Szív- és érrendszeri betegségek

Az elhízás diétás kezelése

A diétás kezelés legfontosabb, nélkülözhetetlen komponense az ener­giabevitel csökkentése. Ehhez ajánlatos az energiaszükséglet ismerete, ami két részből tevődik össze:

A nyugalmi energiaszükségletből (alapanyagcsere), amely a nyuga­lomban lévő ember életfunkcióinak (légzéshez szükséges izommunka, szívműködés, bélmozgás és számos egyéb, kevésbé látványos folya­mat) energiaigényét jelenti, és bármilyen munkavégzéshez szükséges energiaszükségletből.

Owen képlete

A nyugalmi energiaszükséglet mérése körülményes, becslésére jó pontossággal alkalmas Owen képlete.

Nyugalmi energiaszükségelt, alapanyagcsere:

  • férfiaknál 900 -l- 10-szer a testsúly kilogrammban);
  • nőknél 700 4- 7-szer a testsúly (kilogrammban).

Ahhoz, hogy a teljes energiaszükségletet megkapjuk, ezt az értéket ülőmunka esetén 1,2-del, közepesen aktív életmódnál 1,4-del, nehéz fizikai tevékenység esetén 1,8-del kell megszorozni. Egy 80 kilogram­mos, közepesen aktív életmódot folytató férfi energiaszükséglete tehát (900 + 10 x 80) x 1,4 = 2380 kilokalória (kcal).

Amennyiben valaki a teljes energiaszükségletnek megfelelő mennyi­ségű kalóriát tartalmazó étrendet fogyaszt naponta, akkor várhatóan őrzi a súlyát. A testsúlycsökkenés eléréséhez ennél kevesebb kalóriát tartalmazó étrendet kell fogyasztani. Ennek megállapításához figyelem­be vehetjük az Owen-képletet. Nem egyértelműek azonban a javaslatok arra vonatkozóan, hogy ezt a számított értéket mennyivel kell csökken­teni, hogy a kívánt fogyás, heti 0,5-1,0 kilogramm, bekövetkezzen.

A férfiak és nők közötti megkülönböztetés egyébként a nők kisebb izomtömegére vezethető vissza, ami kisebb energiafelhasználást von maga után, ezért a nőket a férfiaknál szigorúbban kell diétáztatni.

Diétás kezelés

A mindennapi gyakorlat számára egyszerűbb és javasolható, hogy az energiaszükséglet meghatározása nélkül a testsúly csökkentése ér­dekében a nőket napi 1200, a férfiakat napi 1500 kcal-ás diétás keze­lésben részesítsük.

1200-1500 kalóriás diétától legalább heti 0,5 kg fogyás várható, ami kevésnek tűnik, de ez egy hónap alatt 2 kg, fél év alatt 12 kg! Ez utób­bival pedig már el is értük azt a reális orvosi célkitűzést, amit úgy fo­galmaznak meg, hogy az elhízást kísérő rizikófaktorok lényeges befo­lyásolására elegendő – és egyúttal kivihető – a 10%-os testsúlycsökke­nés.

Napszaki étkezés

Az energiafelvétel napszaki elosztásának szintén lehet jelentősége. Sajnos, amit este eszünk abból több hasznosul, éjszaka ugyanis a zsírok oxidációja lelassul, a fizikai aktivitás is minimális. Ezért ha csak azt tudnánk betartani, hogy este együnk kevesebbet, tehát ne futó reggeli és ebéd, majd esti nagyevés legyen a minta, azzal már csökkenne a testsúly energiakorlátozás nélkül is.

Tunéziai vizsgálatok szerint a ramadán böjt egy hónapos időszakában (napkeltétől napnyugtáig kop­lalnak) a vizsgáltak testsúlya a böjt ellenére nem csökkent, hanem az esti nagy étkezés miatt mintegy 2 kg-al nőtt. Ugyanakkor más vizs­gálatban jelentős testsúlycsökkenést lehetett bizonyítani egy fordított ramadán böjttel (napnyugtától reggelig éhezés).

Az energiafelvétel egy napon belüli elosztásához hozzátehetjük még, hogy lehetőleg több – 3-5 részletben – történjen. Elfogadható, hogy reg­gel a délinél is többet fogyasszunk (ez azonban nem érvényes a cukor­betegekre, mert reggel a szénhidrátok nagyobb vércukor-emelkedést okoznak, ezért cukorbetegekben mérsékelni kell a reggeli energia-, illet­ve szénhidrátbevitelt).

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.