Optimális testsúly elérése jókedvvel!
Az egészségünkre nemcsak az van óriási hatással, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor.
A modern életstílus nagyon megnehezíti az egészséges napi huszonnégy órás ritmus fenntartását. Az irodai dolgozók a nap legnagyobb részét zárt helyen, napfény nélkül töltik. Az étkezések és a sport éjszakára marad, ami szintén rontja a napi huszonnégy órás ritmust.
Az egészséges napi ritmus elengedhetetlen az immunműködéshez. A rák és egy sor fertőző, illetve autoimmun betegség sokkal erőteljesebben jelenik meg, ha nem foglalkozunk a napi huszonnégy órás ciklus fenntartásával.
Ez szerencsére kevés idő- és energiabefektetést igényel:
- Kora reggel tizenöt perc a napon, könnyű mozgással.
- Délután szintén tizenöt perc a napon, könnyű mozgással.
- Az evés nap közben történjen, vagy legkésőbb kora este.
- Éjszaka kerülni kell az erős fényeket — különösen a fehér és a kék fényt -, alváshoz pedig el kell sötétíteni a szobát.
- Minden éjszaka nagyjából ugyanabban az időben menjünk aludni, úgy, hogy legyen idő a teljes éjszakai pihenésre. Természetes módon ébredjünk.
Ezeknek a szabályoknak a követése nagyon kifizetődő az egészségünk szempontjából.
Az egészséges fogyás
Bár a konkrét betegségek tárgyalását szándékosan kerültük, az elhízással kivételt teszünk. Annyi túlsúlyos ember követ teljesen elhibázott fogyókúrákat, hogy szükségesnek érzünk némi útmutatást. A modern járványos elhízás oka nem a túl sok evés vagy a sport hiánya. A falánkság és a restség mindig jelen volt, de az elhízás nem.
Az elhízás feltalálása
Az 1880-as, 1890-es években minden cirkusznak volt kövér embere — a népek sok pénzt fizettek azért, hogy láthassák őket, annyira ritkák voltak.
Meg lehet keresni az interneten Chauncy Morlan fényképét, aki a Barnum & Bailey cirkusszal turnézott „kövér emberként”.* Az 1800-as években fizettek azért, hogy Chauncyt bámulhassák, hiszen akkor mutatványos „torzszülöttnek” számított — ma az utcán senkinek sem tűnne fel.
A 20. században egy csomó új ételt feltaláltunk:
A mérgező magvakból kivont növényi olajokat, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot és a tisztított tápanyagból iparilag előállított, feldolgozott ételeket. Ezzel egy időben feltaláltuk az elhízást is.
Már számos olyan tényezőről beszéltünk, amelyek hozzájárultak az elhízáshoz:
- Toxinok. A fruktóz és az ómega-6 zsírsavak a máj mérgezésével és a metabolikus endotoxémia előidézésével elhízást okoznak a laboratóriumi állatoknál. A gabonákban lévő toxinok az ipari élelmiszer-feldolgozással bekerülő toxinokkal karöltve szintén elősegítik az elhízást.
- Rosszul tápláltság. Egerekben és patkányokban elhízás kiváltható kolinhiányos, illetve ásványianyag-hiányos, de cukorban gazdag étrenddel is. A rosszul tápláltság éhséget okoz, ami növeli az ételfogyasztást, és az elhízott személy nem tudja kezelni a túlzott energiamennyiséget.
- Fertőzés. Korábban említettük, hogy a májban található bakteriális endotoxinok szintje előre jelzi a metabolikus szindrómát és az elhízást. A fertőzések is képesek általános gyulladást okozni, amely szintén az elhízást segíti elő. Egyes kutatók a közelmúltban vírusokat is összefüggésbe tudtak hozni az elhízással. Az adenovírus AD-36-ról bebizonyosodott, hogy segíti a zsírsejtek szaporodását, az AD-36-tal fertőzött emberek háromszor nagyobb eséllyel híznak el, és az AD-36-taI fertőzöttek sokkal kövérebbek, mint a nem fertőzöttek.
- A napi huszonnégy órás ritmus felborulása. Egy kis mozgással, napfénnyel, illetve az éjszakai éles fények és evés kerülésével fenn tudjuk tartani az egészséges napi huszonnégy órás ritmust. Ehhez képest sok ember egyáltalán nem sportol, nap közben zárt helyen dolgozik mesterséges fények mellett, éjszaka eszik, iszik, televíziót néz, és mindezekkel megtöri a napi huszonnégy órás ritmusát, amivel elősegíti az elhízást.
Ugyanezek a tényezők – toxinok, rossz táplálkozás, fertőzések, a napi huszonnégy órás ritmus, az immunrendszer és a test öngyógyító funkcióinak a felborulása — állnak minden más betegség hátterében. Az elhízásnak a többi betegséghez hasonlóan több oka van, és ezek főleg táplálkozási és életmódbeli tényezők.
Bizonyos fertőzések kivételével az elhízás legtöbb okát nem lehet orvosi kezeléssel megközelíteni. A megoldás az egészségesebb étrend és életmód.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.