Egyéb szívtáji és retrosternalis panaszok
Szívtáji fájdalomról általában
A szív megbetegedésével kapcsolatos fájdalom érzését közvetítő pálya a plexus cardiacuson át a felső öt vagy hat thoracalis sympathicusganglionhoz jut, és a romi communicantes útján a megfelelő spinalis dúcokba ér. A nervus cardiacus superior, medius és inferior is tartalmaz afferens rostokat, melyek a nyaki sympathicusganglionokba jutnak. A fájdalmat közvetítő rostok legnagyobb része a ganglion cervicale inferiuson át a felső két thoracalis sympathicusganglionon át halad. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy a ganglion stellatum novokainérzéstelenítése, eltávolítása vagy a felső thoracalis hátsó gyökerek átmetszése megszüntetheti az anginás fájdalmat.
Az ezeken az utakon haladó fájdalomimpulzusok MACKENZIE ismert teóriája alapján a D1-D5 dermatoma területére, tehát a sternum tájára, a szívtájra, a kar mellső elülső felszínére, az alkarra, a kisujjra terjedő fájdalomérzést okoznak, az impulzusok egy része azonban közvetlenül jut a thalamusba, és a nagyon súlyos, halálfélelemmel és megsemmisülésérzéssel járó retrosternal is fájdalmat okozza. A nyakba, vállba sugárzó fájdalom magyarázatára a plexus brachialisszal fennálló kapcsolatra gondolhatunk, a nyakba, arcra terjedő fájdalom megértésére a cervicalis gyökök, sőt a trigeminusganglion szerepét tételezhetjük fel.
Az intercostalis izmok spasmusa magyarázná a jellemző, abroncsszerű szorító érzést. A nemritkán jelentékeny hasi fájdalom afferens rostoknak és somatikus afferens rostoknak a hátsó gyökök révén létrejött kapcsolatából származhatik. Hasi szervek bántál ma szívtáji fájdalmat okozhat, a szívizom anoxiája viszont hasi görcsöket idézhet elő. E fájdalmi tünetekkel együtt visceromotoros reflexek is szóhoz jutnak. MACKENZIE szerint ezek okozzák az izomzat említett kontrakcióját. Ezek szerepelnek a súlyos roham alatt keletkező vérnyomásváltozásban, a sápadtság, cyanosis, hányás, esetleg hasmenés keletkezésében, és a néha kimutatható hyperglykaemiában és glycosuriában.
Maga a szív a szokásos fájdalmat keltő ingerekkel szemben érzéstelen. Ezt először WILLIAM HARVEY tapasztalta annak az ez által híressé vált nemes ifjúnak ismert esetében, akinek szerencsétlen sérülés következtében feltárult szívét I. Károly angol király szeme láttára tapintotta meg kezével, anélkül, hogy ez fájdalomérzést váltott volna ki. Azóta e tapasztalat mellkasi műtétek alkalmával bármikor megerősíthető.
Mégis a szív megbetegedéséből származó angor vagy angina pectoris néven ismert vagy másképpen stenocardiának nevezett fájdalom egyike a legsúlyosabb fájdalmaknak, és egyben a szívtájon érzett fájdalmak közül a legkevésbé elviselhető.
- Az arc fájdalma
- Több végtagra terjedő fájdalmak (ideg, izom, ízület, reuma és köszvény)
- Az alsó végtag fájdalmai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mai ismereteink szerint a szívizom relatív hypoxiája az a patológiás állapot, mely ezt a súlyos fájdalomérzést kelti. Valószínű, hogy az anoxiában olyan anyagcseretermékek szaporodnak fel a szívizomban, melyek izgatják a fájdalmat közvetítő idegvégződéseket.
A szívizom relatív hypoxiájának okai
A szívizom relatív hypoxiájának igen sokféle oka lehet. Leggyakoribb a coronariák falának a megbetegedése, atherosclerosisa, ritkábban thrombangitis obliterans, polyarteritis nodosa vagy más vasculitis, a coronariák thrombosisos vagy emboliás elzáródása, a coronariák beszájadzásának szűkülete lueses mesaortitisben, aortainsufficientiában, esetleg csupán a coronariák vasoconstrictiója. De lehet az oxigénellátás relatív elégtelenségének az oka nagyfokú vérszegénység.
Máskor thyroxin vagy adrenalin hatására keletkezik a relatív hypoxia (utóbbi esetben a szívizom szükséglete nő, a coronariák azonban nem tágulnak ki és az oxigénellátás elégtelen). A digitálisz is ki tud váltani anginás rohamot vagy növelni tudja a rohamok számát, az adrenalinéhoz hasonló mechanizmus alapján. Az oxigénnyomás csökkenése miatt nagy magasságban is létrejöhet a szívizom relatív hypoxiája. Anginás roham keletkezhet hosszan tartó paroxysmusos tachycardiábaxi is.
Egyéb szívtáji panaszok
A szív nagyfokú dilatatiója fájdalomérzést okozhat pl. vitiumokban is. E fájdalom létrejöttének módja nem ismeretes. Mechanikus tényező szerepéről lehet szó: a tágult szív a mellkasfalhoz érve nyomja az intercostalis izomzatot és az idegeket. Különösen gyakori a bal vénás szájadék szűkületében szenvedők szívtáji nyomása.
A fájdalom olyan jellegű, mint az aortalgia fájdalma: tompa nyomás a sternum mögött vagy a szívtájon, esetleg égő érzés, néha olyan súlyos, nyomasztó fájdalom, hogy a betegnek ez az egyetlen vagy legalábbis domináló panasza.
Ugyanilyen tompa állandó szívtáji fájdalmat érezhet a beteg hypertoniában és minden tachycardiával járó állapotban, így hyperthyreosisban, hyperkinetikus szindrómában is. A beteg panasza legtöbbször inkább nyomásérzés, és nem fájdalom. A tachycardias beteg „érzi a szívét”, esetleg ürességet érez, esetleg az extrasystolék vagy még inkább az ezeket követő szünet utáni dobbanás erejét érzi. A hypertensiós beteg – különösen, ha a hypertensio rohamokban mutatkozik, mint pl. phaeochromocytomában – az erőteljes szívrevolutiókat érzi.
Szívtáji fájdalmat adrenalinnal is ki lehet váltani (kávé, tea)
Ugyanezt az érzést lehet adrenalinnal kiváltani. Egyesek kávé vagy tea fogyasztása után panaszkodnak szívtáji nyomásérzésről. Nehéz a szívdobogás érzését, a palpitatiót a szívtáji nyomásérzéstől elválasztani. Ahhoz, hogy a beteg hasonló szívtáji szenzációkat érezzen és azokat el is panaszolja, mindenesetre bizonyos fokozott érzékenység is szükséges.
Ezért a hypertonias beteg ideges szívpanaszai és a hypertoniával kapcsolatos szívpanaszok között szinte lehetetlen különbséget tenni, de ez céltalan is, mert egyrészt úgysem gyógyítjuk külön a szívpanaszokat, hanem csak a hypertoniabetegséget igyekszünk befolyásolni, másrészt a betegség gyógyításában az idegrendszerre ható nyugtatószereket mindenképpen alkalmazunk.
Szívtáji fájdalom dohányzás esetén
A nikotinabusussal, érzékeny egyéneken egyszerűen a dohányzással, néha azonban valódi nikotinmérgezéssel kapcsolatos szívtáji fájdalom az angina pectoris fájdalmával azonos, és koszorúérszűkületen alapszik. A nikotin hatásának elmaradása, tehát a dohányzás abbahagyása után az ilyen angina -mely néha csak enyhe szívtáji szorongásban áll -elmarad. Az esetek egy részében a nikotinabususra vezető ideges állapot következtében ideges szívpanaszok is lehetségesek.
Ezek anginaszerű érzések formájában mutatkozhatnak, máskor inkább az ideges szakaszokra jellemző módon szívszúrás formájában, mely esetleg a dohányzással megállapítható kapcsolatban jelenik meg. Igen fontos az EKG-vizsgálata. Ha az EKG-kép, mindenesetre megnyugtathatjuk a beteget, hogy panaszai csupán a dohányzás következményei. Nem szabad azonban felednünk, hogy a valódi angina pectoris rohamait is kiválthatja a dohányzás.
Fontos tudnivalók!
Roemheld-féle gastrocardialis tünetcsoport jellemzői
A gyomor teltsége, a magas rekeszállás, a puffadás, máskor terhesség következtében keletkező szívpanaszok, a Roemheld-féle gastrocardialis tünetcsoportnak nevezett jelenségek tapasztalat szerint általában nem tökéletes coronariakeringésű szíven keletkeznek.
A feszülő gyomor által magasabbra tolt diaphragma bizonyos EKG-változásokat is okoz, melyek organikus szívbántalom gyanúját kelthetik. Ilyen EKG is előidézhető mesterségesen a gyomor vagy a bél felfúvásával. A változások eredetét és értékét tisztázza az EKG normálissá válása a levegő kiengedésekor.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.