• fájdalom
• nyakfájás

A nyak mozgásaival összefüggő fájdalom

A nyak hátsó felére, vagyis a tarkótájra lokalizálódik az a fájdalom, mely a tarkó merevségével, mozgatásra megjelenő fájdalommal jár: a meningitis vagy meningismus fájdalma. Ismerjük a meningitisek jellemző tüneteit, melyek alapján a meningeális tünetként értékelhető tarkómerevség könnyen felismerhető. Segítségünkre lehet az általános állapot megítélése (láz, catarrhalis tünetek, bőrkiütés stb.), a Kernig, a Brudzinski stb. tünet és a liquor lelete. Tarkótáji fejfájást okoznak az akut poliomyelitis bizonyos alakjai is. A Heine-Medin-betegség a jellemző lázas kezdet és a bénulások alapján ismerhető fel.

A nyaki gerincoszlop epidurális tályogja által okozott fájdalom

Tarkótáji fájdalmat okoz a nyaki gerincoszlop epidurális tályogja. Ezt a fájdalmat a legkisebb mozgás, köhögés, tüsszentés, erőlködés nagymértékben fokozza. A tályog sepsis részjelensége lehet és ilyenkor a sepsis többi tünete is megtalálható. A tályog területén a gerincoszlop kopogtatásra vagy nyomásra igen érzékeny; megfelelő gyöki tünetek is kimutathatók (neurológus!) És előbbutóbb megjelennek a geival összefüggő fájdalom gerinrincvelő bántalmának, esetleg harántlaesiójának tünetei.

Nyaki fájdalmat és gyöki nyomási tüneteket okoznak a csigolyák primer, de gyakrabban metastatikus tumorai. A fájdalom lassan, fokozatosan fejlődik ki, különösen éjjel igen erős, intenzitása és kiterjedése állandóan nő. A csigolyák röntgenfelvétele, lumbálpunkció, esetleg mielográfia szükséges a pontos diagnózishoz. Ezek segítségével ismerhető fel a hasonló fájdalmakat okozó intramedulláris vagy extramedulláris, intradurális tumor is.

A megbetegedések pontos diagnózisához elengedhetetlen ideggyógyász közreműködése. A belgyógyász szerepe csupán annyiból áll, hogy a neurológus segítségül kérésének szükségességét felismerje, amiből természetesen nem az következik, hogy a belgyógyásznak nem szabad jártasnak lennie a neurológiai diagnózisban.

Fejfájással együtt járó tarkótája fájdalmak

Fejfájással együtt járó különösen erős tarkótáji fájdalmat és gyakran meningeális tüneteket okoz a subarachnoidealis vérzés is, amely idősebb korban hirtelen következik be, és a haemorrhagiás vagy legalábbis xanthochromiás liquorból ismerhető fel.

E megbetegedéseknél sokkal gyakrabban okoz nyaki fájdalmakat a nyaki csigolyák ízületeinek gyulladása vagy deformálódása, arthritis vagy arthrosis. Az ilyen eredetű fájdalomra az jellemző, hogy a fej mozgásaival – illetve vizsgálatakor mozgatásával – függ össze. A fájdalom radicularis jellegű és kiterjedésű, és lassan, fokozatosan fejlődik ki. Az arthrosis rendszerint idősebb egyénen mutatkozik. A csigolyák kopogtatásra fájdalmasak lehetnek, ez a fájdalmasság azonban nem olyan mértékű, mint pl. csigolyacaries esetében.

Röntgenfelvétel – esetleg csak oldalirányú – jellemző felrakodásokat mutat ki a csigolyákon, kapocsképződést, mely azonban a gerincoszlop többi részén is rendszerint megtalálható. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy röntgenvizsgálatkor gyakran találunk hasonló, gyakran súlyos spondylarthrosisra utaló jeleket anélkül, hogy a betegnek bármilyen panaszai volnának. A spondylarthrosis cervicalis diagnózisába tehát csak akkor nyugodjunk bele, ha minden egyéb lehetőséget kizártunk.

Ilyen gyanú esetében előfordul, hogy a radiológus negatív leletet ad. Az atlantooccipitalis és atlantoepistrophealis ízület és a két első csigolya ugyanis csak speciális beállítású felvételen tehető láthatóvá, ha tehát a két első csigolya repedésére, törésére, diszlokációjára gondolunk, a radiológus figyelmét erre külön fel kell hívni.

A csigolyák közti gyulladás okozta fájdalmak

A csigolyák közti ízületek gyulladása ugyancsak fájdalmakat okozhat, amelyek azonban általában fiatalabb egyéneken fordulnak elő; lázzal vagy subfebrilitassal és fokozott vérsejtsüllyedéssel járnak.

Bármilyen csigolyafolyamatról van szó, a mozgásra és mozgatásra megjelenő vagy fokozódó fájdalom, mely a fej forgatásával, hajlításával vagy oldalra döntésével kiváltható, jellemző a csigolyák megbetegedésére. Rendellenes lehet már eleve a beteg fejtartása is.

A nyaki csigolyák gyulladásos folyamatai közt a spondylitis tuberculosa nem gyakori, de előfordul. E betegség igen lassan fejlődik ki és hosszú ideig nem okoz lázat vagy általános tüneteket. Diagnózisa kezdetben nehéz, mert a radiológiai változások alig vehetők észre. Később vagy a csigolyacaries röntgenképe alapján vagy a gerincoszlop két oldalán elhelyezkedő orsószerű árnyékot adó hidegtályog alapján könnyen felismerhető. Ilyenkor subfebrilitas, láz és fogyás is mutatkozik.

A nyaki gerincoszlop mozgatásakor, a megfelelő csigolya kopogtatásakor fájdalmat jelez a beteg. Ha az álló beteg fejére felülről hirtelen nyomást gyakorolunk, a megbetegedett csigolya helyén éles fájdalom jelenik meg. E betegség gyanúját kelti fel kikutatható tüdőfolyamat is vagy szervi tuberculosis. A nyaki csigolyák cariese gyöki tüneteket is okozhat; ez esetben a fájdalmak a válltájékra, a karra, a mellkas felső felére terjednek.

A nyaki gerincoszlop területén előforduló discushernia lehetőségére ritkán gondolnak. A nyaki csigolyák közti porckorong kiboltosodásakor a beteg legtöbbször a lapockatáj, a váll és a kar külső szélén lefelé húzódó fájdalomról panaszkodik. A nyaki discushernia ritka, és sebészileg igazolt eset is kevés. Leginkább akkor tételezhetünk fel nyaki discusherniát, ha a fájdalom hirtelen kezdődik, legtöbbször éjszaka kelti fel a beteget. E fájdalom a tarkótájra, a nyak oldalára sugárzik és a beteg a fájdalom miatt ferdén tartja a fejét. Igen nehéz a betegséget elkülöníteni az ugyancsak gyöki fájdalmat okozó egyéb folyamatoktól.

A diagnózis az indirekt röntgenjelek, például az intervertebrális rés megkeskenyedése alapján, másrészt a csigolyák folyamatainak és a gerincvelő megbetegedéseinek kizárása alapján állítható fel. A röntgenlelet jellemzőiről az ischiasszindróma elkülönítésének tárgyalásakor szólunk. A nyaki discusherniát egyébként inkább a váll és a kar fájdalmainak cikkében ismertetjük részletesen.

A fej mozgatásakor fokozódik a myositis vagy fibrositis fájdalma is. Ez a fájdalom a nyak oldalára vagy a tarkótájra terjed. A megfelelő izomcsoport nyomásra érzékeny, és az izmokban néha apró csomócskák tapinthatók. Az izom masszázsa, meleg alkalmazása e fájdalmakat enyhíti. A beteg fő panasza a nyak merevsége, feszülés érzése a fej mozgatásakor.

A tarkótáji myalgia

A tarkótáji myalgiát el kell különítenünk a fejfájások tárgyalásakor már említett occipitalis neuralgiátől. Ez egyoldali, ritkábban kétoldali tarkótáji, nyakszirti fájdalom. Rohamszerűen jelenik meg és a nervus occipitalis kilépési helyére gyakorolt nyomással kiváltható. Az ideg kilépési helye nyomásérzékeny. Ez lehet neuralgia tünete is, a hátsó scala tumorait kíséri. A myalgiával szemben myositisre jellemző az izomzat érzékenysége, megfeszülése, és elsősorban az, hogy a fej mozgására, vagyis a megfelelő izomcsoport összehúzódására a fájdalom fokozódik. A neuralgia fájdalmát a fej mozgatásával nem lehet befolyásolni.

A myositis fájdalmassága

A myositis fájdalmassága, az izom görcsös összehúzódása olyan mértékű lehet, hogy a fej bizonyos tartásba rögzül, és mind aktív, mind passzív mozgása lehetetlenné válik. Ez a torticollis állapota. A görcsös torticollis a sternocleidomastoideus görcse, melynek folytán a beteg az ép oldal felé fordítja a fejét és állát felemeli, a kóros oldalon viszont vállát és fülét egymáshoz közelíti. A sternocleidomastoideus ilyenkor kemény köteg alakjában emelkedik ki.

Ez az állapot világrahozott lehet, és ilyenkor oka valószínűleg vérzés az izomzatban szülési trauma következtében. Ideges embereken ticszerű, időleges, görcsös összehúzódások fordulnak elő a nyakizomzatban, melyek azonban idővel tartósakká válnak, és ilyenkor az izomban szekunder anatómiai változások is kialakulnak. Időleges görcsöt vált ki a környezet gyulladásos folyamata is, pl. spondylitis tuberculosa, labyrinthitis stb.

Az ún. myogen torticollis az izomzat myositiséből származik. Ez reumás eredetű lehet, meghűlésből származik, a légutak gyulladásához csatlakozik, máskor ismeretlen eredetű, de mindenképpen átmeneti rendellenesség. Végül neurogén torticollist is ismerünk, mely encephalitis folyamán vagy e betegség után fordul elő, máskor a spinalis idegek nyomásának következménye. Leggyakrabban myositises torticollis fordul elő.

A congenitalis formában a koponya legtöbbször deformált. A torticollis egyszerűen felismerhető és a nyak fájdalmasságának mással össze nem téveszthető formája. Etiológiájában nyaki discushernia is szerepelhet. Nem okoz fájdalmat, de feltűnő világrahozott nyaki deformáció a Klippel- Feilbetegség, mely a nyak nagyfokú megrövidülésében áll, a csigolyák rendellenessége, összenövés folytán.

A nyak mozgásai is korlátozottak. A fej rögtön a vállak közül emelkedik ki. Elsősorban spondylitis tuberculosára kell gondolnunk és ezt a betegséget kell kizárnunk. A Klippel-Feil-betegség gyakran társul egyéb fejlődési rendellenességekkel. A gerincvelő összenyomatására is sor kerülhet. Rövid nyakú nőkön azonban a Turner-szindrómára is gondolnunk kell. Ennek tünetei jellegzetesek.

Tarkótáji fájdalom

Részletesebben említjük a tarkótáj epidemias myalgiáját {myalgia nuchae cervicalis epidémica, polyradiculitis cervicalis infectiosa). Ez a betegség hirtelen kezdődik, influenzaszerű általános állapottaljár, néha náthával, pharyngitisszel, mérsékelt lázzal. Legjellemzőbb tünete a tarkótáj felfelé és lefelé terjedő intenzív fájdalma, mely mozgásra fokozódik, ezért az esetek egy részében tarkómerevség alakul ki. A liquor nem kóros, néha azonban fehérjetartalma nő. Valószínű a betegség víruseredete, de ennek bizonyítéka hiányzik. Lehetséges rokonsága a Bornholm-betegséggel, melyre azonban inkább mellkasi fájdalom jellemző.

A tarkótáji fájdalom megítéléséhen elsősorban meningitis lehetőségét kell kizárni. Erre az ismert tüneteken kívül a pozitív liquorlelet jellemző. Spondylitis röntgenvizsgálattal mutatható ki és jellemző az ütögetésre megjelenő fájdalom. A discushernia nem jár lázzal és szegmentális fájdalmat okoz. Cervicalis neuralgia, idült cervicalis izomspasmus is szóba jön. Intraspinalis lokalizációjú megbetegedések neuralgias fájdalmakat nem váltanak ki, legfeljebb szegmentális hyperaesthesiát okoznak. Az epidemias nyaki myalgia prognózisa jó. A panasz csak néhány napig tart.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.