A pajzsmiriggyel összefüggő fájdalmak
Az az érzés, melyet a pajzsmirigy megnagyobbodása vagy csak vérbősége, duzzadása okoz, pl. menstruáció alatt, rendszerint nem nevezhető fájdalomnak, noha a betegek gyakran beszélnek nyaki fájdalomról. A betegek ilyenkor szűknek érzik a nyakukat borító ruhát (pl. inggallért), szorítást, feszülést éreznek, néha égést, máskor valamilyen meghatározhatatlan kellemetlen érzést. Mindez csupán a pajzsmirigy-megnagyobbodás tudatának szüleménye és nem magának a pajzsmirigymegnagyobbodásnak a következménye. Ez az érzés nőkön néha a menses napjaiban jelenik meg, amikor a pajzsmirigy vérbő és néha valóban megduzzad.
A panaszoktól – melyek egyszerűen szedatívumok hatására vagy megnyugtatásra szűnnek, és amelyeket jobbára kozmetikai szempontok és kevésbé a tényleges érzések okoznak – el kell különítenünk azokat, amelyeket valóban a pajzsmirigy megnagyobbodása, a nervus recurrens nyomása, a trachea diszlokációja okoz, vagy amelyeknek alapja a pajzsmirigy gyulladásából származó fájdalom.
A pajzsmirigy megnagyobbodása
A pajzsmirigy megnagyobbodása leginkább megtekintéssel ítélhető meg, mégpedig olyan módon, hogy a beteg kissé felemeli a fejét és a nyak vonalát oldalról figyeljük meg. A tapintás, melynek végzése közben a beteget nyelésre szólítjuk fel (ne feledjük, hogy nem könnyű többször egymás után nyelni!), a mirigy alakjáról, kiterjedéséről, konzisztenciájáról, viszonyáról a környezethez, a megnagyobbodás egyenletes vagy egyenetlen voltáról, esetleg tapintható göbökről ad felvilágosítást.
A pajzsmirigy nyelés közben a gégefővel együtt felemelkedik, és ez a viselkedés lehetővé teszi elkülönítését minden más, a nyak elülső és oldalsó felén kiemelkedő és tapintható képlettől, elsősorban nyaki mirigyektől, nyaki cystáktól, a carotis aneurysmájától, lipomáktól vagy más, ritkább tumoroktól. Ha a tapintási lelet bizonytalan, a pajzsmirigy szcintigráfiája tisztázza, hogy a kérdéses szövet pajzsmirigyállománye vagy más természetű szövet.
Duzzanat formájában tapintható a pajzsporc perichondritises folyamata. Az ilyen duzzanat szintén követi a nyelési mozgásokat. Nem követi viszont maga a pajzsmirigy sem akkor, ha rosszindulatú daganata a környezettel összekapaszkodott és akadályozza a pajzsmirigy nyelési kitéréseit.
- Az arc fájdalma
- Több végtagra terjedő fájdalmak (ideg, izom, ízület, reuma és köszvény)
- Az alsó végtag fájdalmai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A pajzsmirigy vérbősége vagy megnagyobbodása okozta feszüléshez hasonló feszülésérzés keletkezik akkor is, ha a nyak más okból duzzadt vagy vált vastagabbá. A mediastinum térszűkítő folyamatai által okozott pangás a nyakat olyan mértékben megvastagíthatja, hogy a fej és a nyak határa eltűnik, sem az áll, sem az alsó állkapocs szára nem emelkedik ki. E Stokesgallérnak nevezett tünetcsoport a fej és a nyak vénáinak kitágulásával,ödémával, cyanosissal, orthopnoés nehézlégzéssel, a hang rekedtségével és a mediastinalis szindróma egyéb tüneteivel jár, pl. Hornertriásszal. A nyak és a mediastinum valamennyi kóros változását elkülöníthetjük a pajzsmirigy szövetétől a szcintigráfiás vizsgálat segítségével.
A pajzsmirigy fiziológiásnak tekinthető, menstruáció és néha terhesség alatti megduzzadásán kívül akut és krónikus gyulladás, a pajzsmirigy állományának hiperfunkciós, normofunkciós vagy hipofunkciós megnagyobbodása: struma és a pajzsmirigy daganata okozhatja a nyak feszülő érzését, melyet fokozottan érzékeny egyének esetleg fájdalomnak jeleznek. Komoly fájdalmat a pajzsmirigy gyulladása, strumitis, thyreoiditis okoz.
A pajzsmirigy akut gyulladása
Az akut thyreoiditis mérsékelt, máskor hirtelen kezdődő heves, lüktető fájdalmat okozhat a nyakon. A pajzsmirigy gyorsan megnagyobbodik, nyomásra is feltűnően érzékeny. Súlyos esetben a bőr a gyulladt pajzsmirigy felett kipirosodik, a gyulladás esetleg gennyedésbe megy át, tályog képződik, mely a bőrön át kitör. A betegség lázzal és leucocytosissal jár, esetleg hyperthyreosis tüneteit is előidézi. Nem gyakori betegség. Akut infekcióhoz társulhat, pl. Banglázhoz, de önálló kórképként is megjelenhet. Elkülönítés szempontjából a pajzsmirigy állományának vérzése, a nyak kötőszövetének gyulladása, nyaki cysta elgennyedése jön szóba. A betegség antibiotikumokra gyakran jól reagál, minthogy legtöbbször bakteriális eredetű. Máskor azonban vírus eredetű és kevéssé reagál. A pajzsmirigy hirtelen megduzzadása akár légzési zavart is okozhat. A biztos diagnózis tűbiopsziával is történhetik.
A pajzsmirigy szubakut gyulladása a De Quervain-féle thyreoiditis hetekig, néha hónapokig tartó, a pajzsmirigy megnagyobbodásával és fájdalmasságávaljáró megbetegedés, mely 1-2 héttel valamilyen vírus okozta felső légúti hurut után szokott megjelenni. Nem gyakori betegség. Víruseredete éppúgy szóba jön, mint a vírusinfekciót követő immunfolyamat lehetősége. A pajzsmirigy megnagyobbodása tömör, egyenletes. A beteg lázas vagy subfebrilis, jelentékeny leucocytosisa van (15-20 000), vérsejtsülylyedése gyorsult. Kezdetben a pajzsmirigy hiperfunkciójának a jelei is kimutathatók lehetnek.
A fájdalom és a duzzanat néha csak kismértékű, de dominálnak az általános tünetek. Máskor a beteg közérzete jó, de pajzsmirigyének körülírt területe fájdalmas és tapintásra igen érzékeny. Thyreoidea ellenes antianyagok a szérumban kimutathatók lehetnek, de nem olyan magas titerben, mint a Hashimoto-betegségben. A betegség későbbi lefolyásában a pajzsmirigy jódfelvétele csökken. Akut thyreoiditistől a betegség hosszú tartama, a gyorsult süllyedés, a pajzsmirigy diffúz megnagyobbodása, Hashimotostrumától a betegség akut kezdete, a lényeges gammaglobulin szaporulat hiánya, az antitestek alacsony titere különíti el. Bizonyító a szövettani lelet: granulomaképződés, óriássejtek.
A pajzsmirigy krónikus gyulladása
A pajzsmirigy krónikus gyulladása, a krónikus thyreoiditis a pajzsmirigynek csupán lassan fejlődő és nem fájdalmas duzzanatát okozza. A Riedel-féle struma ritka betegség, gyakran egyoldali és malignitás gyanúját kelti infiltratív növekedésével, nyirokcsomómegnagyobbodást azonban nem okoz. Gyulladásos folyamat, mely a pajzsmirigy szövetén túl a fasciára, az izomzatra, az idegekre és erekre is kiterjed. Idősebb nőkön fordul elő. A nagy struma helyi panaszokat okozhat, enyhe hyperthyreosist is. A betegség eredete nem tisztázott, a biztos diagnózis csak műtéti vagy biopsziás szövettani lelet lehet. A betegséget kapcsolatba hozzák a retroperitoneális fibrosissal vagy a cholangitis sclerosansszal.
A pajzsmirigy akut immunbetegségei
Sokkal gyakoribb a struma lymphomatosa, a Hashimoto-betegség. Ez mai felfogásunk szerint a pajzsmirigy akut immunbetegségeinek leghatározottabb képviselője. A pajzsmirigy megnagyobbodása ebben az esetben nem okoz fájdalmat, diffúz. Kezdetben néha hyperthyreosist, később azonban mindig hypothyreosist okoz. A pajzsmirigy tapintata puhán rugalmas, néha átmenetileg fájdalom is keletkezhet. Főleg nőkön fordul elő. A betegség diagnózisa a szérumban mindig kimutatható jelentékeny globulinszaporulat, ennek megfelelően pozitív kolloid és labilitási próbák, gyorsult vörösvérsejtsüllyedés és a szérumban kimutatható különböző antithyreoideaantitestek titerének növekedése alapján állítható fel.
A csersavval kezelt vörösvérsejtek agglutinációját szokták vizsgálni (TRC), melynek titere 1:2500-nál nagyobb és a komplementfixációs próbát, mely 1: 6 titer felett számít pozitívnak. A pajzsmirigy izotópjódfelvétele változó, általában nem csökkent, TSH-val azonban nem növelhető. A betegség gyakran társul más autoimmunbetegségekkel, így pl. mellékvesekéregelégtelenséggel, reumatoid arthritisszel, lupus erythematosusszal, dermatomyositisszel, de más rendellenességekkel is, diabétesszel, Turnerszindrómával. Bizonyos mértékű öröklődést, familiáris előfordulását is megfigyelték.
Lehetséges, hogy e ma még egymástól elválasztott kórképek, beleértve a Basedow-kórt, valamennyien immunthyreoiditisek különböző stádiumai. Egyszerű klinikai vizsgálatokkal a következőképpen különíthetők el: A Riedel-struma tapintata igen kemény, nodularis, a pajzsmirigy megnagyobbodása legtöbbször aszimmetriás; a Hashimoto-struma rugalmasabb, diffúz, kétoldali, a de Quervain-struma fájdalmas. Riedel és Hashimoto-strumában nyomási tünetek ritkák, de Quervain-strumában gyakoriak. Riedel-strumában láz, gyorsult süllyedés nem fordul elő, e tünetek akut és szubakut thyreoiditisre jellemzők. A májpróbák (fehérjepróbák) pozitivitása, gammaglobulin szaporulat Hashimoto-strumára jellemző. Ebben antitestek mutathatók ki és a süllyedés gyorsult lehet.
A diffúz strumák, akár hyperthyreosist okoznak, akár nem, általában nem járnak fájdalommal. A hiperfunkciós, de a normofunkciós strumák is, különösen ideges nőbetegeken, feszülő fojtó, a beteg által fájdalomnak tartott érzést okozhatnak. A néha igen nagyra növő hipofunkciós strúmák, így az endémiás golyva is, fájdalom nélkül növekednek. Inkább járhat fájdalommal a göbös struma, ez a fájdalom azonban nagymértékben változó és függ a strumagöb elhelyezkedésétől is. Általában autonóm adenomáról van szó, máskor cystáról, daganatról. Minden struma fájdalmassá válhat akkor, ha benne vérzés keletkezik. Ilyenkor esetleg gyorsan kifejlődő nyomási tünetek jelennek meg.
Arteriosclerosisos eredetű vérzés ép pajzsmirigyben is előfordul, ilyenkor a beteg hirtelen keletkező fájdalmat panaszol és a pajzsmirigy nyomásra is érzékennyé válik. A nyak elülső felének sérülése (ütés, nyomás) ugyancsak vérzés révén okoz tartós fájdalmat. A sérülés általában a bőrön látható nyomokból ismerhető fel.
Mindenfajta strumától és strumagöbtől el kell különíteni a pajzsmirigy rosszindulatú daganatát. A struma maligna legtöbbször igen gyors növekedése alapján ismerhető fel, sajnos rendszerint későn ahhoz, hogy teljes eltávolítása még lehetséges legyen. A nem malignus strúmával szemben a tumor hamar összenő környezetével, nyelési zavart, légzési nehézséget, fájdalmakat okoz. A pajzsmirigy nyeléskor alig mozdul el. A tumor leggyakrabban nodosus struma képében jelenik meg. Igen tömött, kemény tapintatú, nyomásérzékeny, gyorsan metastasisokat képez a környezetben és a csontokban, a tüdőben és a májban.
Malignitás gyanúja
Az összekapaszkodás a bőrrel, nyirokcsomók megjelenése a malignitás bizonyítéka. Ugyan csak malignitásra gyanús szcintigramon a hideg göb. Nemegyszer régen észlelt struma válik malignussá. Diagnosztikus nehézséget kemény, esetleg meszes falú cysta, meszesedés okozhat. Biopsziához kell ilyen esetben is folyamodnunk. Galliummal végzett tumorszcintigráfia ugyancsak eredményes lehet. A parafollicularis sejtekből kiinduló ún. medulláris carcinoma thyreocalcitonin termelése alapján ismerhető fel, hasmenést, csontfájdalmakat, hypercalcaemiát okozhat, kalciumterheléssel is felismerhető.
Göbök felismerése
A strumagöbök felismerésében és megítélésében nagy szolgálatot tesz a jódtárolás vizsgálata. A göb a normálisnál több jódot, a környezetnek megfelelő jódmennyiséget vagy a környezetnél kevesebb jódot vesz fel. Eszerint „meleg” és „hideg” göböt különböztetünk meg. Ha a göb annyi jódtartalmú hormont termel, hogy az visszaszorítja a thyreotrop hormon termelését a hypophysis elülső lebenyében, a meleg göb környezete nem képes jódot felvenni.
A pajzsmirigy bal lebenyében forró göb, melynek környezete jódizotópot egyáltalán nem raktároz dekompenzált. A forró vagy meleg göb általában malignitás ellen szól. A hideg göb egyéb klinikai adatokkal egybevetve – inkább gyanús malignitásra. Hideg göböt azonban cysta, gyulladás, vérzés is okozhat. Kétes esetben tűbiopsziát végzünk és a szövettani vizsgálat dönt. Malignitásra különösen az egyedülálló (izolált) göbök gyanúsak. Ezeknek mintegy 10-20%-a bizonyul műtét alkalmával végzett szövettani vizsgálattal malignusnak. Megjegyezzük, hogy biztosan benignus strumának is lehetnek ritkán metastasisai, ilyen esetben inkább metaplasiáról beszélhetünk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.