• életmód
• öregedés
• orvos

Orvosi vélemények a károsító tényezőkről – harc az öregedés ellen

Vegyünk erőt magunkon, ne halogassuk az egészséges életmódra való áttérést – de mindenekelőtt: sutba a csüggedéssel, és kezdjünk el végre élni!

Egészségkárosító szokások

A felkért szakemberek „bizottsága” a közvetlen fizikai egészségkárosító szokásokat, például a dohányzást, az alkoholizálást és a tartósan mozgásszegény, ülő életmódot ítélte a legsúlyosabbnak. Ám szakértőinket (akik között pszichológusok is voltak) ugyanúgy nyomasztották az egészégre káros rejtett kockázatok, például az idegesség, a szorongás, a rossz házastársi, családi viszony vagy az adósság is.

Kutatások tucatjai igazolják, hogy e stresszhatások, ha tartósan fennállnak, gyengítik a szervezet immunitását, vagyis növelik a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát. Az eredmény annyira súlyos lehet, hogy szakértőink ezeket az egészséggel látszólag nem összefüggő tényezőket esetenként a közismert rizikófaktorok elé helyezték, mert a kutatások szerint jövőbeni egészségünket ezeknél jobban fenyegetik.

A szociális élet is kihat az egészségre

Válaszaik azért is meglepőek, mert nem kizárólag a sokszor lelkünkre kötött „együnk több zöldséget” és „mozogjunk többet” tanácsokat hangoztatták. Mint megtudtuk, a jó társaság, a szórakozás, nemkülönben a relaxálás, az üdülés vagy egy kirándulás legalább olyan fontos az egészség tartós megőrzése szempontjából, mint a reggelire elfogyasztott teljes kiőrlésű kenyérszelet vagy a délutáni séta a parkban.

Az egészség elleni főbb vétkek

A kilenc orvosból nyolc szerint a káros szokások és problémás helyzetek közül az alábbi három rongálja leginkább az egészséget:

• dohányzás;
• krónikus stressz (idegesség, nyugtalanság);
• családi élet vagy munkahelyi viszonyok megromlása.

A dohánygyárak a világ legnagyobb drogkartelljei

„Annyi bizonyos, hogy a legtöbb áldozatot a dohányzás szedi – mondja dr. Robert Stall amerikai gerontológus, a megkérdezett orvosok egyike. – Meggyőződésem, hogy a dohánygyárak a világ legnagyobb drogkartelljei, melyek több áldozatot szednek, mint az összes illegális kábítószer együttvéve.”

A dohányfüst a tüdőrák és a szívinfarktus kockázatát nagymértékben növeli, de ez nem minden. „A dohányzás többféle módon teheti tönkre a tüdőt – folytatja dr. Stall. – Tüdőtágulatot, krónikus obstruktiv légúti betegséget (COPD) és hasonló állapotokat idéz elő, melyektől az érintett szó szerint fulladozik. Olyan érzés ez, mintha álló nap jórészt befogott orral, csak egészen kevés levegőt használva lélegeznénk. A betegség gyakorlatilag halálra gyötri a szervezetet.”

További egészségromboló tényezők

Az egészséget hosszútávon romboló tényezők második nagy csoportjába az orvosok több mint fele szerint az alábbi ártalmas tényezők tartoznak.

Ez a tényezők:

• rendszeres testmozgás hiánya;
• italozás heti rendszerességgel;
• állandó passzív dohányzás;
• vénykötetels altató szedése a hét legtöbb napján;
• cukros üdítők fogyasztása napi rendszerességgel.

Előkelő helyen szerepel a boldogtalan kapcsolatok egészségromboló hatása is (az is, ha valaki önmagával nincs kibékülve). A szakértők szerint egy esetleges betegség figyelmeztető jeleinek figyelmen kívül hagyása éppoly káros lehet az egészségre, mint az, ha olyan valakivel élünk együtt, akivel folyton csak veszekszünk vagy már szóba sem állunk.

Az egészségtelen táplálkozás is veszélyes

A megkérdezett orvosok egybehangzóan azt állították, hogy jelentős élettani kockázatoknak teszi ki magát az, aki rendszeresen és nagy mennyiségben fogyaszt kalóriadús, zsíros, sós ételeket. A kilenc orvosból nyolc szerint hasonló veszély fenyegeti azokat, akik nem esznek friss zöldséget és gyümölcsöt, nem vagy alig isznak megfelelő minőségű csap- vagy (szénsavmentes) ásványvizet, továbbá akik rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztanak húst és édességeket.

Étkezés után ajánlott a fogápolás

Az is számít, hogy mi történik étkezés után. A kilenc orvos közül nyolc úgy nyilatkozott, hogy az evést követő fogápolás elhanyagolása jelentős kockázatokat rejt magában. Ezt a véleményt támasztják alá azok a klinikai eredmények, melyek szerint a fogínybetegség nyomán krónikus szisztémás gyulladás alakulhat ki, amely jelentősen növeli a szívbetegség kockázatát.

Az egészség fő ellenségei

A megkérdezett orvosok szerint mai és holnapi egészségünkre az alábbi életviteli, táplálkozási szokások, lelki és életmódbeli problémák jelentik a legnagyobb veszélyt.

Életvitel:

• Cigarettázás.
• Rendszeres alkoholfogyasztás.
• Altatók rendszeres szedése (ha nélkülük nem alszunk).
• Fájdalomcsillapítók szedése napi rendszerességgel.
• Adósságok felhalmozása.

Táplálkozás:

• Cukros üdítők mértéktelen fogyasztása.
• Gyorséttermi ebéd vagy vacsora hetente legalább négyszer.
• Cukros és zsíros ételek fogyasztása mindennap.
• Zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának elhanyagolása.
• Reggeli elhagyása a hét legtöbb napján VAGY a leadott 5-10 kiló rendszeres visszahízása.

Lelkiállapot, életmód:

• A kedélyállapotban az idegesség, ingerültség
• Családi élet, munkahelyi viszonyok vélt vagy valós megromlása.
• Tartós boldogtalanság a társas
• Betegségek elhanyagolása, tünetek figyelmen kívül hagyása.
• Testmozgás hiánya

Amit elkövettünk, ami megtörtént velünk

Mindenki aggódik amiatt, hogy vajon melyik múltbéli szokása lehet a legnegatívabb hatással egészségére. A megkérdezett orvosok szerint az alábbi hét tényezővel akkor valószínűleg egyáltalán nem törődtünk.

Ezek:

• 1. Gyakori leégés.
• 2. Rendszeres ivászat.
• 3. Rendszeres füvezés (marihuánaszívás).
• 4. Erősen szennyezett lakókörnyezet.
• 5. Súlyos sérülések, balesetek.
• 6. Komoly betegségek.
• 7. Szabados nemi élet.

Idősebb korban könnyebben megbetegszik az ember

Vajon miért ítélik meg kedvezőtlenebbül az orvosok a jelenlegi egészségkárosító tényezőket, mint az egészség ellen elkövetett múltbeli bűnöket? Valóban többet ártana a cukros üdítők mértéktelen fogyasztása most, mint a rendszeres italozás fiatalkorban? Úgy tűnik, igen.

„Mindannyian rendelkezünk egészségmegőrző kapacitással, mely védelmet nyújt a betegségekkel szemben, és igyekszik fenntartani a szervezet működését – magyarázza dr. Stall. – Ahogy az ember öregszik, ez a kapacitás apadni kezd. Aki további dohányzással, ivással, mértéktelen evéssel vagy tunyasággal károsítja szervezetét, annál a biztonsági kapacitás volumene és hatásfoka jelentősen csökkenhet. Megfelelő táplálkozással, rendszeres testmozgással és pihentető relaxálással az egészség és betegség közötti „pufferzóna” optimális méretét még a nyolcadik X-ben, sőt 90 éves kor felett is megőrizhetjük.”

A napi rutin is stresszforrás

A szakemberek értékelték a jellegzetes 21. századi hatásokat is. A kilenc orvosból nyolc szerint az adósságok felhalmozása, a mértéktelen koffeinfogyasztás és a rendszeres autóvezetés, mely – főleg városi körülmények között – rengeteg stressz forrása, mérsékelt vagy jelentős egészségügyi kockázatokat rejt. Hét orvos szerint a túlzásba vitt munkának súlyos következményei is lehetnek, hatan pedig azt állítják, megárt, ha valaki soha nem megy szabadságra.

A múlt értékelése

De vajon mi az a legsúlyosabb bűn, amelyet egy ifjú ember egészsége későbbi kockáztatása „érdekében” elkövethet? Talán meglepő, de nem a rendszeres és duhaj italozás, a gyakori füvezés vagy a szabados, kicsapongó nemi élet áll az első helyen. Persze a szakemberek többsége szerint ezek is rejtenek magukban kisebb vagy nagyobb egészségügyi kockázatokat, ám mégis egy ártalmatlannak tűnő és gyakran szinte elkerülhetetlen hatás árthat a legtöbbet az embernek: a napon való gyakori leégés gyermek- vagy tinédzserkorban.

A gyermekkori betegség később is visszaüthet

A megkérdezett orvosok több mint fele szerint számos más, többé-kevésbé elkerülhetetlen gyermekkori hatás is nagyban befolyásolhatja az egészség későbbi alakulását, többek között egy komolyabb betegség, baleset vagy a szennyezett lakókörnyezet. Ezek a tényezők a kutatási eredmények szerint igenis befolyásolhatják évtizedekkel későbbi közérzetünket és egészségi állapotunkat. A vizsgálatok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a gyermekkori betegségek, balesetek alanyainak többsége nem részesül szakszerű orvosi és pszichológiai utókezelésben, a környezetszennyező anyagok szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásai pedig sok esetben ismeretlenek.

Az érzelmek hatása az egészségre

Figyelemre méltó, mit soroltak a szakemberek az előkelő ötödik helyre, amikor azt kérdeztük, hogyan lehet hosszabb ideig egészségen élni: „stresszmentesen és jókedvvel”. A kilenc orvos közül nyolc szerint az egészséget ugyanakkor komolyan kockára teszi, ha valaki folyton ideges vagy nyugtalan, illetve ha úgy érzi, elvesztett minden kapaszkodót.

Az eredmények is ezt bizonyítjál

A válaszok egyáltalán nem lepték meg a Reader’s Digest felmérésében részt vevő orvosok egyikét, dr. Michael J. Salamon pszichológust, a New York állambeli Hewlett Felnőtt Pszichiátriai és Fejlődéslélektani Kutatóközpont igazgatóját. Mint mondja, saját kutatásai is rávilágítanak arra, hogy az érzelmi élet, a lelki habitus nagyban befolyásolja az élettartamot. „Egy felmérésben idősebb embereket arról kérdeztünk, mennyire elégedettek az életükkel, majd tíz év múlva újra felkerestük őket. Az eredmény: sokkal többen voltak életben és örvendtek jó egészségnek azok közül, akik az első találkozáskor azt nyilatkozták, hogy meg vannak elégedve az életükkel, mint akik már tíz éve sem nagyon szerettek élni.”

A rosszban is a jót látom

Az összefüggést egyre több tudományos adat támasztja alá. A stressz, a boldogtalanság, a magányosság és az ellenségeskedés a stresszhormonok és a vércukor szintjének tartós emelkedését eredményezi, és növeli az érelzáródás kockázatát. „Az életben maradottakra az elfogadó, derűlátó attitűd voltjellemző – mondja dr. Salamon. – Hogy egyiküket idézzem: A rosszban is a jót látom.”

Az egészség csak hozzáállás kérdése

Aki azt hiszi, hogy a gazdagabb, sikeresebb vagy jó korban lévő öregek elégedettebbek az életükkel, az figyelmesen olvassa el dr. Salamon alábbi szavait: „Nem találtunk összefüggést az életszeretet és az egészségi állapot, anyagi helyzet vagy társadalmi rang között. Egyszerűen mentalitás, hozzáállás kérdése az egész. Vagyis az is elégedett emberré válhat, aki nem valami vidám alkat, de elfogadja zsémbes természetét, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy értékelje mindazt, ami jó az életében.”

A végszó: vedd kezedbe a sorsod!

S még egy jó hír: szakértőink azt állítják, hogy a jelenlegi életmódbeli hibák többségének kiküszöbölése aránylag könnyű, sőt egyszerű. Szerintük a legkönnyebben az alábbi három dolgot lehet megváltoztatni: kevesebb tévézés, több kikapcsolódás; rendszeres reggelizés; több zöldség és víz, kevesebb cukros üdítő, édesség és kávé fogyasztása. A következő négy teendő már egy kicsit nehezebb: több mozgás; a chipsek (és más, tápértékben szegény, de hizlaló nassolnivalók) mellőzése; kilépés a fogyás-hízás ördögi köréből; kevesebb hús fogyasztása.

A legnehezebb: leszokni a dohányzásról, elhagyni az altatókat (főleg, ha már függőség alakult ki), és kerülni a gyorséttermeket (ha látogatásuk szokássá vált).

Sosem késő elkezdeni

Az orvosok tanácsa: egyszerűen el kell kezdeni a dolgot.

„Az egészségről való gondoskodást soha nem lehet elég korán kezdeni – ugyanakkor soha nem túl késő – írta az egyik megkérdezett szakember. – Valamilyen élettani előny feltétlenül származik majd az odafigyelésből.” „Mindenki tekintse úgy, hogy ma van hátralevő élete első napja… sorsa mától a saját kezében van, és létérdeke, hogy minden napjában örömet találjon” – tette hozzá a másik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.