Az egészséges öregkor titkai
1999-ben két kísérleti gerontológus – a belga Michel Poulain és az olasz Mario Pes – kezdett kutatásokat néhány kis faluban Szardínia szigetén, a hegyvidéki jellegű Nuoro régióban. Kiderült ugyanis, hogy az egész világon ebben a térségben él a legtöbb 100 éven felüli férfi.
A kérdés az volt: vajon miért?
Nem a nuoróiak voltak az elsők, akiket kivételesen hosszú életűnek mondtak. Az 1960-70-es években hasonló állítások röppentek fel egyes kaukázusi vidékek, illetve az ecuadori Vilcabamba-völgy lakóiról. E jelentések jó része azonban túlzónak bizonyult. Poulain és Pes viszont minden jel szerint olyan közösségre bukkant, amelynek lakói valóban kivételesen sokáig élnek.
A hosszú élet központjai
Azóta más kutatók egyéb olyan régiókat is azonosítottak, amelyek lakóinak szokatlanul nagy hányada él egészségesen még 80, 90 vagy 100 éves kora után is.
Az amerikai Dan Buettner hét ilyen hosszúélet-közpon-tot azonosított, amelyeket „Kék Zónáknak” nevez. Idetartoznak a következők:
- Nuoro tartomány az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetén;
- az Okinava-sziget Japán déli partjainál;
- a Costa Rica-i Nicoya-félsziget;
- a görög Ikaria szigete;
- a kaliforniai (USA) Loma Linda.
Sokat kutatták már azokat a tényezőket, amelyek az e régiókban várható hosszú élettartam hátterében állnak. A Kék Zónák titka a jelek szerint az ott élők génjeinek, környezetének és életmódjának sajátos kombinációja.
Családi vonás
A vizsgálatok során kiderült, hogy a hosszú életű embereknek az átlagot meghaladó valószínűséggel vannak hosszú életű rokonaik. Gyakran eldugott helyeken – a hegyek közt, távoli völgyekben vagy szigeteken – élnek, és a kutatók úgy gondolják, hogy ezeken a területeken a természetes kiválasztódás már rég kiszelektálhatta azokat a géneket, amelyek korai halálra hajlamosítanak.
Az élet receptje
A génjeivel nem sokat tehet, ám vannak olyan egyéb, a hosszú élettel föltehetőleg kapcsolatban álló tényezők, amelyeket ön is élete részévé tehet. Íme, néhány ötlet.
1. Mozogjon!
A hosszú életű emberek legtöbbje olyan vidékek lakója, ahol a mozgás a mindennapi élet része. Nuoro juhászai mindennap nagy távolságokat járnak be a meredek hegyi ösvényeken, az okinavaiak halásznak és vadásznak, Loma Lindában pedig igen sokan gyalogolnak és sportolnak. Az efféle rendszeres testmozgás segít a szívbetegség, a rák és a demencia elleni védelemben. A testmozgás meghosszabbíthatja a telomereket, amelyek hosszúsága a jelek szerint kapcsolatban áll az élet hosszával.
2. Szundítson egyet!
A földközi-tengeri szigetek lakói körében végzett MEDIS-vizsgálat szerint a hosszú életű emberek lakta görög szigeteken elterjedt szokás a déli alvás. Úgy vélik, a szunyókálás csökkenti a szívbetegség kockázatát – talán a stressz-szint mérséklésével.
3. Táplálkozzon helyesen!
Az étrend kulcsfontosságú tényező, és a Kék Zónák lakói többnyire természetes, teljes értékű ételeket esznek, például zöldséget, gyümölcsöt, hántolatlan gabonaféléket, magokat, olajos magvakat, joghurtot, vadhúst és halat. Ezek mindegyikében alacsony az ártalmas zsírok szintje, míg az egészségeseké – például az ómega-3 zsírsavaké – magas, ráadásul kevés vagy közepesen sok fehérjét tartalmaznak. Sok táplálékukat maguk gyűjtik, vadásszák vagy halásszák, így a táplálék megszerzése rendszeres testmozgással is jár.
4. Vegyen részt közössége életében!
A kutatások azt mutatják, hogy az ikigai (japán kifejezés, amely azt az érzést jelenti, hogy van értelme az életnek) fontos tényező a hosszú és egészséges élet szempontjából. Idősebb embereket tanulmányozó japán kutatók azt találták, hogy a produktivitás (akár munkában, akár valamilyen hobbiban), a barátok, a gyakori beszélgetés és az élet iránti érdeklődés mind növelik az ikigait.
5. Maradjon éhes!
A világ hosszú életű lakóinak további közös vonása, hogy általában nem esznek túl sokat. Szervezetünk úgy fejlődött, hogy képes legyen megbirkózni az átmeneti ínséges időszakokkal, így a viszonylag energiaszegény (napi 1880 kcal körüli) étrend meghosszabbíthatja az életet. Az idősebb okinavaiak BMI-je 18 és 22 közötti. Úgy maradnak karcsúak, hogy főként zöldséget és gyümölcsöt, vagyis alacsony energiasűrűségű ételeket esznek, és abbahagyják az evést, még mielőtt jóllakottnak éreznék magukat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.