A coronariák lueses megbetegedése, coronariaembolia
A mesaortitis luetica, mely a koszorúerekre is ráterjed, általában a 40. és 50. életév között fordult elő, ma azonban úgyszólván nem látjuk. Pozitív luesreakciók alapján ismerhető fel, noha a negatív komplementreakció nem zárja ki biztonsággal a lueses coronariabántalmat. A gyakran éjszaka megjelenő, nehézlégzési rohamokkal is együtt járó anginás rohamok, melyek nitroglicerinre szűnnek, váltakoztak tartósabb aortalgiás fájdalmakkal.
Az lueses aortainsufficientia
E betegeken nem volt ritka a lueses aortainsufficientia sem. Az ilyen betegek vagy lueses aortitisben szenvedő betegek anginás rohamait leggyakrabban nem a coronariák megbetegedése, hanem szájadékuk szűkülete okozta. Az antilueses kúra néha paradox hatású volt, a hegesedéssel járó gyógyulás a coronaria beszájadzásának nyílását még szűkítette és az anginás rohamok még súlyosabbakká és gyakoribbakká váltak.
Coronaritis
Reumás láz szövődményeként keletkezhet coronaritis, mely azonban nem jár klinikai tünetekkel. Ritkán az artéria coronaria gyulladása infekciókban is kialakul, így diphtheriában, scarlatinában, tuberculosisban, bakteriális endocarditisben. Brucellosisban szenvedő beteget is láttunk, aki anginás jellegű fájdalmakról panaszkodott, melyek a brucellosis gyógyulásával megszűntek. Régebben – talán nem kellő alappal – szokás volt, különösen fiatalkori angina pectorisban olyan gócok után kutatni, melyek feltételezett coronaritis keletkezésének kiindulásai lehettek. Egyegy esetben tonsillectomia után az anginás rohamok megszűntek, máskor appendectomia vagy cholecystectomia után.
Polyarteritis nodosa és thrombangitis obliterans
A koszorúerek a polyarteritis nodosa esetek 70%-ában megbetegszenek. A klinikai tünetek ilyenkor valóban anginás fájdalmak lehetnek, melyek azonban a tarka tünetegyüttesben háttérbe szorulnak. A diagnózis felállítása nehéz és biztosan csak izombiopsziás anyag vizsgálatával lehetséges. Ismeretlen eredetű, lázas, proteinuriával, hypertoniával, globulinszaporulattal, eosinophiliával járó, neuritiseket vagy polyneuritist okozó betegségben kell e ritka autoimmun betegségre gondolnunk. A klasszikus csomócskákat az ereken ritkán tapintjuk. Thrombangitis obliterans zsigeri lokalizációja ismeretes, ilyen esetekben szívlokalizáció is előfordul.
A thrombangitis obliteransban szenvedő betegek anginás panaszai azonban arteriosclerosisos coronariabántalomból származnak. Fiatalkorban kezdődő angina pectoris tünetcsoportja esetén mindig gondolnunk kell a Buerger-kór lehetőségére és keresnünk kell a perifériás erek szűkületének jeleit. Szívelváltozásokat és coronariaelégtelenségből származó szívpanaszokat a sclerodermia is okozhat.
Coronariaembolia
A coronariák thrombosisának és emboliájának elkülönítése csak elméleti érdekességű, a klinikai kép, a szívinfarktus képe azonos. Szubakut bakteriális endocarditisben bekövetkező szívinfarktusban gyanakodhatunk a koszorúérben megakadt embolusra. Néha a sinus Valsalvae thrombusából, magának a coronariának a thrombusából a bal kamra fali thrombusából eredhet az embolia és ritkán – ha a foramen ovale nyitott – perifériás thrombosisból vagy thrombophlebitisből is. Utóbbi esetben a tüdőinfarktus és a szívinfarktus egyszerre is keletkezhet ugyanabból a forrásból.
Biztos klinikai diagnózis nem állítható fel. Emboliára elsősorban akkor gondolunk, ha a szívinfarktus tüneteivel egyidőben pulmonális embolia, tüdőinfarktus tüneteit észleljük, vagy ha agyembolia, végtagembolia is keletkezik. Ez akut vagy szubakut bakteriális endocarditisben, néha aortainsufficientiában vagy stenosis ostii venosi sinistriben fordul elő. Ritka esetekben tumorsejtek vagy malariaplasmodiumok zárhatják el a coronariát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.