Egészségmegőrzés

Sportorvosi szűrővizsgálatok

A teljesítmény fokozása céljából már a gladiátorok felkészítésében is, ké­sőbb a középkori lovagi tornákon is közreműködtek orvosok. A sportor­voslás elsődleges célja nem a gyógyítás, hanem a prevenció oly módon, hogy prevenciós céllal a teljesítményt fokozzuk, esetleg a teljesítőképes­ség helyreállításával rehabilitációs, rekreációs célzattal alkalmazzuk. Más a szűrési forma, mert a teljes populációnál alkalmazzuk kor szempontjából, a szűrési és alkalmassági eredményeket szigorúan ellenőrizzük a ver­senyzési engedélyek kiadásánál.

Mióta végeznek sportorvosi szűrést?

Igazi sportorvosi szűrés és alkalmassági vizsgálat a XIX. század végétől kezdődik, mely az első kerékpárversenyzők vizsgálatával indult. Hazánk­ban az első kezdeményezés a szegedi orvostudományi egyetemen történt Szent-Györgyi professzor részvételével, aki már ott kijelentette, hogy az ország előtt álló nehéz feladatok megoldása csak fizikailag erős, idegileg kiegyensúlyozott fiatalsággal oldható meg.

Szűrővizsgálatok a versenyszerű sportolás elkezdése előtt

Óvodás kortól késő felnőttkorig szóba jövő szűrővizsgálatokról van szó. Bár a legfiatalabbak egészségének kézben tartása a gyermekorvo­sok feladata, vannak ebben a korban is űzött versenysportok – torna, karate, úszás -, ahol a sportorvosi szűrés és alkalmassági véleménye­zés előírás és nélkülözhetetlen. Ilyen esetben mindig kikérjük az ille­tő gyermek addigi anamnézisét a háziorvostól, és aszerint döntünk. Úszópalántánál például egy nem ismert epilepsziás háttér végzetes lehetne.

Van betegség, ami miatt nem versenyezhetnek?

Krónikus betegség miatt versenyzési engedély kiadásakor szigorúan ragaszkodunk a gondozási lap bemutatásához. Gyakori eset, hogy rend­szeresen gyógyszert szedő gyermek olyan gyógyszert szed – gyógyszer­szedés ugyanis nem tiltott versenyzésnél -, ami mellett fizikai terhelés ellenjavallt, sőt esetlegesen doppinglistán is szerepel. Ilyen esetben kon­zultálunk a kezelőorvossal a terápia szükséges megváltoztatásáról.

Gyerekeknél is kötelező a sportszűrés!

A versenyzők zöme az iskoláskorúak közül kerül ki. Itt is szükséges a kapcsolattartás a kezelőorvossal.

Jegyezzük meg! Fontos ez azért, mert az új sportágak születésénél egyre több esetben találkozunk alkalmasságot kizáró ténye­zővel.

Ilyenkor a sportot már hónapok óta űző és esetlegesen mérsékelt eredményt is elérőknél komoly lelki törést okoz az eltiltás. Mindez nem következik be, ha az új sportág gyakorlásának elkezdése előtt részt vesz a kötelező szűrésen. Nem csak a sportoló, de mind a szülő, mind az edző meggyőzése sok problémát szül. Gyakori eset például a szűrési vizsgálatok mellőzése súlyemelőknél, ahol egy esetleges súlyosabb gerincprobléma az ez irányú sportpályafutásnak a végét jelenti.

Mit kell figyelembe venni a vizsgálatoknál?

A szűrő-alkalmassági vizsgálatoknál tekintettel kell lennünk a gyer­mekkor egyik sajátosságára, a fejlődésre. A pubertáskor kezdetéig az antropometriás változások nagyjából kiszámíthatók mindkét nemnél. A pubertás alatt egyes esetekben nem várt változások következnek be. Az alaki változások másként alakulnak a lányoknál, fiúknál. A testtömeg átalakulása az előzőknél inkább a bőr alatti zsírszövet felszaporodásá­ban jelentkezik, lágyabb, gömbölyded formák dominálnak. Fiúknál a testmagasság, izomszövet növekedése jelentkezik.

Jegyezzük meg! Míg a pubertás kez­detére a nemek közti teljesítménykülönbségek nem voltak szignifikán­sak, serdülőkortól esetlegesen az addig választott sportágban jegyzett eredmény már nem jelentkezik.

Miért fontos a sportszűrés egy sportoló életében?

A szűrés jelentősége hosszú távra meg­szabhatja a sportpályafutást. Egy jellegzetes példa: a volt NDK „csoda-úszóinál” – lányainál még a nagymama mellbőségét is számításba vették a kiválasztásnál.

Másik komoly élettani tényező az akcereláltság kérdése. Elhamarkodott szűrésnél sok esetben éri meglepetés az edzőket. Nemcsak a súly-magas­ság változása következik be nem várt módon, hanem a választott sport­ághoz hozzá tartozó pszichológiai fejlődés sem. Egyszeri, reprezentatív szűrés nem alkalmas módszer. Ajánlatos a meglévő adottságok mellett bekalkulálni a biológiai életkort, csontéletkort és a mentális szintet. Nagy aszinkrónia lehet közöttük. Ha helyesen járunk el, nagy kudarcélménytől óvhatjuk meg a sportolót.

Mit kell tudni a hazai sportorvoslásról?

A jelenleg országosan alkalmazott szűrő és alkalmassági vizsgálatok menetrendje a következő: Elvben nem kezdheti meg senki a választott sportág gyakorlását addig, míg sportorvosi vizsgálaton nem jelentke­zik. Az első, sportági alkalmassági szűrés után a 18 év alattiak féléven­te, a 18 év felettiek évente kötelesek időszakos vizsgálatra jelentkezni. Itt az igen részletes anamnézis után fizikális vizsgálat következik, me­lyet követ a laborvizsgálat – első alkalommal vérkép, vizeletvizsgálat, esetlegesen célzottan kiegészítő laborvizsgálatok -, majd az EKG-vizsgálat elvégzése, mely évente mindenkinél kötelező.

Labornál negatív eredmények után évente csak vizeletvizsgálat kötelező. Itt igen gyak­ran találunk pozitív eredményeket, melyek a vidékieknél és hátrányos helyzetűeknél lényegesen gyakrabbak, mint egyébként. Ezen kiszűrtek státusát közöljük a kezelőorvossal. Kóros EKG-elváltozás esetén osz­tályos háttérrel ECHO vizsgálatot végzünk, és szükség esetén úgyne­vezett Holter-monitorozást.

A mutatott eredmények után bíráljuk el a versenyzés lehetőségét. Más szakterületeken is szívesen fogadják a sportolókat kiegészítő vizsgálatokra, akár a diagnózis tisztázása, akár már rehabilitációs segítés céljából. Ezt a menetrendet nem lehet kike­rülni, mert a sporttevékenység további folytatása csak akkor lehetsé­ges, ha a nálunk naprakészen rögzített vizsgálati eredmények ezt lehe­tővé teszik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.