• halak

Halak – van-e a halaknak káros hatása is?

Bolygónk vizeiben több mint 20 ezer halfaj él, jóllehet ezeknek csak egy töredéke szolgál emberi táplálékul. Ráadásul az orvosok szerint nem eszünk belőlük eleget. Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy azoknak, akik rendszeresen esznek halat, egészségesebb a szívük – és az elméjük is. Ám van-e a halaknak káros hatása is?

Megéri halat enni a kockázatok ellenére?

IGEN Bár az egyes halakban jelen lévő méreganyagok magas szintje valós gondot jelent, a haszon mégis nagyobb, mint a veszély.

Néhány évvel ezelőtt még min­denki gondolkozás nélkül rá­vágta volna: hát persze, hogy kell halat enni. Azok között, akik hetente néhány adag ha­lat elfogyasztanak, ritkább a szívinfarktus, a stroke és a ha­lált okozó szívritmuszavar. A fejlődésben lévő agynak is szüksége van azokra a zsír­savakra, amelyek a halhúsban találhatók. A közelmúltban ki­mutatták, hogy a terhességük alatt legalább heti 30 dkg halat fogyasztó nők gyermekeinek magasabb volt az IQ-ja, fe­gyelmezettebb a viselkedése, és kisebb valószínűséggel szület­tek fejlődési rendellenességgel.

Azóta sokan haboznak a halas pult előtt állva, vagy mielőtt kinyit­nának egy tonhalkonzervet, hogy „vajon biztonságos?”

Erre a kérdésre kerestek választ a Harvard Egyetem kutatói, akik a halfogyasztás emberi egészségre gyakorolt hatásával foglalkozó tudomá­nyos dolgozatok és kormány­zati jelentések százait fésülték át, majd az eredményt közzé­tették a Journal ofthe American Médical Association orvosi szaklapban.

Van olyan ember, akinek csak korláto­zottan ajánlott a halfogyasztás?

IGEN A gyermekvállalást tervező és állapotos nők, vala­mint a kisgyerekek ne fogyasszanak heti két adagnál (össze­sen 34 dkg-nál) több halat. Kerüljék az olyan halfajtákat, amelyekről tudjuk, hogy hi­ganyt tartalmazhatnak – ilyen a királymakréla, a cápa, a kardhal és a zsindelyhal. Az ehhez a csoporthoz tarto­zók ne egyenek heti 17 dkg-nál többet a fehértonhal-konzerv­ből, amelyben mérsékelten magas a higanyszint. A csíkos­hasú tonhalból (bonito) ké­szült konzervekben kevesebb a higany.

Használ a halevés a depresszió ellen?

IGEN Bebizonyították, hogy azokban az országokban, ahol sok halat esznek, kevesebb a súlyosan depressziós ember.

A depresszió az Egészségügyi Világszervezet szerint több em­bert tesz munkaképtelenné, mint bármely más betegség. Lehetséges, hogy a megfelelő étrend jelenthet e tekintetben megoldást.

Az agy 60 százalékban zsír­szövetből áll, és ennek nagy része omega-3 zsírsav – az a zsírfajta, amely elsősorban a halakban található meg (DHA és EPA). Kimutatták, hogy az omega-3 zsírsav fo­kozza az agysejtek rugalmasságát, s ezáltal nő azok reakció­képessége. A depresszióban szenvedők agyában alacsony a DHA és az EPA szintje.

Az ómega-3 zsírsav biztonságos forrásai

Egyen sokféle halat, de gyakran válasszon zsíros húsúakat, hogy minél több omega-3 zsírsavhoz jusson. Az alábbi halak ebbe a csoportba tartoznak, ráadásul kevés bennük a higany.

Az utóbbi években az orvo­sok megpróbálkoztak különböző pszichiátriai betegségek halolajjal való kezelésével. Bár nem világos, miért van a hal­olajnak kedvező hatása bizo­nyos betegségekben, az Ameri­kai Pszichiáterek Társasága által összehívott szakértői cso­port a közelmúltban úgy nyi­latkozott, hogy a DHA és az EPA fogyasztása lényeges javu­lást eredményez bipoláris (má­niás) depresszióban. Egyesek számára a halolaj a szó szoros értelmében életmentő lehet.

Bár ezek a kísérletek nagy adag DHA-val és EPA-val foly­tak, a szakértői csoport hang­súlyozta, hogy minden felnőtt érzelmi és mentális egészségé­nek jót tesz, ha hetente kétszer zsíros húsú halat eszik.

Van a halnak gyulladásgátló hatása?

IGEN Az omega-3 zsírsav­ban gazdag halhús enyhíti az idült gyulladásokat, amelyek egy sor betegségben fontos szerepet játszanak.

A szervezet a sérülésekre és a kórokozók támadására gyulla­dással válaszol. Autoimmun betegségekben, például rheumatoid arthritisben (reumás ízületi gyulladás) és bőrfarkas­ban (lupus) az immunrendszer a saját szöveteket támadja. Az idülten fennálló kismértékű gyulladások számos betegség kialakulására hajlamosítanak.

Szerencsére a gyulladásokat enyhíteni lehet heti egy-két adag, halhúsból készült étel elfogyasztásával. Ismételten kimutatták, hogy azoknak a vérében, akik ómega-3 zsírsa­vakban, különösen pedig hal­olajban gazdag étrenden élnek, alacsonyabb a C-reaktív fehér­je (CRP) szintje. Ez a fehérje a szívinfarktus egyik fontos kockázati tényezője.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.