• egészség
• mozgás

Mozgás és egészség kapcsolata

A legtöbben tudjuk, hogy a rendszeres aktivitás az egészséges életmód szerves része. Mégis sok­szor nehéz időt és helyet találnunk mindennapi elfoglaltságaink között ennek. Sokféle lehetőség kínálkozik – a rövid sétáktól a megerőltető edzésekig -, és mindegyik hasznos lehet: az a fontos, hogy mindenképpen mozogjunk. Vizsgálatok bebizonyították, hogy a rendszeresen végzett fizikai aktivitás a hosszú távú egészségmegőrzés titka. Nézzük meg, hogyan tehetünk ennek eleget a hétköznapokon!

Az elmúlt 50 évben a fejlett országokban a testmozgás általában is jelentős mérték­ben csökkent. A gépesítés, a számítógé­pek, háztartási gépek, munkagépek elter­jedése ehhez nagymértékben hozzájárult. Az elvégzendő fizikai munka általában is kevesebb lett. Ezért nőtt meg a minél hamarabb elkezdett (szabadidős) fizikai aktivitás jelentősége.

A mozgás jótékony hatása

Sohasem késő elkezdeni!

Lássuk a test­mozgás néhány előnyös hatását:

• Szív és érrendszer: a szívfrekvenciát (pulzust) növelő, legalább heti 3 alka­lommal, 30 percnél tovább végzett gya­korlatok segítenek a szív és érrendszer karbantartásában. Ezek az ún. aerob gyakorlatok „erősítik” a szívizmot, így a szív hatékonyabban tudja a vért tovább­pumpálni az erekbe. Végeredményben a pulzus lassul, a „fittség”, a kondíció ja­vul. A rendszeres testmozgás javítja a keringést, csökkenti a vérnyomást és a vér koleszterinszintjét.
• Légzőrendszer: az asztmás vagy króni­kus obstruktív légúti betegségben szen­vedő betegek úgy találják, hogy a (foko­zott) mozgás eleinte nehezíti légzésü­ket, de a rendszeres gyakorlással a tüdőkapacitás nő, és a légzésmintázat is javulhat.
• Mozgásszervek: a rendszeres testmoz­gás karbantartja az izomzatot, az inakat, a szalagokat, csökken a derék- és hátfáj­dalom, főként idősebb korban. A test-(izom)építés, a helyesen végzett gyakor­latok erősítik az ízületeket, és csökken­tik pl. a reumatoid artritisz hatásait. A terheléssel járó gyakorlatok (séta, tánc, ugrálás) erősítik a csontokat, és akadályozzák a természetes csontritku­lás kialakulását.
• Pszichés hatások: az aktív és rendszeres testmozgást végző emberek „jólléti” fak­tora magasabb. A mozgás segít a stressz, az agresszivitás, a depresszió és az alvás­zavarok megoldásában.
• Szociális hatások: sokan szeretik a csa­patjátékokat, a versengést. A csapat­munkában való részvétel új készségek megtanulása mellett bővíti a baráti kört, erősíti a csapatszellemet, erősíti egymás megbecsülését, és fejleszti a felelősség­érzést csapaton belül.

Melyik aktivitási formát válasszuk?

Ez természetesen teljesen az egyénen múlik. Egyesek jobban szeretik az erőgya­korlatokat, a küzdelmet, mások viszont inkább a kevéssé megterhelő sportokat, gyakorlatokat kedvelik.

A legfontosabb, hogy olyan mozgásfor­mát válasszunk, amelyet szeretünk, és amelyben kedvünket leljük! Próbáljunk rendszeresen heti 3-5 alkalmat találni er­re! Ha nem szeretjük a tornatermi mun­kát vagy a futást, válasszuk a jógát. Mint minden sporttevékenység, fizikai aktivitás esetén, ilyenkor is nagyon fontos a bemelegítés és a megfelelő kellékek (ruházat, sporteszkö­zök) beszerzése.

Fitness-terv

A feladatok megtervezése előtt vegyük figyelembe, hogy:

• Milyen gyakorisággal tudjuk azokat majd elvégezni?
• Mennyire intenzíven akarunk dolgozni?
• Mennyi időt tudunk erre (rendszeresen) fordítani?
• Milyen típusú gyakorlatokat szeretünk, kedvelünk?

Bemelegítéstől a levezetésig

Izmaink a hirtelen mozgásoktól meghú­zódhatnak, vagy túlerőltetjük őket a gya­korlás elején. Ezért kezdjük mindig egy kb. 10 perces bemelegítéssel! Helyben járástól a biciklizésig lehet ez bármi, ami emeli a pulzust, és bemelegíti az izom­zatot.

Ha pedig már befejeztük a mozgásgya­korlatokat, a munka végén ne felejtsük el a levezetést, a lazítást, hogy izmaink és ízületeink újra „lehűljenek”.

Soha ne hagyjuk abba hirtelen a gya­korlatot úgy, hogy a legintenzívebb moz­gásból azonnal leállunk. Fokozatosan csökkentsük az izommunkát, és a végén kb. 15 percig lazítsuk ki a megdolgozta­tott izomzatot. Ez javítja majd a rugal­masságot, és csökkenti az izmok általános merevségét is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.