Optimális testsúly
Néhány évtizede beépült a köztudatba, hogy csak az lehet egészséges – és vonzó –, aki karcsú. A nyugati világban valóságos rögeszme lett az elhízástól való rettegés, a normális táplálkozás elutasítása, a különféle diéták istenítése, a karcsúságra való törekvés – bármi áron. A tendencia a fiatalok körében ma is töretlen, elsősorban azért, mert szépek akarnak lenni.
A diétázás elhízást okozhat
A legújabb kutatások kimutatták, hogy az élet első felében – körülbelül ötvenéves korig – folytatott drasztikus diétázás, rögeszmés kalóriaszámlálás és testsúlymérés idősebb korban a csontozat és az izmok meggyengülését vonhatja maga után, sőt elhízást okozhat. Ráadásul a legnépszerűbb fogyókúrás módszerekkel épp a deréktájon lerakódott hájrétegtől („úszógumi”) nem lehet megszabadulni, ami pedig valóban fontos lenne, mert súlyos problémákat, például cukorbajt és szívbetegséget okozhat.
Rámehet az egészségünk
Egy idősebb nők bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a súlyukat 6 éven át megtartók között (nem voltak túlsúlyosak) 13 százalékos volt a halandóság, míg a fogyókúrázók körében az arány 22 százalékra nőtt. Vigyázniuk kell azoknak a nőknek is, akik hol lefogynak, hol visszahíznak. A kutatók szerint viszonylag kismértékű, de rendszeres testsúlykilengések esetén (ez egy 165 cm magas nő esetében 2-4 kg-os lehet) a halandóság máris jelentős növekedést mutat.
Egyszóval, hacsak valaki nem nagyon kövér – ennek egzakt megállapításához lásd a következő oldalon a derékbőség- és testtömegindex-számítást –, idősebb korban ne alkalmazza az ifjúkori fogyókúrás módszereket, mert rámehet az egészsége.
A drasztikus fogyás kockázatos
Egy vizsgálat szerint a drasztikus fogyás a legjobb korban lévő, makkegészséges öregek számára is kockázatos. A Kaliforniai Egyetem (San Diego, USA) kutatói 1801 71 év feletti férfi és nő életét követték figyelemmel 12 éven át. Kiderült, hogy ez idő alatt a fogyókúrázó nők közül 38 százalékkal többen haltak meg, a diétázó férfiak körében pedig 76 százalékra nőtt a mortalitás.
Mindezek tudatában valóban jogosan kérdezik sokan, hogy fárasszák-e magukat a fogyással. Az ideális testsúlyra való törekvés minden korosztály számára nagyon fontos, mert ezzel számos krónikus betegség rizikója csökkenthető.
A lényeg a fogyókúra módjában rejlik
Ha fogyókúráról beszélünk, mindenkinek rögtön a kínzó koplalás jut az eszébe. A koplalás miatt azonban számos nélkülözhetetlen tápanyagot nem viszünk be a szervezetbe, így több sejtünk működése zavart szenvedhet, immunrendszerünk megrendül. A koplaló fogyókúrás izomszövetet veszít, zsírállománya viszont megmarad. Sose törekedjünk a gyors súlyvesztésre! Tartsuk szem előtt, hogy nincs olyan csodaszer, olyan fogyókúrás módszer, amely táplálkozásunk megreformálása és rendszeres testmozgás nélkül tartós, egészséget megőrző fogyást eredményez!
Fogyáskor az izomzat veszít tömegéből
A kor előrehaladtával az izomtömeg volumene csökken. Ez természetes jelenség. Az idősebbek anyagcseréje emiatt lelassul, szervezetük egységnyi idő alatt kevesebb kalóriát éget el. Fogyás hatására a folyamat felgyorsul. Szakemberek szerint, amikor hagyományos, kalóriaszegény diétával leadunk mondjuk 5 kilót, ennek csak a fele zsírvesztés – 2,5 kiló az izomtömegből vész el, ami időskorban megengedhetetlen. Ekkora izomvolumen-csökkenés hatására az anyagcsere még jobban lelassul, s a szervezet napi 150-250 kalóriával kevesebbet fog égetni.
A visszahízás betegséggel járhat
Az izomvesztéstől gyengül a test, romlik az egyensúlyozási képesség, bizonytalanabbá válik a járás – az ilyen ember könnyebben elesik. Ráadásul a drasztikus fogyókúra után a legtöbben visszahíznak, de ekkor már csak a zsír pótlódik, az izomszövet nem. Ha az új hájréteg deréktájon rakódik le – márpedig többnyire ez történik –, az innen szétáramló káros vegyületek krónikus szisztémás (alacsony intenzitású, de az egész testre kiterjedő) gyulladásos állapotot idéznek elő, ami azután mindenféle súlyos baj melegágya lehet a cukorbetegségtől a szív- és érrendszeri problémákon át az Alzheimer-kórig és a rákos elfajulásokig.
Mérleg helyett
- Derékbőség. Fogjuk a centit, és tekerjük körbe a derekunkon. Az egészséges has-térfogat nők esetében maximum 88, férfiak esetében 100 cm. Az ennél nagyobb körméret deréktáji hájlerakódásra figyelmeztet, mely növeli a cukorbaj és szívbetegség kialakulásának kockázatát.
- Testtömegindex (BMI) Arányszám, melyből kiderül, hogy testmagasságunkhoz viszonyítva megfelelő-e a testsúlyunk. A kilogrammban mért testtömeget el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Ha a normál értéknél magasabb szám jön ki, itt az ideje az egészségesebb étrend és a rendszeres testmozgás bevezetésének.
A fogyókúra a csontozatot is veszélyezteti
Sok vizsgálat kimutatta, hogy az 50 éves kor felett bekövetkező fogyás – akár szándékos, akár betegség következménye – esetén a csontok ásványianyag-sűrűsége is csökken. Ebből a szempontból főleg a változó korban lévő nők veszélyeztetettek. A csontállomány gyengülése azt jelenti, hogy egy kisebb elesés is csonttörést okozhat.
A mérlegre állva nem derül ki, hogy a fogyás csontűrűség- vagy izomvesztésből ered-e, sem azt, hogy hasra hízásunk veszélyes mértékű-e – pedig nem ártana tudni, mert a deréktájon rengő hájhurka, a terebélyes „úszógumi” nagyban növeli a cukorbaj és szívbetegség kialakulásának kockázatát.
Életmódváltás szükséges
Nem fogyókúrára, hanem életmódváltásra van tehát szükség. A koplaló diétázás helyett inkább együnk (de törekedjünk az egészséges étrendre), és mozogjunk minél többet, hogy ne csak a zsír fogyjon, hanem erős, sűrű izomszövet is képződjön. Számos figyelemre méltó kutatási eredmény demonstrálja, hogy az ellenálló képesség javítását célzó egyszerű, biztonságos tréningekkel akár a 80-as, 90-es éveikben járók is hatékonyan karbantarthatják testüket: edzettebbek, erősebbek, rugalmasabbak, fürgébbek és mozgékonyabbak lesznek, mert a petyhüdt zsírszövet helyét ruganyos, fiatalos izomszövet foglalja el.
Heti két edzés csodákra képes
A bostoni Tufts Egyetemen, az USA mezőgazdasági minisztériuma alá tartozó Jean Mayer Öregedés- és Táplálkozáskutató Központban mérföldkőnek számító kísérletet végeztek. Negyven 50-70 év közötti nő mozgásszegény életmódját felcserélte heti kétszeri súlyzózással, aminek eredményeképpen egyrészt megszabadultak zsírfeleslegüktől, másrészt – ami érdekesebb – izomzatuk és csontállományuk gyarapodása révén testileg erősebbekké váltak, mint a lányaik! Karcsúbbak, életvidámabbak, erősebbek és egészségesebbek lettek – úgy, hogy közben a személymérleg mutatója szinte meg sem moccant.
Forduljunk orvoshoz
No és mit tegyen az, aki fogyni kezd, holott nem akar? Figyelje, mit mutat a mérleg, s ha a súlyvesztés tartósnak mutatkozik, forduljon orvoshoz. Fogyást okozhat például az elégtelen táplálkozás, valamilyen hormonzavar, gyógyszerek mellékhatása, depresszió, fertőzés, továbbá számos krónikus, súlyos betegség.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.