Mikor beszélhetünk elhízásról?
Testsúlyméréssel, rátekintéssel az elhízás legtöbbször felismerhető, de orvosi értelemben akkor beszélünk elhízásról, ha a súlygyarapodást nem víz, izom vagy csontszövet, hanem a zsírszövet felszaporodása okozza. Ez a bőrredő vastagságának mérésével, műszerrel meghatározható, és egy táblázatból leolvashatók a normálértékek.
A mindennapi gyakorlatban azonban elegendő információt nyújt a forgalomban lévő képletek egyikéhez, pl. a Broca indexhez való viszonyítás. A Broca-féle formula szerint a normális testsúly (kg-ban) = testmagasság (cm-ben) 100. Az ebből levezetett értéknél az ún. ideális testsúly a férfiaknál 10%-kal, a nőknél is 10%-kal, egyesek szerint 15%-kal kevesebb.
A Broca képlet nem használható a nagyon magas vagy alacsony embereknél és a gyerekeknél. Az elhízás kritériumát nem egységesen adják meg: egyesek az ideális testsúlyt 20%-kal, mások a normális testsúlyt 10 vagy 20%-kal meghaladó súlyt tekintik elhízásnak. Tudományos célra különböző képleteket is használnak az elhízás megítélésére vonatkozóan. Egyik ilyen az ún. Quetelet, másképpen testtömeg index: melynek normál értéke férfiaknál 20-25 között, nőknél 19-24 között van.
Optimális testsúly értékek
Elhízásról beszélnek, ha az index 27 felett van. Normális súlyú és erősen elhízott emberek testösszetétele. A testsúly többletet a zsírszövet adja. Az ideálisát 20%-kal meghaladó értékeket tekintik elhízásnak.
A Metropolitan Life Insurance Társaság ideális testsúlyra vonatkozó táblázata, a férfiakra és nőkre vonatkozóan megadja a testmagasságnak megfelelő átlagos ideális testsúlyt, illetve háromféle testalkathoz tartozó ideális értékeket is.
Az elhízás mértékére vonatkozóan adatokat nyerhetünk az ún. bőrredő méréssel is, az összefogható bőrredő vastagsága ugyanis arányban van a bőr alatti zsírszövet mennyiségével. Gyakran felmerül az elhízottak részéről, hogy nagyobb súlyukat nehéz csontjaiknak köszönhetik. A csontok súlyát víztartalmukon kívül ásványianyag-tartalmuk teszi ki, mely felnőtt emberben összesen 3,5-4 kg, és csak extrém elhízottakban maximum 8 kg.
A csontokra fogni a súlytöbbletet tehát a legszélsőségesebb esetekben is csak 3-4 kg beszámításáig lehet. Egyébként a csontozatról jó tájékoztatást nyújt a könyökátmérő, annak a két csontkiemelkedésnek a távolsága, melyeket a könyök ízület belső és külső oldalán tapinthatunk ki.
A túlsúly azonos az elhízással?
Egy táblázatból leolvasható, hogy a mért érték a könnyű, átlagos vagy nehéz csontozatú csoportba sorolja-e az illetőt. Pl. a 162-171 cm közötti magasságú, nők átlagos könyökátmérője 5,9-6,6 cm között, a 172-182 cm közötti magasságú férfiaké pedig 6,9-7,6 cm között van. A zsírszövetnek csak 15%-a víz, a test többi szöveteinek viszont 70%-a.
Elhízásnál a zsírszövet mennyisége nő meg. Ezért a túlsúly nem mindig azonos az elhízással, így létezhetnek normális súlyú elhízottak és nem elhízott túlsúlyosak is. Szív- és vesebetegségeknél vizenyő (ödéma) halmozódhat fel a szervezetben, ez is túlsúlyt okozhat, mégsem tekintjük elhízásnak.
Az elhízás gyakorisága
Az elhízás gyakoriságára vonatkozóan egymástól jelentősen eltérő adatokat olvashatunk nemcsak a különböző országokból, hanem egy országon belül is. Ez részben összefügg azzal, hogy az adott vizsgálat során mit tekintettek elhízásnak.
Egy olyan megközelítés szerint, melyben elhízottnak tekintették azokat, akiknek testsúlya legalább 10%-kal haladta meg az ideális testsúlyt, a felnőtt lakosság mintegy fele elhízottnak tekinthető. Alacsonyabb az elhízás aránya, ha az ideális súlyt 15-20%-kal meghaladó érték fölött beszélünk elhízásról. így európai adatok szerint férfiak között 20-47%, nők között 30-70% az elhízottak aránya, pl. az NDK-beli adatok szerint férfiak között 19, nők között 42%.
A szociális helyzettel, iskolázottsággal is kimutatható bizonyos összefüggés: civilizált országokban a kedvezőtlenebb gazdasági körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak között gyakoribb a túlsúly.
Hány éves korban a leggyakoribb az elhízás?
Az elhízás gyakorisága az életkorral mintegy 60 éves korig általában emelkedik, e fölött már stagnál, illetve 70 év fölött lényegesen ritkább. 70 éves életkor fölött ritkán látni kövér embert. Az iskolás gyermekek 2-6%-a kövér; a pubertás korban növekszik az elhízás aránya, 15% fölé emelkedik. A felnőtteknél észlelt túlsúly a nők javára már a fiúk-lányok között is megmutatkozik.
Hazánkban a 2000-es években végzett egyik jelentősebb felmérés szerint összesítve a felnőtt férfiak 32%-ában, a nők 45%-ában volt kimutatható elhízás; itt az ideális testsúlyt 15%-kal meghaladó értékeket tekintették az elhízás alsó határának. Nemzetközi összehasonlításban ezek a számok hazánkat a „legkövérebb” országok közé emelik. Az elhízás nálunk 40 és 60 év között a leggyakoribb: a férfiak közt 40-50 év között 38%, 50-60 év között 43%, míg a nők közt a 40-es években 55%, az 50-es években 64% az elhízás gyakorisága.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.