• öregedés

Hogyan változott az elmúlt években az idős betegek ellátása?

A statisztikai bizonyosság ellenére jól érzékelhető, hogy a konkrét beteg­ségek megjelenése nem köthető az életkorhoz. Sajnos a már felnőtt korba kerülő, logikusnak tűnő morbiditás szűkítés (compression of morbidity) felvetése mellé az elmúlt 30 év során csak ritkán csatlakoztak olyan ada­tok, amelyek értékelhetően alátámasztják a konkrét „megbetegedések szűkítésének” a reális lehetőségét, tehát a jelentősen sikeresebb öregedés felvetését.

Mi alapján döntsük el, hogy milyen kezelés a legjobb idős rokonainknak?

Mivel az idős emberek egészségügyi rizikója és a később kialakuló ál­lagromlás között szoros összefüggés észlelhető, érdemes elgondolkodni azon, hogy mi a tartalma, mélysége, módja, költsége stb. az esetleg számításba jövő intervencióknak. Úgy tűnik, hogy a sikeres programok között kiemelt helyen szerepel az érintettek öngondoskodása és az alkalmazko­dás lehetőségeinek a feltárása.

Feladatot jelenthet a kommunikáció mód­szereinek problémaköre, melyre a személyes találkozások mellett a levél, a média-felületek és az utóbbi időben az elektronikus kapcsolattartás is számításba jön.

Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy ott az idős populációkon is megjelentek a költséghatékonyság-elemzések és az egészség rizikó felmérések is.

 Megélt élet és az elkövetkező élet szépségei

A morbiditási/mortalitási adatok változta­tása, a megélt élet minőségének elemzése a komplex idős ellátás ökonó­miai megfontolásáig vezető út elemei. Sajnos ezektől a tényezőktől csak egy kis ugrás az, hogy az öregedéssel összefüggő komplex, de misztikus kérdések pénzügyi nehézségekké satnyulhassanak.

Az ilyen típusú értékelések túlmutatnak az életkor meghosszabbítására irányuló próbálkozásokon, mert az idős betegekben a megélt élet minősé­gével is megkísérelnek foglalkozni. A háttérben működő financiális meg­gondolások kitapinthatók, melyek jelenleg még nem takarják, de nem is gátolják egy új fogalom, a „sikeres öregség” mindennapi használatát.

Mi a sikeres öregedés titka?

A sikeres öregedés (successful aging, SA) szimpatikus elnevezés, de értel­mezése nehézkes. A kifejezés azt jelzi, hogy tartalmilag és fogalmilag is elkülönül a patológiás öregedés, a normál öregedés és a sikeres öregedés. A megkülönböztetés logikus, de az alapvető kérdés felerősödik, hogy tulaj­donképpen mit értünk sikeres öregedésen. Jelenleg is széles körben tanul­mányozzák azokat az indikátorokat, amelyek segítségével az SA fogalma pontosítható. Az nyilvánvaló, hogy a fogalom szubjektív komponenseket tartalmaz, több dimenziójú és komplex.

Kik segíthetnek az öregedésben?

Az idősekkel foglakozó civilek és szakemberek között ismételt vitafor­rás a „normális öregedés” vagy a „sikeres öregedés” fogalma. A nyugati életmódot folytató társadalmakban a siker kapcsolódik a látható, mérhe­tő vagy számolható kategóriákhoz. Az érintettek a korosodást és az ezzel járó élményanyagot általában negatív tényezőként értékelik és számukra a mérhető paraméterek értéke felértékelődik, de bizonytalan.

A gyakorla­ti nehézségek bőségesek és melléjük csatlakozik a nomenklatúra zavara, mely a rendelkezésre álló felmérések összehasonlítását tovább nehezíti. A kérdéskört át- meg átszövik a szerteágazó egyéni, tehát szubjektív ele­mek. A sikeres öregedés sokdimenziójú fogalom, de fontos faktor, mely alapvetően igazodási pontként értékelhető. A mai álláspontok szerint a sikeres öregedésnek három fő pillére érthető, és általános elvként széles körben használható.

Ezek:

• A betegségek és a rokkantság elkerülése.
• A fizikai és mentális képesség fenntartása.
• A szociális és produktív aktivitás.
• Negyedik tényezőként szokták említeni a pozitív spiritualitást, mert az egyházakkal kialakult szoros kapcsolat jelentősen csökkentheti az idősek vállára nehezedő egészségügyi keresztek súlyát.

Mi gátolhatja a sikeres öregedést?

Természetesen a „successful aging” fogalomkörét még számos más ténye­ző is árnyalja, melyek közé tartozhat például az önértékelés, az emlékezés ajándéka, a legyőzhető mindennapi gondok, a „hasznos”, produktív akti­vitás, a befogadó közösségek hatása, az érdeklődési körök tágítása, a játék stb. Ezeknek a tényezőknek az előnyös hatásait szervezett munkával, oda­figyeléssel növelni lehet.

Ez természetesen jelenti azt is, hogy az idült egészségrontó állapotok kivédése vagy sikeres kezelése drámaian befolyásolhatja a mindennapok során megélt élet minőségét. Ezen a területen a megélt élet minősége és a sikeres öregedés felületei összeérnek, illetve többé-kevésbé fedik egymást.

Mi a siker titka?

A klinikai gyakorlatból jól ismert egyén-adatok alapján a megfogalmazott indikátorok a megélt élet minősége és a megélt élet „sikeressége” között a kapcsolat nem teljesen egyértelmű, ami azt jelzi, hogy a rendszerben számos jelenleg esetleg még nem körülrajzolt tényező is szerepet játszhat.

Néhány éve (a múlt században) még úgy gondoltuk, hogy a XXI. szá­zadban köztulajdonná válik az előnyösebb, bizakodó, optimista életszem­lélet, az elmúltakat összegző elégedettség, a jelen furcsaságainak reális értékelése, esetleg az alkotó jellegű tevékenység, de észre kell venni, hogy a testi szenvedések, a keresztek viselése, az egyéni sorsok átélése egyre nehézkesebb. Jelenlegi életünkben a mindenhol elérhető, egy irányba húzó információáradat nem segíti gondjaink tudomásul vételét és kezelé­sét.

Úgy tűnik, hogy számukra a legnehezebben feloldható helyzeteket az esetek többségében nem a saját egészségi állapotromlás várható terhe, hanem közeli családtag vagy isme­rős, barát elvesztése jelenti.

Hogyan sajátítható el a boldog öregkor?

A sokat megélt koros lakosságban jelentős különbség van a felmutatott panaszanyag és az orvosi szemmel megállapítható kórfolyamatok között. Az idős embereken a sikeres öregedés inkább egy adaptációs folyamat, nem pedig a létezésnek egy állandó stabil formája. Az érintettek szemé­lyisége ezt a folyamatot természetesen alapvetően befolyásolja. A negatív élmények kezelése és az általános egészségi állapot szorosan összefügg. A személyiség adottságai pedig összefügghetnek a definiált egészségindi­kátorokkal.

Az elvárások csökkentése az adaptáció jelentős forrása. Nagyon sok olyan öregember él környezetünkben, akik képesek különválasztani a mindennapi közérzetet és a szükségszerűen megjelenő kórfolyamat ter­hét. Ezt az adaptációs lehetőséget „self plasticity”-nek, alkalmazkodási készségnek nevezik. Ez a viselkedésmód lehetőséget jelenthet a saját ter­hek és kortársaik nehézségeinek összehasonlítására. Lehetőséget jelent a megmaradt pozitív élmény anyag felértékelésére.

Mit mondhattunk el a 80 év felettiekről?

Az aggok vizsgálata során nyilvánvalóvá vált, hogy a negyedik korba ke­rülők (80 év felettiek) mennyire félnek az életkorukhoz köthető egészség­ügyi és szociális problémáktól (elbutulás, kiszolgáltatottság, egyedüllét, érzékszervek romlása stb.) és vágyakozva emlegetik, hogy mennyire jobb lett volna már elmenni korábban. Az érthető gondolatvilág feloldásában a „kijelölt út, vannak még feladatok-teljesíthető missziók” gondolatkör elfo­gadtatása sok esetben segítséget nyújthat.

Ez is jelzi azt, hogy a sikeres öregség nemcsak az életkor meghosszab­bítását jelenti, hanem ennél jelentősen többet.

Fontos a lelki béke!

Az érintettek véleménye szerint gondjaikat elsősorban nem az egészségügyi törekvések részének tekintik. Az egész emberrel, kapcsolatvilágával, lelki alkatával foglalkozó komplex megközelítések felértékelődnek.

Civil és egészségügyi rendszerekben is nehezen megközelíthető „intim” felületet jelent ez a terület. A terület multidimenzionális, melyet számos, rendkívül változatos egészségügyi, szociális klinikai, kulturális, etikai standard befolyásol. Valószínűsíthető, hogy a sikeres fájdalom és egyéb tünet kontrollja és a lélek erősítése meg­könnyítheti az elmúlás pszichés terhét.

Mit lehet ajánlani magunknak és idős betegeinknek a sikeres öregség eléréséhez?

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre általánosan használha­tó gyakorlati tanács. A válaszok szofisztikusak és jelenleg csak különálló puzzle darabok kezelésére van lehetőség, az egész komplex rendszer befo­lyásolása még sokáig ad feladatot. A társadalmi körülmények, a fizikai és szociális környezet, a hozzáférhető, jól működő egészségügyi ellátás en­nek fontos, de csak egyik alkotórésze.

A jövőt érintő tervezéseknél számításba kell venni az öregedő lakos­ság számának növekedését és az érintettek családi és közösségi létének megnyugtató biztosítását.

Miben segíthet a család?

A család, illetve közvetlen hozzátartozók összetett szerepébe nagyon sok minden beletartozik. Ezek közé tartozhat akár a túlzó étkezési regulák humanizálása, az elérhető közösségi prog­ramok, mozgáskultúra javítása, mint például a produktív munkavégzés, de mostanában dicsérik a tánc, zene, tai-chi gyakorlatok stb. esetleg elő­nyös hatásait.

Kormányzati hozzáállás, az otthoni egészségügyi ellátás, a mentális egészségügyi segítség, az idősközpontok, a programszervezések, közösségi események és a vallási közösségek egyaránt részeivé válhatnak ellátásuknak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.