• hosszú élet
• öregedés
• öregség

A hosszú élet titka és ígérete – Öregedés korszerűen

A ma embere hajlamos megfeledkezni arról, hogy a sors kegyeltjeként olyan kor szülötte, amelyben sokkal tovább élhet, mint elődei. Átlagosan harminccal több életév adatik számára, mint ősei többségének a történelem folyamán. Belegondoltunk-e valaha abba, hogy micsoda adomány ez?

A 40 az új 20

A 20. század elejéig az emberi élet időtartama a mainál sokkal rövidebb volt. A nép egyszerű fia 8-10 éves korában munkába állt, a lányok 15 évesen már szültek, 30 éves korukra a legtöbben nagyszülőkké váltak. Az örökös robotban, rossz körülmények között élő, megfáradt ember szervezete 40 éves korára általában annyira leromlott, hogy nem sok köszönete lehetett abban, ami még hátravolt számára az életből.

Manapság a fejlett világban a 40. életévüket betöltők többsége előtt még ott az élet nagyobb, gyakran tartalmasabb része. Sokan ekkortájt vállalnak először gyereket, másoknak ekkor indul az igazi karrierje. Napjainkban a fejlett országokban az átlagéletkor 78 év felé közelít, és a számítások szerint a 21. században születő gyermekek 85 évig is elélhetnek.

Az öregedés az új trend

A 20. század a népességnövekedés százada volt; a 21. század megatrendje az öregedés lesz. A tanulmányok szerint a fejlett ipari országokban a társadalmak elöregedése megállíthatatlan: miközben egyre tovább élnek az emberek, egyre kevesebb gyermek születik. Magyarországon sajnos a várható élettartam mind a férfiak, mind a nők esetében tíz évvel kevesebb, mint az Európai Unió többi tagállamában. 2008-ban a férfiak átlagosan 68,29 évig, a nők 76,53 évig éltek.

Kit nevezhetünk öregnek?

De akkor kit nevezhetünk öregnek? Aki megvénült. Öreg volt talán a dédanyánk, akit idő előtt hajlott hátú, reszketeg anyókává tettek a történelem viharai és a rengeteg fizikai munka. Öreg az, akit idős korára megtört a sors, akinek életkedve, életereje rég elszállt, s magára hagyottan, másokra utalva egy szeretetotthonban vagy kórházban tengeti napjait. Öreg az a magányos, megfáradt özvegyember is, akinek sem kedve, sem ereje, sem lehetősége kimozdulni a lakásból, s jobb híján csak a tévét nézi, meg a macskáival beszélget.

A cél: tartós egészség

Az „öregedésgátló” vagy „hosszú életet elősegítő” és hasonló szólamok megtévesztőek, mert azt sejtetik, hogy az egészséges élet célja az évek számának növelése. Tény ugyanakkor, hogy a töretlen bizakodás és optimizmus meghosszabbíthatja az életet. Egyes kutatók szerint az emberi DNS-be átlag 120 éves várható életkor van beprogramozva. Persze a ma embere sem panaszkodhat, hiszen, mint említettük, a modern orvostudomány és a korszerű életmód jóvoltából igen szép kort érhet meg – elődeivel összehasonlítva mindenképpen. A cél azonban nem pusztán az életévek számának növelése, hanem a tartós egészség, amely nélkül a hosszabb élet nem sokat ér.

Mit jelent a tartós egészség?

Tartós egészség – mit jelent pontosan ez a kifejezés? Mindenekelőtt azt, hogy vitalitásunk, aktivitásunk, munkabírásunk, élet- és alkotókedvünk teljében érezzük magunkat, kortól függetlenül, 44, 58, 72, 85 vagy 94 évesen egyaránt. Azt, hogy bár tudjuk, a halál elkerülhetetlen, nem vagyunk arra kárhoztatva, hogy életünk utolsó szakaszában magatehetetlenül, szenilisen, tolószékben ülve várjuk a véget. Azt, hogy nem tartjuk kivédhetetlen sorscsapásnak, és nem várjuk megadóan az öregedéssel járó betegségeket, például a szív- és érrendszeri problémákat, a reumát, az álmatlanságot, az Alzheimer-kórt, a cukorbajt. A tartós egészség titka a vidám, céltudatos, teljes – és természetesen egészséges – élet.

Mindez kissé idealisztikusnak tűnhet, pedig nem az.

Az öregedés nem betegség

Említést érdemel még valami. Az egészség tartós megőrzése – ahogy ez majd cikksorozatunkból kiderül – egyáltalán nem pirulák szedéséből, a háziorvos gyakori látogatásából vagy egy újabb fajta, a magunk megnyugtatására szánt testedzés bevezetéséből áll. Az öregedés nem betegség, amely gyógyszerekkel, terápiákkal kezelhető lenne, s nem is olyan folyamat, amelyet tagadással, önmegtartóztatással vagy kemény munkával vissza lehetne fordítani. A reális cél az egészség megőrzése – ezt kell szem előtt tartanunk, erre kell mindenkor törekednünk. Az út pedig, amely ehhez elvezet, a tevékeny és vidám élet napról napra, hétről hétre, évről évre.

Másképp megfogalmazva: ahhoz, hogy jókedvű, aktív és egészséges életet élhessünk a jövőben, a jelenben kell tevékenyen, életvidáman és egészségesen élnünk.

Mi legyen tehát az egészség hosszú távú megőrzésének első lépése? Mindenekelőtt az, hogy felülvizsgáljuk az öregedéssel kapcsolatos beidegződéseinket. Felejtsük el, hogy az öregedés a testi-lelki leépülés halálba torkolló, szomorú és gyötrelmes folyamata, s hogy legföljebb egy kitűzött „korhatár” elérése lehet a célunk.

A kérdés az, hogyan?

Tudatosítsuk végre, hogy nem az számít: meddig élünk, hanem az: hogyan. Nincs elkeserítőbb, mint azt látni, hogy egy szeretett hozzátartozónk vagy ismerősünk 72 éves korára idősotthonban, netán elfekvőben vegetál. Nem lelkesítőbb és nagyszerűbb, amikor azt látjuk, hogy hetven-egynéhány éves emberek nagyokat úsznak a Balatonban, vagy fiatalos hévvel teniszeznek? Hogy 75 évesen először vállalnak közhivatalt? Hogy nyolcvanas éveiket taposó, örökifjú turisták hagynak le bennünket az erdei kaptatón, bricseszben, hátizsákkal és sétabottal? Mindez nem fikció – ezek a való életből merített példák. Olyan százévesről is tudunk, aki hetente háromszor golfozik fiatalokat megszégyenítő ügyességgel.

Időben kell elkezdeni

Az igazság persze az, hogy ezek az emberek nem 70 vagy 80 évesen kezdtek ilyen aktív életet élni, hanem rendszerint már jóval korábban, de legalábbis a nyugdíjba vonuláskor, tudatosan választva az egészséges, aktív, sportos életmódot. Az egészség tartós megőrzésének szépsége éppen ebben rejlik, hogy haszna és örömei azonnal és hosszú távon egyaránt élvezhetők.

Az egészség megőrzése a legvégsőkig

Ahhoz a generációhoz tartozunk, amelynek az öregedés fogalma már mást jelent. Amikor egy nagy-britanniai közvélemény-kutatás során három és fél ezer 80 év körüli személyt arról kérdeztek, mit gondol az öregségről, több mint 60 százalékuk a szép időskor fő kritériumának a betegségek távol tartása mellett az önálló életvitelre és az aktív életmódra való képesség megőrzését tekintette.

E csoport tagjainak több mint 90 százaléka szerint a szép időskor legfontosabb eleme az „egészség megőrzése a legvégsőkig”.

Ezt követően fontossági sorrendben az alábbiak következtek, idézetszerűen:

• „Tudjak gondoskodni magamról egészen az utolsó napokig.”
• „Ne szenvedjek súlyos, krónikus betegségben.”
• „Legyenek körülöttem családtagok és barátok, akikre számíthatok.”
• „Képes legyek bizonyos módon befolyásolni az öregedést, például étrenddel, testmozgással vagy a dohányzás mellőzésével.”
• „Utolsó éveimben is meg tudjak felelni a kihívásoknak.”
• „Ki tudjam elégíteni összes szükségletemet és néhány igényemet is.”
• „Többnyire legyek elégedett az életemmel.”
• „Saját mércém és értékrendem szerint tudjak dönteni, cselekedni.”

Mintha valami hiányozna a listából… Igen, a hosszú élet iránti igényt, mint a szép időskor szükséges feltételét a válaszadók alig harmada jelezte – a 20 pontból álló listán ez került a legutolsó helyre!

Öregedés korszerűen

Nyilvánvaló, hogy az öregedés, az öregség új szemlélete van kialakulóban. Körvonalai, irányai pontosan még nem definiálhatók, de tartanunk nem kell tőle, hiszen az öregek korosztálya egyre népesebb. A 65 évnél idősebbek száma világszerte gyorsabb ütemben nő, mint bármely más korcsoport, különösen a fejlett országokban. Becslések szerint 2030-ra minden tizenkettedik ember 65 évnél idősebb lesz, Európában és Észak-Amerikában pedig minden ötödik személy ebbe a korosztályba fog tartozni.

Magyarországra is az elöregedési tendencia jellemző: már több a 60 évesnél idősebb ember, mint a 14 évesnél fiatalabb gyermek. 2025-re hazánkban a 65 évesnél idősebbek száma 40%-kal gyarapodik, minden ötödik magyar ember közéjük tartozik majd.

Az elöregedés nagy teher a társadalomnak

A népesség elöregedése Magyarországon nagy kihívást jelent az egészségügy, a munkaerőpiac, valamint a gazdasági és társadalmi élet számára. Az idősek eltartása egyre nagyobb terhet ró a társadalomra, ráadásul a még aktív, nyugdíjas korú emberek munkalehetőségei igen korlátozottak. Az öregkor sajnos nem mindenki számára jelenti a jól megérdemelt pihenést, hiszen a magyar nyugdíjasok döntő többsége megélhetési gondokkal küzd.

Általános jelenség az is, hogy az idős emberek leépítik kapcsolataikat, aktivitás helyett magukba fordulnak. A nyugdíjazással és a mozgékonyság csökkenésével tovább lazulnak a korábbi kötelékek, az emberek elmagányosodnak, egyedül maradnak a háztartásban. Ugyancsak súlyos probléma az idősek egészségi állapotának romlása, a testi gyengüléssel fokozatosan jelentkező lelki problémák előtérbe kerülése is.

Felejtsük el a sztereotípiákat

Mégis, szem előtt kell tartanunk, hogy nem minden az anyagiakon múlik: legyenek bármilyenek is körülményeink, számtalan dolgot tehetünk testi és lelki épségünk megőrzése, életminőségünk javítása vagy szinten tartása, egy boldogabb öregkor elérése érdekében.

Bizonyára ismerünk olyan ötvenen, hatvanon túliakat – netán magunk is ilyenek vagyunk –, akik nem hajlandók a korosodókról szóló sztereotípiák szerint élni, s az ötödik, hatodik X után is aktívak maradnak. A mai világban az ember sokkal inkább hajlandó elfogadni külsejének korral járó változásait, s rájön, hogy az időskori egészség megőrzése sokkal több és fontosabb a látszat fenntartásánál. Azt is örömmel konstatálja, hogy megváltoznak az öregedéssel kapcsolatos hagyományos nézetek, például hogy időskorban a testi-szellemi leépülés elkerülhetetlen.

A hosszú élet titka

Az ENSZ statisztikai adatai szerint a százévesek vagy annál idősebbek száma 2050-re várhatóan 3,7 millióra emelkedik. A KSH adatai szerint Magyarországon 2008-ban 799, a 100. életévét már betöltött ember élt, míg 1990-ben csak 42 férfi és 185 nő érte el ezt a szép kort. Bár a magas kort megérők között kevés közös vonást lehet fölfedezni, a kutatók megpróbálták összegezni a hasonlóságokat.

A százévesekre általánosságban jellemző, hogy:

• kevesebbet panaszkodnak testi bajaikra, mint a fiatalok; alkalmazkodó- és tűrőképességük jobb, mint a fiatalabbaké;
• szellemi frissességük töretlen;
• aktív társasági életet élnek;
• van hobbijuk;
• jól alszanak;
• ritkán idegeskednek, depressziós nincs közöttük;
• általában vallásosak; hitük nagy vigaszt és megnyugvást nyújt;
• anyagi biztonságban élnek;
• derűlátók, nem csüggednek el könnyen;
• nyitottak, befogadók, érdeklődők.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.