Egészségügyi kérdezz-felelek

Koleszterinszint-mérések

Ha az összkoleszterin és HDL-koleszterinszintem aránya alacsony, akkor is kell aggódnom a magas LDL-szintem miatt?

Ha az összkoleszterin és a „jó” HDL-koleszterin szintjének az aránya alacsony, az igen kedvező: azt jelzi, hogy az összkoleszterin szintjéhez képest magas a HDL-szintje. Amint azt valószínűleg tudja, a HDL összegyűjti az „ártalmas”, az artériák elzáródását okozó LDL-koleszterint, majd a májba szállítja, ahol az lebomlik. Az orvosa azonban sok esetben akkor is az össz és az LDL-koleszterinszintje csökkentésére törekedhet, ha a HDL-koleszterinszintje magas.

Akinek a vérében az összkoleszterinhez képest sok a HDL-koleszterin, az bizonyos fokú védettséget élvez a szívroham és a szélütés ellen. Tegyük fel például, hogy ön férfi, és az összkoleszterin szintje 5,2 mmol/l  ez az a határérték, amely felett az orvosa már aggódni kezd. Amennyiben a HDL-koleszterinszintje 1,03 mmol/l ez nem túl alacsony, de nem is számít kiugróan jónak, akkor az arány önnél 5, ami azt jelenti, hogy a keringési betegség kialakulásának a kockázata átlagos. Ha viszont a HDL-szintje 1,5 mmol/l, ami már igen jónak számít, akkor az arány 3,4 lesz, ez a felére csökkenti a szívbetegség valószínűségét.

Az is igaz persze, hogy az 5-öt meghaladó arány növeli a kockázatot. (A nők HDL-szintje eleve magasabb, ezért náluk a 4,4-es arány jelenti az átlagos, a 3,3-as arány pedig a felére csökkent kockázatot.) Ha ön még nincs 40 éves, és a magas LDL-koleszterinszintje a szívbetegség egyetlen rizikótényezője, emellett a HDL szintje is magas, akkor az orvosa úgy is dönthet, hogy nincs szüksége koleszterinszint csökkentő gyógyszerekre, például sztatinokra, mivel a „jó” koleszterin ellensúlyozza a veszélyt. Ám ha elmúlt már 40 éves, és vannak egyéb rizikótényezői is, például cukorbeteg vagy elhízott, akkor az orvosa valószínűleg gyógyszereket fog felírni, hogy az LDL-koleszterinszintjét 2,6 mmol/l alá csökkentse.

Mi a „rossz” LDL-koleszterin optimális szintje?

Az, hogy szükség van-e LDL-koleszterin szintje gyógy­szeres vagy étrendi változtatásokkal való csökkentésére, attól függ, mekkora önnél a szívroham kockázata. Ez a kockázat akkor magas, ha volt már szívrohama, ha vala­milyen érbetegségben (például perifériás érbetegségben) szenved, vagy ha cukorbeteg. Mérsékelt kockázatúnak akkor számít, ha a szívbetegség rizikótényezői – elhízás, dohányzás, a családban előfordult már szívbetegség közül önnél legalább kettő fennáll. Ha legfeljebb egy ilyen rizikótényező áll fenn, a kockázat csekély.

Ha önnél a szívroham és a szélütés kockázata...Ekkora LDL-szintet tanácsos célul kitűznie
Magas1,8 mmol/l alatt
Mérsékelt2,5 mmol/l
Csekély3 mmol/l alatt

Tény vagy tévhit?: A rántottától pontatlan lesz a másnapi koleszterinszint-mérés

Tévhit. A tojásfogyasztástól az étkezés után meg­emelkedik ugyan a koleszterinszint, de néhány óra alatt vissza is tér a normálisra. A vérvétel napján azonban már ne egyen semmit, és csak vizet igyon. A koleszterinszint-mérés előtt általában legalább 8 óra böjtölést írnak elő; sokat segít ezért, ha korán reggel jelentkezik a vérvételre.

Egyre többször hallok a VLDL-koleszterinről. Érdemes lenne megméretnem a szintjét?

A nagyon kis sűrűségű lipoprotein (VLDL) szintje is beletartozik az összkoleszterin értékbe. A vérzsírok lipoproteineknek nevezett parányi buborékok formájában vannak jelen a vérben, melyek koleszterin, fehérje és triglicerid keverékét tartalmazzák. Az egyes buborékokban eltérő a különböző összetevők aránya. Az LDL-koleszterin tartalmazza a legnagyobb mennyiségű koleszterint, a HDL a legnagyobb mennyiségű fehérjét, a VLDL pedig nagyobb mennyiségben trigliceridnek nevezett vérzsírt tartalmaz.

A VLDL-ekben lévő triglicerid ugyanúgy növeli a szívbetegség kockázatát, mint az LDL-koleszterin. A VLDL szint ismerete segíthet orvosának a kezelési program finomhangolásában, ha önnél, az átlagosnál nagyobb a szívbetegség valószínűsége. A VLDL-t azonban direkt módon mérni nem tudják, hanem a trigliceridekből kalkulálják.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.