• elhízás
• fehérje

Az elhízás oka az agy és a táplálék közötti kapcsolat megszakadása?

Sok kutató gondolja úgy, hogy az iparilag előállított élelmiszerek okozzák a járványos elhízást. Ez hihető is: az emberek már nem főznek otthon, egyre több iparilag előállított ételt esznek, nagyjából az 1970-es évek óta, amikor a járványos elhízás is elkezdődött. Ettől az évtizedtől fogva az élelmiszer-ipari termékek egyre jobban távolodnak a természetes ételektől.

Általános nézet, hogy az iparilag előállított élelmiszerek azért segítik elő az elhízást, mert túlságosan jóízűek: annyira finomak, hogy az emberek még akkor is eszik őket, amikor már rég teli vannak. (Előfordult már veled, hogy az étteremben egy steak és egy adag krumpli után azt mondtad: „Egy falat sem fér már belém!”, aztán valahogy mégis csináltál helyet a desszertnek is? A hús és a krumpli finom volt, a desszert pedig túlságosan jóízű.) Gyakran a gyorsételeket is ilyenre készítik: kapjál be egy szem sajtos nachót, és mire ráeszmélsz, már rég eltüntetted az egész zacskót, sőt, indulsz a boltba egy másikért.

Egy közelmúltban megjelent áttekintés így írja le a modern étel túlságosan jutalmazó jellegét:

„A modern, elhízást elősegítő (obezogén) környezetben az evést nem az éhség ösztönzi, hanem a jutalmazási rendszer. A jóízű ételek általában kalória-sűrűek, cukorban/zsírban gazdagok, így könnyen túlzásba lehet vinni a fogyasztásukat, az egészségügyi következmények ellenére is.”

Nem tökéletes a táplálékjutalmazási rendszer

A táplálékjutalmazási rendszer nem tökéletes útmutató ahhoz, hogy mit kellene ennünk, de azért nagyon jó iránytű. Ha azokat a tápanyagokat vesszük, amelyekhez a kőkorszakban könnyen hozzá lehetett jutni, látni fogjuk, hogy a jutalmazási rendszerünk nagyon pontosan megmutatja, mekkora mennyiségre van szükségünk. A fehérje remek példa, vessünk hát rá egy pillantást!

Mennyi fehérjére van szüksége egy embernek vagy egy állatnak?

A táplálkozással bevitt fehérjét a szervezet kétféleképpen használhatja fel:

• emberi fehérje állítható elő belőle;
• glükózzá alakítható, illetve energiaforrásként helyettesítheti a glükózt.

A szervezetünknek annyi fehérjére van szüksége, amennyi ezt a két szükségletet kielégíti. A vita kedvéért mondjuk, hogy a testnek napi 200 kalóriányi fehérjére van szüksége a fehérjeszükséglet, és 600 kalóriányi szénhidrátra a szénhidrátszükséglet kielégítésére.

Ennélfogva:

• Ha a szénhidrátbevitel meghaladja a 600 kalóriát, akkor 200 kalóriányi fehérjét „kell akarnunk”.
• Ha a szénhidrátbevitel kevesebb mint 600 kalória, akkor 200 kalóriányi fehérjét „kell akarnunk” a fehérjeszintézishez, és emellett még annyit pluszban, amennyi pótolja a szénhidrátdeficitet. Ha tehát 600 szénhidrát-kalóriánál kevesebbet fogyasztunk, akkor a csökkentés mértékének megfelelően növelni kell a fehérjebevitelt.

Hatékony lehet a kizárólag fehérjén alapuló diéta?

Sok népszerű fogyókúra, az Atkins-tól a Dukan-ig, magas fehérjetartalmú. Amikor az emberek magas fehérjebevitelű étrendet kezdenek követni, azt veszik észre, hogy amint megkapják a táplálékjutalmazási rendszer által kívánt fehérjemennyiséget, eltűnik az étvágy, és végül kevesebbet esznek.

Az étvágy ilyen módon való elnyomása egy ideig gyors fogyást eredményez. Ez a néhány hét sokszor elég arra, hogy a fogyókúrázó belelkesüljön, és elmesélje a barátainak, hogy: „Ez az új diéta tényleg működik!”

A fehérje mellett azonban más tápanyagokra is szükségünk van, és egy idő után az agy észleli, hogy a szervezetnek hiányoznak ezek. Az étvágyat úgy szabályozza, hogy nagyobb legyen, és hozzájussunk a hiányzó tápanyagokhoz is. A sovány húson alapuló diéták gyakorlatilag éppen ennyi ideig nyomják el az étvágyat és segítik a fogyást. Hosszú távú fogyási stratégiának ezeket semmiképpen nem ajánljuk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.