Cukorbetegség

Metabolikus szindróma és cukorbetegség

A metabolikus szindróma elnevezés olyan tünetegyüttest jelöl, amelyet a túlsúly, magas vérnyomás, kóros vérzsír­eltérések és esetenként a szénhidrát-anyagcsere külön­böző mértékű károsodása jellemez, s amelyhez e ténye­zők révén, az alvadási viszonyok megváltozásával, gyulla­dásos tényezők felszaporodásával, a keringési kockázat fokozódása kísér.

A metabolikus szindróma alkotóelemei

  • elhízás
  • magas vérnyomás,
  • kóros vérzsír-eltérések
  • a szénhidrát-anyagcsere különböző mértékű káro­sodása
  • véralvadási viszonyok megváltozása
  • gyulladásos tényezők felszaporodása
Más szóval, a testtömeg felszaporodásával, a test ala­ki jellemzőinek megváltozásával (a haskörfogat növeke­désével) és anyagcsere-folyamatok módosulásával, a vér­nyomás gyakori emelkedésével, az inzulinhatás csökke­nésével kísért állapot.

Melyik korban vagyunk a legjobban kitéve ennek a betegségnek?

Előfordulása az életkor előrehaladtával folyamato­san emelkedik.

Kutatási eredmények! A 2007-ben végzett, 20-69 éves, mindkét nemű személyeken folytatott első reprezentatív hazai epidemiológiai vizsgálat szerint gyakorisága férfiakban 26%, nőkben 24,1%, az 55-69 éves korosztályban ennél is magasabb, megközelíti a 30,0%-ot. Az említett felmé­résben, a teljes csoportban, 17%-ot meghaladó volt a cu­koranyagcsere valamilyen mértékű károsodása a metabolikus szindrómában megbetegedetteken. Az 55 év felettiekben a cukoranyagcsere károsodása ennek több mint 1,5-szerese volt.

Jól ismert, hogy a cukoranyagcsere károsodása már a normális tápláltsági állapot felső határánál gyakoribb a normális tápláltságúak alsó határába tartozókéhoz képest.

Mit kell néznünk ahhoz, hogy tudjuk testtömegünk állapotát?

A tápláltság nemzetközileg ma legelfogadottabb mérőszáma az ún. testtömeg-index(angol elnevezéssel bodymass index, jelölése: BMI), amely a kg-ban kife­jezett testsúly és a méterben megadott magasság négyzetének a hányadosa.

Normálisnak tekintjük a 20-25 kg/m2 közötti értéket.

Kutatási eredmények! Nagy felmérések szerint a >25 kg/m2 BMI-vel ren­delkezők cukorbetegség-kockázata kétszeres a 20-as testtömeg-indexűekéhez képest, 27-es értéknél a kocká­zat több mint nyolc-, harmincat meghaladó esetben pe­dig negyvenszeres mértékű!

A tünetcsoport léte és jelentősége hosszú időn ke­resztül szakmai viták középpontjában állt. Az volt a kér­dés, hogy az összetevők együttes jelenléte nagyobb ve­szélyeztetettséget jelöl-e, mint külön-külön fennállásuk. Mára az álláspontok kikristályosodtak. Igazolódott, hogy a tünetcsoport egészében fokozott keringési kocká­zatot képvisel.

A világ adatai

A korábbiakhoz képest módosult a szindróma meg­határozása is. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2005-ös állásfoglalása szerint metabolikus szindróma áll fenn, centrális típusú elhízás (haskörfogat férfiaknál -kaukazoid = fehér rassz esetén – > 94, nőknél > 80cm) és

Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettő egyide­jű jelenléte esetén:

  • szérum triglicerid-tartalom > 1,7 mmol/1, vagy emi­att folytatott kezelés,
  • szérum HDL-koleszterin-tartalom férfiakban < 1,03, nőkben < 1,29 mmol/1, vagy emiatt folytatott kezelés
  • emelkedett vérnyomás >. 130 / >_ 85 Hgmm, vagy emiatt folytatott kezelés,
  • (éhomi) vércukorszint J> 5,6 mmol/1, illetve ismert 2-es típusú cukorbetegség

Megjegyzést érdemel, hogy a haskörfogat határérté­ke embercsoportonként (rasszonként) eltérő (a fenti adat az ún. európai – kaukazoid, fehér – embertípusra érvényes), valamint, hogy az éhomi vércukorszint határ­értéke eltér a cukorbetegség kórismézésében egyébként használt értéktől. Ez utóbbi okának részletezése megha­ladja munkánk terjedelmi lehetőségeit.

BMI-értékek és a cukorbetegség kialakulása kockáza­tának valószínűsége

BMI = 20-25 normál érték, a kockázat egyszeres BMI > 25    kétszeres BMI > 27    nyolcszoros BMI > 30    negyvenszeres

A testtömeg növekedésével párhuzamosan, exponen­ciális mértékben fokozódik a keringési kockázat is, > 25 kg/m2-es értéknél a < 22-es értékkel rendelkezőkéhez képest kétszeres, > 30 esetén pedig közel hatszoros.

BMI-értékek és a szív-érrendszeri betegségek kialaku­lási kockázatának valószínűsége: BMI = 20-25 normál érték, a kockázat egyszeres BMI > 25    kétszeres BMI > 30    hatszoros

Emelkedik az össz-halálozás kockázata is, > 40-es ér­ték esetén több mint kétszeres a < 25-ös értékkel ren­delkezőkéhez képest.

Mi okozhatja a metabolikus szindróma kialakulását?

A metabolikus szindróma kialakulása nőkben nem a változás korának sajátossága. Jóval korábban, minden életkorban előfordulhat. Megfigyelések szerint azonban a nők jelentős részének testsúlya a változás korát kö­vetően nő, s gyakoribb a felsorolt társult tünetek előfor­dulása is.

Az elhízás, magas vérnyomás és zsíranyagcsere-zava­rok társulása, azaz a metabolikus tünetcsoport össze­tevőinek jelenléte 2-es típusú cukorbetegségben még na­gyobb hangsúlyt kap. Az összetevők célzott keresése, szűrése, az eltérések azonnali, hatékony, célértékre történő kezelése meghatározó jelentőségű.

Hogyan kezelhető?

A tünetcsoport kezelése nem igényel sajátos terápiás beavatkozást, hanem az összetevők külön-külön szoká­sos, intenzív kezelését jelenti, amelyben nagy a szerepe a már többször is hangsúlyozott életmódkezelésnek.

Akárhonnan közelítjük is meg a kérdést, mindig ugyanoda kerülünk: az elhízás, metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség gyökere, kóreredete végső soron közös, és ennek megfelelően közös a haté­kony kezelésük alapja is, amelynek a gyógyszeres kezelés fontos, de az életmódkezelés mellet csak egyik össze­tevője.

A nők szerepei

A társadalom legkisebb, egyben legszorosabb egysé­ge a család. Életmódja, szokásai, közös programjai meg­határozhatják a következő generációk egészségi állapo­tát és életkilátásait is. Mindebben a nő – meghatározó jelentőségű. Ő az elsősorban, aki összetartja ezt a kis közösséget és irányt mutat az életmód vonatkozásában. Ha ez az iránymutatás helyes és elfogadásra talál, köze­lebb kerülhetünk ahhoz a célhoz, hogy csökkentsük az elhízás, metabolikus tünetcsoport és velük összefüggés­ben, a 2-es típusú cukorbetegség gyakoriságát, de általánosságban, a megfelelő életmód kialakításával a keringési betegségek előfordulását is.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.