A geriátriai prevenció gyakorlati kérdései
A preventív szemlélet alapja a geriátriában a krónikus megbetegedések lehetséges megelőzése. Minden ilyen jellegű program többlépcsős stratégiai elemeket tartalmazhat.
Mik az elsődleges prevenció tanácsai?
A primer prevenció életmódi tanácsokat, a fizikai aktivitás megőrzését, a dohányzás felfüggesztését, a testsúly kontrollját, vagy a kórházi ágyak és betegellátás körülményeinek átgondolását is jelenti, amelyekkel csökkenteni lehet például az eleséseket, a combnyaktöréseket és ezek következményeit.
Ide tartozhat a kényelmes lépcsők, biztonságos kapaszkodók, csúszásmentes fürdőszobák kialakítása és még sok más egyéb. Szóba jöhetnek egyes gyógyszer jellegű készítmények is, amelyek a primer prevenció eszközei közé sorolhatók (pl. a pitvarfibrilláció következményeinek kivédésére indított tartós kezelések).
Mi jellemzi a szekunder prevenciót?
A szekunder prevenció fogalomkörébe tartozhatnak olyan eszközök vagy készítmények, amelyeknek alapvető célja a már kialakult betegségek elcsendesítése, egyensúlyban tartása, a progresszió megakadályozása. Ebbe a körbe tartozhat a diabéteszes beteg szénhidrát-háztartásának stabilizálása, a thrombocyta-aggregációt gátló készítmények stb.
A kérdések összetettek és megválaszolásuk nem egyszerű feladat (pl. a DM kezelése szakmákon keresztül nyúló együttműködést, társadalmi és egészségügyi struktúraszervező munkáját és az érintett beteg hozzáállását igényli).
Milyen megoldások lehetnek még?
A preventív megközelítés harmadik foka színes tényezőket köt egységes csokorba, amelyek például a rehabilitáció összetett kérdéskörét is tartalmazzák. Valószínűleg mára elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a szétesett puzzle darabokat ismét egymás mellé kell és lehet rendeznünk, és ezzel a költségkihatások és morbiditási adatok kontrollja talán közelíthető.
Ha igazolható az, hogy a geriátriában a megelőzés irányelveinek betartása hosszú távon a kumulatív egészségromlás csökkenéséhez vezethet, akkor ez új nemzeti stratégia kidolgozását és végrehajtását sürgeti. Olyan szociális és intenzív egészségügyi beavatkozásokat igényel a probléma, amelyek az egyéni adottságok mérlegelésén alapulnak, de az egész öregedő társadalomra alkalmazhatóak.
Mit mutatnak a halálozási számok adatai?
Az első tényezőnél számolnunk kell azzal, hogy idős populáció az elkövetkező évtizedekben is lesz és aránya napról napra nő. A másik tényezőcsoportba azok az információk tartoznak, amelyek alapján az élet során várható egészségkárosodások (disability) mérséklésének lehetőségeit firtatják. Ezeknek birtokában lehetőség nyílhat az egyéni sorsok és a nemzeti sorskérdések közelítésére.
Az egyéni sorsokat és közvetve az egész társadalom teljesítőképességét azonban nemcsak a betegség gyakoriság adatai, hanem a megélt élet minősége határozza meg elsősorban.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.