• életmód
• öregség

Társas kapcsolatok az öregedés ellen

Házastársunk. Jó barátaink. Gyermekeink, unokáink. Régi munkatársak, kollégák. Egy kedves háziállat. Reméljük, mindenkinek sokan jutnak eszébe, amikor számba veszik társas kapcsolataikat. A kontaktusteremtés megannyi öröm és vidámság forrása, amellett a betegségek tucatjaiért felelős stressztől is óvja szervezetünket.

A tudományos lapok tömegével szolgáltatják a bizonyítékot arra, hogy a társas kapcsolatok hatására megváltozik az agy biokémiája, melynek nyomán egyrészt jó közérzet alakul ki, másrészt javul a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Minél több közeli barátja van valakinek, annál jobb az esélye arra, hogy egészségét megőrizve sokáig éljen. A magányos emberek hamarabb halnak, mert rendszerint magas a vérnyomásuk, depressziósak, s gyakrabban érik őket balesetek otthon éppúgy, mint az utcán.

Az egyedüllét betegséghez vezethet

A tudósok mára egyetértenek abban, hogy az ember számára egyenesen létfeltétel a kapcsolattartás. Hajdanán, barlanglakó őseink idején az egyedüllét életveszélyesnek számított, hiszen a magányos ember képtelen volt megbirkózni egy rátörő farkasfalkával vagy medvével, ha pedig beteg lett, nem volt, aki bogyókat vagy más táplálékot hozzon neki.

Bár a modern ember nagymértékben önálló, ősi reflexei mit sem változtak. Ha valaki túl sokáig van egyedül (a „túl sokáig” értelmezése persze egyénenként változó), felszaporodik szervezetében a kortizol nevű stresszhormon, melynek hatására különféle betegségek alakulnak ki: magas vérnyomás, szívbetegség, depresszió, figyelem-összpontosításra való képtelenség, alvászavarok. A kutatások szerint az agy számára a szociális elszigetelődés komoly pszichés trauma, melyre éppen úgy reagál, mint a fizikai fájdalomra.

Sokan magányosak

Nagy probléma, hogy a régi kapcsolatok megtartására és újak kiépítésére a jelek szerint egyre kevesebb ember képes vagy hajlandó. Egy angol kutatás riasztó eredménnyel végződött: a közeli baráttal nem rendelkező személyek száma a két vizsgálati időpont között eltelt időszak (20 év) alatt megkétszereződött – vizsgált csoporton belüli arányuk 25 százalékra emelkedett –, a „hű barátok” száma pedig összességében harmadával esett vissza. Hazánkban sincs ez másképp.

Magyarországon…

Az időskorúak arányának növekedésével egyre nő az egyedül élők száma: ma körülbelül másfél millió magányos ember él Magyarországon. A nyugdíjazással meglazulnak a korábbi kapcsolatok, sokan a házastárs elvesztésével maradnak egyedül. Egyedülállónak lenni nálunk legtöbbször egyet jelent a magányossággal, ráadásul a társadalom általában nem segíti, hanem inkább kinézi elmagányosodott tagjait. A közvélekedés megváltoztatása döntő fontosságú a probléma kezelésében. Sikert csak akkor érhetünk el, ha családban és egyedül élők egyaránt részt vesznek benne.

Az egyedüllét a szívre is rossz hatással lehet

Az elmagányosodás igen rossz hír a szív számára, átvitt és konkrét értelemben egyaránt, állítja dr. Eric B. Loucks, az amerikai Harvard Közegészségügyi Intézet kutatója, a társas kapcsolatok egészségre és személyiségfejlődésre gyakorolt hatásait vizsgáló tanszék munkatársa.

Csapata 3267 idősebb férfit vizsgált meg, s kiderült, hogy a leginkább elmagányosodott személyek vérében a legmagasabb az interleukin-6 nevű gyulladáskeltő vegyület aránya, melyet összefüggésbe hoznak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. „Kimutatásaink azt jelzik, hogy a kapcsolattartás fontos szerepet játszhat a szív egészségének megőrzésében. Egyértelmű, hogy jót tesz az egészségnek, ha az embert családtagok és hű barátok veszik körül, miként az is, ha valaki rendszeres társasági életet él. Sokak számára az is elég, ha csupán egyetlen igazi társuk van” – állítja a kutató.

A rendszeres szex jó a szívbajok ellen

A stressz legjobb ellenszere persze egy szerető házastárs vagy partner. Az agyról készült MRI-felvételek tanulmányozása során kiderült, hogy a nők jobban viselik az enyhe stresszhatást (ez esetben enyhe elektromos áramütést), ha közben a férjük kezét foghatják, mint amikor egy idegen kezét fogják vagy senkiét sem. A rendszeres szex is jó szívbajok ellen. A bristoli egyetem kutatói öt éven át 914 walesi férfi életét kísérték figyelemmel, s megállapították, hogy a heti egy-két alkalommal szeretkezők körében 2,8 százalékkal kevesebb végzetes szívinfarktus történt, mint azok között, akik ritkábban élvezték a házasélet örömeit.

Az örökös vita megterheli a szívet

A kapcsolatépítés és -ápolás amellett, hogy megédesíti a mát, holnapi egészségünk záloga. Ne hagyjuk, hogy az ellenségeskedés és az indulatok kerüljenek a középpontba, mert abból csak baj származik. Az amerikai Utah állam egyetemén 150 párt vizsgáltak meg, s kiderült, hogy sokkal gyakoribb a szívet fenyegető érelmeszesedés azok körében, akik örökké vitáznak valamin. A tudósok ezt az összefüggést úgy állapították meg, hogy a párokat 6 percen át beszéltették egy indulatokat kiváltó házassági kérdés kapcsán, s a társalgást videóra rögzítették.

A felvételeket egybevetették a komputertomográfiás vizsgálat eredményeivel, amely az érfalak elmeszesedésére utaló jeleket kutatta. Így derült fény az érdekes összefüggésre: ama férjek esetében, akiknek az asszony dirigált, 30 százalékkal magasabb volt a súlyos érelmeszesedés aránya; a nőknél is hasonló arányban nőtt a kockázat, ha férjük mellett alárendelt szerepbe kényszerültek.

Mit tegyünk a szívünk védelmének érdekében?

„A szívbetegségnek rengeteg oka lehet – mondja dr. Tim Smith, az egyetem pszichológusprofesszora és vezető kutatója. – Amikor valaki azt kérdezi tőlem, hogyan óvhatja legjobban a szívét, akkor elsőként azt válaszolom, hogy hagyja abba a dohányzást, mozogjon többet, és térjen át egészséges étrendre, de mindjárt hozzáteszem azt is, hogy járjon többet társaságba, és szeresse jobban a párját.”

Egészségünk őrei

Aki azt hiszi, hogy az egészségére felügyelő bizottság kizárólag a körzeti orvosból és a fogászból áll, téved. Mindennapi egészségünk másokon is múlik – néha azokon is, akikről ezt nem is gondolnánk.

Ilyenek:

• A jó szomszéd. Ha a mellettünk lakó szimpatikus néni vagy öregúr felveti, hogy délelőttönként együtt sétálhatnánk, netán estefelé közös kocogásra invitál, miért ne engednénk neki? Ösztönzőleg hat a testmozgásra, s az együttlét egy rokonszenves társsal a közérzetet is javítja.
• Párunk. Minden ölelés, minden mosoly, minden szerető becézés hatására kissé csökken a stresszhormonok szintje, melyek komoly fiziológiás veszélyt jelentenek az agy és a szervezet egésze számára.
• Kutyuskánk, cicuskánk. Számtalan vizsgálat igazolja, hogy egy kedves bundás négylábú oldja a szeretett gazda feszültségét.
• Olvasókör, klubélet, teadélután. A barátokkal, kortársakkal folytatott oldott hangulatú, kellemes társalgás a kutatási adatok szerint mérsékeli az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét.

A kutya az ember legjobb barátja

Örömmel jelentjük, hogy a hosszú, vidám élethez egy szeretni való bundás négylábú is elég lehet. Dr. Deborah Wells, a belfasti Queen’s Egyetem kutatója szerint a háziállatot tartók egészségesebbek, mint akiknek se kutyája, se macskája. A kutyás ember általában jobb egészségnek örvend, mint a macskás: alacsonyabb a vérnyomása, a koleszterinszintje, kevesebb kórság gyötri.

A kutatónő szerint ennek a kutyasétáltatás az oka, amely rendszeres testmozgást jelent, sőt kapcsolattartást az emberekkel, hiszen módot nyújt a más kutyásokkal való barátkozásra. A kutyák és egyéb háziállatok puszta létükkel, játékosságukkal oldják a gazdák feszültségét, azaz semlegesítik a stresszt, a városi ember egészségromlásának fő okát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.