Fülpanaszok – lehet, hogy nagyobb baj okozza?
A fülpanaszok elkendőzésének egyik fő oka a szégyenkezés
Sokan azt hiszik, hogy vénembernek vagy értelmi fogyatékosnak nézik őket, ha hallókészüléket viselnek. Ráadásul az orvos közreműködését elutasító halláscsökkentek közel háromnegyede szerint a hallásuk még nem romlott meg annyira, hogy szakemberhez kellene fordulniuk. Mindazok, akik reálisan látják helyzetüket, nem esnek bele ebbe a csapdába.
10 ok az azonnali cselekvésre!
- Számos hallási rendellenesség helyreállítható. Tehát ha nem kezelteti magát, feleslegesen lemond a hallás öröméről, valamint arról, hogy tetszés szerint kommunikálhasson családtagjaival és a környezetében élőkkel.
- A rossz hallás akadályt jelent a munkában, a szabadidős tevékenységekben és a társa¬sági életben. Még a legegyszerűbb mindennapi cselekvések, így a bevásárlás is kényelmetlen érzéssel járhat, ami szükségtelenül megemeli a stressz-szintet.
- Bizonyos esetekben a halláskárosodás mértéke az idő előrehaladtával nő (akár visszafordíthatatlanul is). Jó, ha tudja, hogy megfelelő terápiával megelőzheti ezt, és megóvhatja meglévő hallását.
- Előfordulhat, hogy még nincs gyógymód a panaszára. Gyakran azonban még ilyenkor is sokat tehet a rendellenesség ellensúlyozására.
- A hallásvesztés más betegség tünete is lehet, és kezelést igénylő problémára hívhatja fel a figyelmet. Elhanyagolása tehát más módon is károsíthatja az egészséget.
- A halláscsökkenés és az ezzel összefüggő tünetek, például a fülzúgás (tinnitusz) sokszor valamilyen gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik. Ilyen esetben a készítmény lecserélésével egyszerűen enyhíthető a panasz, megállítható a további károsodás.
- A hallókészülék a legjobb megoldás? Ne keseredjen el! A modern segédeszközök már jóval hatékonyabbak és kevésbé feltűnőek, mint gondolná.
- Ne várjon! Akkor lehet a legkönnyebben hozzászokni a hallókészülékhez és megtanulni a használatát, amikor a hallásvesztés még minimális mértékű. Ne várjon tehát addig, amíg súlyosabbá válik a helyzet.
- A halláskárosodás veszélyeztetheti a biztonságát. Ha például nem tudja jól kivenni a forgalom zaját az utcán, nagyobb eséllyel érheti baleset. Megtörténhet ugyanis, hogy nem észleli a közeledő autó vagy a sziréna hangját. Az is elképzelhető, hogy otthon, esetleg a szállodában nem hallja meg a füst- vagy a tűzjelzőt, sem a veszélyre figyelmeztető szállodai alkalmazott kopogását az ajtón.
- A hallásvesztés társadalmi elszigeteltséghez vezethet. A nagyothallók hajlamosak kerülni a csoportos beszélgetéseket és a társas érintkezést, így végül zárkózottá válnak.
A szűrővizsgálatok jelentősége
Számos országban, így hazánkban is a halláskárosodás népbetegségnek számít.
Magyarországon a tanulóknál az iskolai védőnő végez tájékozódó szűrést, aki ezután szakorvoshoz irányítja a kezelésre szorulókat. Az iskolai éveket követően a felnőtt lakosság hallásának kontrollálására egyelőre nincsenek központi szűrések. A panaszokkal a fül-orr-gégészeti szakrendelésen foglalkoznak, ahol ingyenesen, szűrő jelleggel is végrehajtják a hallásvizsgálatot. Ezenkívül a hallókészülékeket forgalmazó szaküzletek időnként szűrőbuszokkal biztosítanak ilyen jellegű ellenőrzéseket.
Ha problémát találnak, az érintetteket szakemberhez küldik, ahol további módszerekkel meghatározzák a halláskárosodás típusát, és megkezdik a terápiát. Bizonyos állások betöltéséhez hallásvizsgálat szükséges, amelyet meghatározott időközönként meg kell ismételni. A munkaalkalmassági szűrésre a beutalót az üzemorvos adja.
Énekelnek a madarak?
A többség úgy gondolja, a halláskárosodás egyszerűen annyit jelent, hogy a világ lehalkul. A füllel kapcsolatos rendellenességeket azonban számos eltérő módon lehet megtapasztalni.
Az érintettek először jellemzően a magas frekvenciájú hangokat „veszítik el”. Nehezen tudják értelmezni a magasabb emberi és egyéb hangokat, így a madárcsicsergést vagy a levelek zizegését. Kihívást jelent a hasonló hangzású beszédhangok, így a z-sz, zs-s, b-p, d-t, g-k, v-f, gy-ty, dz-c és dzs-cs megkülönböztetése.
Hangtorzulás, rohamokban jelentkező hallásromlás vagy akár bizonyos hangokkal szembeni túlérzékenység, ún. hiperakúzis is felléphet. Mindez azonban nem csak a hallást érinti. Néhány betegség a belső fül finom egyensúlyrendszerének működését akadályozza, ami egyensúlyzavarokat vagy szédülést idézhet elő. Sokaknál kialakul tinnitusz (állandó, zavaró zúgás vagy csengés a fülben. Ráadásul a fülpanaszok egyéb tüneteket, többek között fájdalmat vagy váladékozást is okozhatnak.
Terjedő jelenség
A fejlett országokban az idősek körében az ízületi gyulladás és a magas vérnyomás után a hallásvesztés a harmadik leggyakoribb krónikus betegség, de előfordulása a jövőben várhatóan magasabb lesz. Ennek az az oka, hogy egyrészt magasabb az átlagéletkor, másrészt a háború utáni „baby boom”-generáció most éri el a nyugdíjaskort, harmadrészt pedig mind több a zaj okozta halláskárosodással küzdő fiatal.
A halláscsökkenés típusai
A siketség két fő fajtáját orvosi szakkifejezéssel konduktív (vezetéses) típusú és szenzoneurális (idegi) halláscsökkenésnek nevezzük. A probléma jellege és kialakulásának helye dönti el, melyik kategóriáról van szó. Néhányan kevert típusú halláscsökkenésben szenvednek. Ez esetben egyszerre lépnek fel rendellenességek a külső vagy a középfülben, valamint a belső fülben, ami kombinált hallásvesztést eredményez. Mindezek mellett beszélhetünk még veleszületett és centrális halláscsökkenésről.
Vezetéses vagy konduktív halláscsökkenés:
Ilyenkor valami elzárja a hanghullámok haladásának útját a külső és a belső fül között. A hallójáratban vagy a középfülben mechanikus okok miatt romlik a hangvezető képesség, a légvezetéses hallás károsodik, de a csontvezetéses nem. A nehézség egyik vagy mindkét fület érintheti, és gyógyszerrel, illetve műtéti úton gyógyítható.
A tünetek hátterében általában a fülzsír áll
Amely rendszeres fültisztítással eltávolítható. Idegi vagy szenzoneurális (szenzorineurális) halláscsökkenés akkor alakul ki, ha akadályozott a hanghullámok elektromos jelekké történő átalakítása a belső fülben, illetve e jelek továbbítása az agyba. Ilyenkor azonos mértékben csökken a lég- és a csontvezetéses hallásküszöb.
Felnőtteknél ez a halláscsökkenés leggyakoribb típusa!
Általában mindkét fület érinti, és időnként fülzúgással társul. A hang intenzitása és minősége egyaránt leromolhat. A legáltalánosabb panasz a hallás vagy beszédértés nehezítettsége, különösen háttérzaj mellett. Néhány rendellenességet még a maradandó károsodás előtt helyre lehet állítani. Ha gyógyszer okozza a tüneteket, a szedés abbahagyásával elkerülhető a visszafordíthatatlan hallásvesztés. A legtöbb betegnek segítenek az olyan hallókészülékek, amelyek a hang felerősítésével fokozzák a belső fülbe jutó jel intenzitását.
Íme, néhány gyakran feltett kérdés:
Kérdés (K): Ha beutalót kapok szakrendelésre, mennyi ideig kell várnom?
Válasz (V): Nem túl hosszú a várakozási idő, egy-két hét múlva kaphat időpontot. A szakrendelésen a fül-orr-gégész a részletes kivizsgálás során eldönti, hogy a halláscsökkenést milyen módon lehet javítani. Amennyiben hallókészülékre van szükség, audiológus szakorvoshoz ad beutalót. Itt további audiológiai és egyéb vizsgálatok alapján javaslatot tesznek az Önnek legalkalmasabb segédeszközre.
Kérdés (K): Nagyméretű, ronda hallókészüléket írnak fel, vagy manapság már diszkrétebb eszközöket is támogat a társadalombiztosítás (tb)?
Válasz (V): Orvosi indok alapján a társadalombiztosítás mindegyik hallókészülék megvásárlásához nyújt segítséget, de ennek mértékében vannak eltérések. Választhat egyszerűbb, olcsóbb, ám kevésbé esztétikus darabot. Ha pénztárcája engedi, kérhet alig észrevehető, korszerűbb segédeszközt is. A tb a készülékek árának bizonyos százalékát téríti csak, így a drágábbak önrésze jelentős. Ma már digitális eszközöket ajánlanak a betegeknek, amelyek többsége fül mögötti hallókészülék, de sokkal kevésbé feltűnő, mint régen.
Kérdés (K): Milyen mértékű támogatásra számíthatok?
Válasz (V): Azon gyermekek után, akiknek a hallásküszöbértéke igazoltan mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van, a szülők magasabb összegű családi pótlékra jogosultak. Számukra a listán szereplő minden hallókészülék és tartozék a közgyógyellátás alapján térítésmentes. A felnőtt nagyothallók részére általában a hallókészülék egyes tartozékaihoz 85, a digitális eszközökhöz 50%-os tb-támogatás jár. Felnőttek is kaphatnak közgyógyellátási igazolványt, amellyel térítésmentesen szerezhetnek be egyes hallókészülékeket – ezek ilyenkor a társadalombiztosítás tulajdonát képezik.
Kérdés (K): Milyen időközönként kaphatok új készüléket?
Válasz (V): Az analóg készülékek kihordási ideje öt év, a digitálisaké hét év, de szakorvosi indok¬lással korábban is cserélhetők.
Kérdés (K): Mennyibe kerül egy korszerű hallókészülék?
Válasz (V): A hallásjavító eszközök ára – a választott típustól függően – támogatás nélkül 40 és 350 ezer forint között mozog. A még igényesebb készülékek akár 500 ezer forintba is kerülhetnek. A magánforgalmazóknál vásárolt olcsóbb termékek általában alacsonyabb színvonalúak, mint a szabványos, tb-támogatott készülékek.
Kérdés (K): Van-e a hallássérülteknek érdekvédelmi szervezete?
Válasz (V): Igen, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a SINOSZ, amely Budapesten és minden megyeszékhelyen elérhető irodákkal működik.
A veleszületett halláscsökkenés lehet vezetéses, idegi vagy kevert típusú
A problémáért valamilyen örökletes betegség, illetve kialakult fertőzés a felelős. Amikor például egy kismama rózsahimlős (rubeolás) lesz, az fejlődő magzatára is hatást gyakorol. A veleszületett halláscsökkenés a szülés alatt a csecsemőt ért sérülés következtében is kialakulhat. A centrális halláscsökkenés ritka betegség, amelyet az agy idegpályáinak és -központjainak károsodása vált ki. A centrális halláscsökkenés hátterében állhat többek között szklerózis multiplex, agydaganat vagy agyi érkatasztrófa (stroke).
Vigyázat! Fülészeti vészhelyzetek:
Soha ne próbálja az akut fülbetegségeket házilag kezelni!
Azonnal forduljon orvoshoz, ha a következő tünetek bármelyikét tapasztalja:- Hirtelen hallásvesztés.
- Fájdalomérzet a fülben, különösen azután, hogy sérülés érte a fejét, illetve a nyakát, valamilyen tárggyal belenyúlt a fülébe, vagy – tegyük fel repülés vagy búvárkodás közben – hirtelen lég-nyomásváltozásnak volt kitéve.
- Vér vagy genny szivárog a fülcsatornából.
- Szédülési rohamok és egyensúlyzavarok jelentkeznek, vagy úgy érzi, forog Önnel a szoba.
- A fülfájást megemelkedett testhőmérséklet és rossz közérzet kíséri.
- Zúgás vagy szokatlan hangok a fülben.
- Fülsérülés-és elzáródás
A konduktív ( vezetéses) halláscsökkentés okai
Dobhártyaszakadás:
A fejsérülés, illetve más traumás (baleseti) sérülések roncsolhatják a külső vagy a belső fület. A leggyakoribb rendellenesség a dobhártyaszakadás, amikor a külső és a közép-fület elválasztó vékony hártya károsodik. Ez a fület ért ütés, repülés vagy búvárkodás közben bekövetkező hirtelen légnyomásváltozás, robbanás, rendkívül hangos zaj, kezeletlen fülfertőzés okozta folyadékfelgyülemlés, továbbá leg-többször a fülzsír eltávolítását célzó fültisztítás eredményeképpen következik be.
A dobhártyaszakadás rövid ideig tartó fájdalommal, ideiglenes halláscsökkenéssel és esetenként váladékozással jár, de általában néhány héten belül magától meggyógyul. Ezalatt végig szárazon kell tartani a fület, mert ha zuhanyzás vagy úszás során víz kerül bele, az fertőzéshez és maradandó károsodáshoz vezethet.
A hallójárat elzáródása:
A felgyűlt fülzsír vagy a hallójáratba szorult idegen test tompíthatja a hallást, mert a hanghullámok nem tudják elérni a dobhártyát. A fülzsír nem véletlenül termelődik: ez a ragacsos állagú anyag összegyűjti a port, a szennyeződést és a kórokozókat. Ezenkívül egy lizozim nevű enzimet is tartalmaz, a könnyben is jelen lévő természetes antibakteriális anyagot.
Előfordulhat azonban, hogy a felgyülemlett fülzsír gátolja a hallást. Soha ne nyomja a fültisztító pálcát vagy vattát mélyen a fülébe! Ezzel nemcsak a dobhártyát sértheti meg, hanem még mélyebbre tolhatja és a dobhártyához préselheti a fülzsírt. A rendelőben a fül-orr-gégész szükség esetén szakszerűen kitisztítja a hallójáratot.
Nátha, influenza és allergia:
A nátha, az influenza a mandula- és az orrmelléküreg-gyulladás váladék termelődéssel, valamint az Eustach-kürt duzzanatával esetleg elzáródásával járhat. Mindez tompa hallást, időnként fülzúgást válthat ki. Ilyen esetben fülfájás és láz is jelentkezhet. Az allergia és az orrmandula megnagyobbodása hasonló tüneteket okozhat. Amikor a váladék felgyülemlik a középfülben és elfertőződik, középfülgyulladás (otitis média) alakul ki. Ez kisgyermekek esetében gyakori betegségnek számít, mert Eustach-kürtjük még nagyon rövid és vízszintes.
Ciszta Többszöri fülfertőzésnél olykor a dobhártya tartósan nyitva marad, aminek hatására retrakciós zseb, egy koleszterinből és bőrsejtekből álló ciszta alakul ki a középfülben. Kezelés hiányában a ciszta károsíthatja a középfül szerkezeteit. Ez halláscsökkenéshez és szédüléshez vezethet. Egyéb tünete lehet a fül telítettségérzése, bűzös váladék, éjszakai fájdalom a fülben vagy a fül mögött, izomgyengeség az érintett fülhöz közeli oldalsó arcrészen.
Két házi gyógyír
- Ha hajlamos a túlzott fülzsírtermelésre, cseppentsen egy-két csepp langyos olíva- vagy paraffinolajat a fülébe, és éjszakára hagyja benne. Dugja be a fülét vattával. Terítsen törölközőt a párnára, hogy ne szennyezze be. Heti egy kezeléssel kordában tarthatja a fülzsírt.
- Kivételesen makacs fülzsír ellen próbálja ki a következő módszert. Vásároljon a gyógyszertárban egy üveg 3%-os hidrogén-peroxidot, és tegyen kb. egy evőkanálnyit fél pohár langyos vízbe. Cseppentővel juttasson az oldatból néhány cseppet a fülébe. A műveletet megdöntött fejjel a mosdókagyló felett végezze. Ne aggódjon, ha bugyborékolást hall, ez csupán a peroxid, amint a zsírt oldja. Ezután döntse a fejét a másik oldalra, és ürítse ki „füle tartalmát” egy rossz törülközőre. Tegyen ugyanígy a másik fülével.
A gyógyszerek és a hallás
Sok vényköteles és recept nélkül kapható gyógyszer okozhat halláscsökkenést és fülzúgást. Ezek az ún. ototoxikus, vagyis a hallásra ártalmas készítmények a belső fül szőrsejtjeit károsítják, illetve az auditív jeleket az agyba közvetítő hallóideg működését akadályozhatják.
A gyógyszerek egy része torzítja a hangokat, rontja a hallás minőségét, vagy akadályozza a belső fül finom mechanizmusait Utóbbi akár egyensúlyzavarokat és szédülést is kiválthat. A tisztító- és oldószerek (pl. benzin) vagy bizonyos ipari vegyszerek és környezetszennyező anyagok hasonló hatást gyakorolhatnak. Az ólom- vagy nehézfém mérgezés például hallásvesztéshez, egyensúlyzavarokhoz vezethet.
Az ototoxikus tünetek általában csak ideiglenesek, és elég gyorsan elmúlnak, feltéve, hogy felhagyunk az adott gyógyszer szedésével. Érdemes tehát bármilyen panasszal haladéktalanul a háziorvoshoz fordulni. Az aszpirin túl nagy adagokban fülzúgást eredményezhet, ami azonnal megszűnik, ha nem szedjük tovább.
Kockázatértékelés
Több száz olyan gyógyszer létezik, amelyek szedésének súlyos következményei lehetnek. Ráadásul vannak, akik genetikailag fogékonyabbak bizonyos készítmények mellékhatásaira. Sokszor, különösen a rák elleni gyógyszereknél, azok előnyei egyértelműen túlsúlyban vannak az esetleges veszélyeikhez képest. Más esetekben a tabletták csak akkor jelentenek kockázatot, ha nagyadagokban alkalmazzák. Az aszpirin például fontos hatóanyagnak számít a szívroham megelőzésében.
A fül ellenségei
A leggyakoribb ototoxikus gyógyszerek, illetve hatóanyagok a következők:
- Túlzott adagokban szedett aszpirin.
- Nagy dózisú NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek), többek között az ibuprofen és az indometacin.
- Számos antibiotikum, különösen az aminoglikozidok, a gentamicin, a streptomicin, a tobramycin, a kanamicin, a neomicin stb. (Főként, ha vérbe vagy fülbe fecskendezik.)
- A kinint tartalmazó malária elleni gyógyszerek.
- Magas dózisú vízhajtók, így a furoszemid.
- Hormonkészítmények, például szájon át szedhető fogamzásgátlók és hormonpótlók.
- Egyes rák elleni (citotoxikus) szerek. (Ezek alkalmazása sokszor nélkülözhetetlen.)
Előzze meg a mellékhatásokat!
Bár a készítmények többségénél viszonylag ritkák a fülre ártalmas reakciók, mindenképpen érdemes minimálisra csökkenteni annak kockázatát, hogy egy gyógyszer károsíthassa a hallást.
Ennek kivédésére szolgálnak az alábbi jó tanácsok:
- Bármilyen gyógyszer szedése előtt kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, hogy a termék mellékhatásai között a fülpanaszok szerepelnek-e. Ezt a betegtájékoztatóban, illetve a csomagoláson feltüntetett leírásban is megnézheti.
- Ha családi kórtörténetében volt fülbetegség, vagy előzőleg már jelentkezett Önnél valamilyen gyógyszerreakció, erről tájékoztassa a háziorvost.
- Számoljon be kezelőorvosának a korábban vagy jelenleg fennálló fülpanaszairól, esetleges fülzúgásról, egyensúlyzavarokról vagy szédülésről.
- Kerülje a nagyon hangos helyeket a gyógyszer szedése alatt. A zajártalom tovább súlyosbíthatja a készítmény káros mellékhatását.
- Soha ne vegyen be az ajánlott adagnál többet.
Otoszklerózis
Ez a ritka betegség vezetéses halláscsökkenést vált ki. Az otoszklerózis a belső fül csontos tokjának rendellenessége, melynek során – egy enzim nem megfelelő működése miatt – a csontállomány szétszórtan, több helyen (gócokban) kórosan átépül. Ha ez a góc a kengyel talpát érinti, akkor annak rögzülését eredményezi. A kengyel veszít mozgékonyságából, ezért nem tudja a megszokott módon továbbítani a hangrezgéseket.
A betegség gyakran családon belül öröklődik, és inkább a nőket, mint a férfiakat sújtja. Ha Beethoven ma élne, akkor az orvosok a hallását egy műtéttel vissza tudnák adni, mert a vizsgálatok azt igazolták, hogy otoszklerózisban szenvedett.
Akadályozott idegi üzenetek
A szenzoneurális (idegi) halláscsökkenés okai
- Akusztikus trauma: Az intenzív, robbanásszerű zaj (pl. puskalövés) átmeneti siketséget okozhat, mivel károsítja a csigában lévő szőrsejteket. Súlyos esetben az akusztikus trauma maradandó siketséghez is vezethet. Időskori halláscsökkenés A leggyakoribb hallási rendellenesség az időskori halláscsökkenés, orvosi szakszóval presbiakúzis (presbyacusis). Az alábbiakban a betegség lehetséges kiváltó tényezőit soroljuk fel:
- Genetika: Egyeseknél a kor előrehaladtával nagyobb valószínűséggel alakul ki hallásvesztés, ami talán örökletes gyengeség lehet. Az is elképzelhető, hogy ők sérülékenyebbek más halláskárosodásokkal szemben.
- Érelmeszesedés: Az elzáródott vagy leszűkült artériák miatt kevesebb vér és oxigén jut a csigába. Az ebből eredő fokozott szabadgyök-képződés roncsolja a hangérzékelésért felelős szőrsejteket.
- Egészségtelen étrend, mozgáshiány, elhízás: A mértéktelen evés, a túl sok telített zsír, cukor, feldolgozott élelmiszer fogyasztása elhízáshoz vezet, ami összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel s így a halláscsökkenéssel. A testmozgás hiánya súlyosbítja a helyzetet.
- Cukorbetegség: Az érelmeszesedés folyamata a cukorbetegeknél felgyorsul. Ők egyéb olyan érrendszeri elváltozásoktól is szenvedhetnek, amelyek elzárhatják a csigába vezető véráram útját.
- Fejsérülés és fertőzések: Ha egy fejsérülés, műtét, illetve fertőzés (agyhártyagyulladás, mumpsz, kanyaró) a középfület is érinti, a szőrsejtek vagy a hangjeleket az agyba továbbító hallóidegek károsodhatnak. Ennek végeredménye időnként maradandó halláskárosodás. Méniére-betegség A rendellenesség az egyik vagy mindkét fülre kihatással lehet. Fő tünete a hirtelen jelentkező, súlyos, forgó
- Zaj: A zajos környezet hosszú távon a belső fül károsodását eredményezi. Ez végül halláscsökkenést okozhat.
- Gyógyszerek és méreganyagok: Sok gyógyszer negatívan befolyásolja a hallást, s ez az öregedéssel és a gyógyszerek számával csak fokozódik. A méreganyagok hasonló folyamatokat indíthatnak el.
- Méniére-betegség: A rendellenesség az egyik vagy mindkét fülre kihatással lehet. Fő tünete a hirtelen jelentkező, súlyos, forgójellegű szédüléses roham, ami fülzúgással, hallásromlással és hányingerrel, hányással párosulhat. A betegség olykor családon belül öröklődik, és gyakrabban fordul elő a migrénnel küzdőknél. Bár kialakulását nem hozták közvetlen összefüggésbe a túlzott sófogyasztással, egyeseknél a sóbevitel drasztikus csökkentése enyhítette a panaszokat.
- Jóindulatú daganat: Néha megtörténik, hogy a hangokat az agyba továbbító hallóidegen jóindulatú daganat, ún. akusztikus neurinóma fejlődik ki. A rendellenesség hallásvesztést, fülzúgást, fejfájást, szédülést és arczsibbadást okozhat. Ezeknek a daganatoknak a mérete, amit rendszeres szűréssel ellenőrizni lehet, általában nem nagy. Ha mégis növekedés látható, műtéti úton vagy sugárterápiával kezelhetőek.
Fülzúgás (tinnitusz)
A latin tinnitus szó azt jelenti, „csengés”. Bár az állapotot gyakran valóban ezzel a kifejezéssel írják le, némelyek inkább sivítást, sziszegést, zümmögést, zúgást vagy a régimódi teáskanna hangjához hasonló hangos sípolást hallanak a fejükben. Mások a kavicsos tengerpart morajlását idéző vagy esetleg valamilyen kattogó hanggal jellemzik a betegséget.
Szinte bármilyen fülpanasz okozhat fülzúgást
Ha időnként néhány percig tapasztalja ezt a rendellenességet, ne essen pánikba. Az állapot ugyanis stressz vagy fáradtság esetén is felléphet. Amennyiben azonban makacs fülzúgástól szenved, akár önállóan jelentkezik ez a tünet, akár halláscsökkenéssel párosul, haladéktalanul forduljon orvoshoz. A hang lehet magas vagy mély, állandóan szólhat, de hullámokban, illetve lüktetésszerűen is a betegre törhet, aki hallhatja azt az egyik vagy mindkét oldalon, vagy akár a fejében is érzékelheti.
A tinnitusz előfordulása
A fülzúgás olykor a fülbetegségek, valamint a zaj, illetve gyógyszerreakció okozta esetleges halláskárosodás egyik előjele. Néha valamilyen általános egészségügyi rendellenességgel, például szív-ér rendszeri megbetegedéssel, vérszegénységgel vagy csökkent pajzsmirigyműködéssel együtt jelentkezik.
A 70 éves kor feletti emberek 10%-a küzd e betegség súlyosabb formájával. A rendellenesség koncentrációs és alvászavart, feledékenységet, frusztrációt, ritkán depressziót válthat ki. Amint azonban az a következő fejezetből is ki fog derülni, szerencsére az érintettek nem teljesen eszköztelenek a tinnitusszal szemben.
Vertigo – és mégis mozog a föld
Bármilyen, a fül vagy az agy egyensúlyközpontját érintő rendellenesség előidézhet vertigót. Ez a szédülés egyik nagyon kellemetlen formája: még nyugalmi helyzetben is olyan, mintha a környezet vagy a test állandóan mozogna, és kiválthat hányingert, hányást, mint a tengeribetegség. A becslések szerint kb. minden huszadik ember megtapasztalja életében legalább egyszer a vertigót vagy a szédülés más fajtáját. Ez az arány 60 éven felül már háromból egyre, 80 éven túl pedig háromból kettőre nő.
A vertigo hátterében jellemzően a belső fül megbetegedése áll, amelyet vírusfertőzés, fejsérülés vagy valamilyen gyógyszer mellékhatása vált ki. Szív-ér rendszeri, neurológiai, illetve egyéb más betegségek esetén is előfordulhat.
Hiperakúzis – „Kibírhatatlan!
A hiperakúzis néven ismert rendkívüli hangérzékenység szintén megnehezítheti a hétköznapokat, különösen mai, zajos világunkban. A rendellenesség Magyarországon ötvenből több mint egy felnőttet érint. Az időnként más betegségektől függetlenül jelentkező állapot az esetek nagy részében halláscsökkenéssel együtt lép fel, és általában fülzúgás kíséri. A tinnituszban szenvedő emberek mintegy 40%-a hiperakúzist is tapasztal. A betegség emellett fejfájást, telítettség- és nyomásérzést eredményezhet a fülben.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.