagy keringési kockázat (azaz már kialakult keringési betegség, illetve legalább két további keringési kockázati tényező fennállása) esetén követendő célérték

Táblázat magyarázata

A célértékeket a betegség felismerésétől kezdve a lehető legerélyesebb kezeléssel biztosítanunk kell és rendszeres ellenőrzésekkel megvalósulásukat hosszú távon is fenn kell tartanunk.

A kezelés részleteire ehelyütt nem térhetünk ki, meg­említjük azonban, hogy annak integráns része a meg­felelő, zsírtartalmában és -összetételében meghatáro­zott, kellő rostbevitelt is biztosító étrend, az életmódba épített, napi gyakoriságú fizikai aktivitás és az ezeket kiegészítő, folyamatos gyógyszeres kezelés. Az étrendi és életmódbeli előírások következetes megvalósítása nélkül aligha remélhető a kívánt kezelési célértékek hosszú tá­vú fenntarthatósága!

Hogyan tudjuk megelőzni és kezelni az érbetegségeket?

Fentieken túl két további megállapítást is kell ten­nünk.

Az egyik, hogy a nők fokozott veszélyeztetettsége foly­tán esetükben a kezelés megfelelő intenzitása még na­gyobb jelentőségű, s ennek integráns részét kell, hogy képezze a súlyfelesleg lehető legteljesebb csökkentése, valamint a megfelelő szénhidrátanyagcsere-kontroll is.

A másik, hogy 2-es típusú cukorbetegségben a vérzsírcsökkentő kezelés legalább olyan jelentőségű, mint a vércukorszint csökkentése (valamint a vérnyo­más normális szinten, azaz < 130/80 Hgmm értéken tartása). Ez egyben azt is jelenti, hogy a vérzsír­csökkentő kezelés a 2-es típusú cukorbetegségnek szinte elválaszthatatlan, integráns része, amit egyes vélemények szerint a vérzsírértékek aktuális alakulásá­tól függetlenül, minden esetben el kell kezdeni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.