• has
• székrekedés

Székrekedés és okai

Székrekedésről akkor szoktunk beszélni, ha a székelés ritkán következik be. A székrekedés lényege végeredményben a béltartalom haladásának lassúsága a bélcsatornában, illetve a béltartalom stagnálása. Valójában csak olyankor nevezhetjük az állapotot székrekedésnek, ha a megszokott, pl. 24 óránkénti, másoknál 48 óránkénti székelés helyett ennél ritkábban ürül ki a széklet, konzisztensebbé válik, víztartalma csökken, kiszáradt, kemény, esetleg bogyószerű, nehezen távozik. Mint a hasmenésnek, a székrekedésnek is lehetnek organikus és funkcionális okai. Másrészről akut és krónikus székrekedést különböztethetünk meg.

Funkcionális obstipatio

A funkcionális obstipatio a székrekedés leggyakrabban előforduló alakja, amely az egyént nemegyszer egész életén át kíséri. Gyermekkorban kezdődik, és legtöbbször a családon belül átvett körülmények és szokások folyománya. Lényegében a defaecatiós reflex gyengülésének vagy elmaradásának következménye, rendetlenség, mely abban nyilvánul meg, hogy a fiziológiásán mutatkozó székelési ingernek a beteg nem tesz eleget, mert nincs ideje, siet, mással van elfoglalva, fél, hogy elkésik vagy egyéb momentumok késztetik az inger elnyomására.

Később az inger már nem jelentkezik, és a székelés egyre nehezebbé válik. A beteg hashajtókat szed és ezeknek hatására a spontán székelés egyre nehezebbé válik és egyre ritkább. A belek izgatása hashajtókkal vagy beöntésekkel nyáktermelést idéz elő és a széklet a hashajtók hatására vagy hasmenéses vagy igen konzisztens, bogyószerű.

Tünetek gyakorisága

A szubjektív tünetek nem gyakoriak, később azonban – inkább pszichés alapon – teltségérzés, bágyadtság, néha fejfájás, hasi görcs, fájdalom alakul ki, nagyrészt olyan tünetek, melyek a székrekedéssel nem biztosan hozhatók összefüggésbe. A fent vázolt okokon kívül azonban a székrekedést számos tényező idézheti elő és tarthatja fenn.

Ilyenek a következők:

• A táplálék salakszegénysége, a bélfalra belülről gyakorolt ingerek elmaradása. Kevés vagy túlságosan könnyen emészthető táplálék fogyasztása. Étvágytalansággal járó betegségekben éhezés. E körülmények hatására a székletkis volumenű, konzisztens, a beleket szakaszosan tölti ki, nagy nyomáskülönbségek jönnek létre egyes bélszakaszok között és – úgy látszik – a diverticulumok keletkezésének is ez az oka.
• Csökkent folyadékbevitel.
• Mozgás hiánya, ülő életmód, vagy fekvés betegség következtében.
• A hasprés gyengesége kövér vagy idős egyéneken, szívgyengeségben, emphysemában, terhességben, hasi tumorokban, ascites esetén, obesitasban.
• Félelem a székelés fájdalmasságától aranyér, fissura ani, egyéb végbélbetegségek esetében.
• Pszichés tényezők, amelyek kiderítése nem mindig könnyű. Ilyenek szerepelnek fiatal lányok gyakori, igen nagyfokú székrekedésében, amely akár egy-egy hétig is eltart. A későbbi kor obstipatiója is gyakran vezethető vissza – különösen nőkön -a pubertás idején.
• Bizonyos gyógyszerek hatása.

A funkcionális obstipatio egyik formáját spasztikus székrekedésnek, is nevezik. Ebben a belek spasztikus állapota radiológiai vizsgálat alkalmával is kimutatható, és a széklet a belek spasztikus állapotának megfelelően apró bogyókból áll. Feltűnő, hogy a röntgenvizsgálathoz alkalmazott kontrasztanyag legtöbbször körülbelül normális idő alatt jut a végbélbe, tehát a belekben kimutatható akadály, mely a passzázst késleltetné, nincs. Régebben atoniás obstipatióí is elkülönítettek, amelyben a passzázszavart a belek atoniája vagy hypotoniája okozta, ma azonban úgy véljük, hogy a béltraktus különböző részeiben egyszerre fordul elő hypertonusos és hypotonusos állapot, nyilván azonos etiológiával.

A irritabilis colon szindróma

A székrekedés e funkcionális megjelenési formái az irritabilis colon szindróma jellemzői. E megbetegedésre hasi fájdalom, puffadás jellemző. A fájdalom néha olyan intenzív, hogy appendicitis gyanúja is felvetődik, rendszerint azonban inkább baloldalt mutatkozik a fájdalmasság, a descendens és a sigma táján. Flatulentia, émelygés, hányinger kísérheti a kórképet, mely periodikus, időnként megjelenik, elmarad és néha hasmenésbe megy át.

Minden esetben szóba jön a vastagbél malignus tumorának lehetősége, melyet irrigoszkópiás és egyéb vizsgálatokkal kell kizárni. E szindrómában vérzés sohasem fordul elő, ez különíti el a néha ugyancsak obstipatiós periódusokkal járó colitis ulcerosától. A spasztikus, bogyós vagy néha szalagszerű, eeruzaszerű széklet gyakran nyákkal borított, különösen olyan betegeken, akik időnként beöntést alkalmaznak. A funkcionális obstipatio egyik típusa proctogen székrekedés vagy dyschesia.

Székrekedés hatása  bélben

Ebben a székrekedést az okozza, hogy a béltartalom az ampullában gyűlik össze, ott pang, beszárad és akadályozza a passzázst. Idős embereken izomgyengeség, a hasprés alkalmazásának elégtelensége, máskor a defaecatiós reflex kialvása, esetleg gerincvelőártalom vagy anaemia perniciosában keletkező funicularis myelosis a végbélműködés zavarának oka. Rectalis digitális vizsgálatkor észlelhetjük a rectumban megakadt hatalmas faecestömeget, amely egynemű, máskor kőszerű conglomeratumokból áll. Mindezekre az esetekre jellemző a testsúly állandósága, a normális vérsejtsüllyedés és vérkép.

Funkcionális székrekedés organikus betegségeknek is kísérője lehet. A spasztikus obstipatio a hasi szervek valamenynyi betegságének lehet reflexes következménye, leggyakrabban nyombélfekélyben fordul elő, melyre az obstipatio általában jellemző. Fekélyképződéssel nem járó superaciditas is általában obstipatióval jár és az epehólyag betegségek is gyakran kíséri székrekedés.

Krónikus nephritis, ascitesszel járó májcirrhosis járhat hasmenéssel, székrekedéssel is. Bizonyos mérgezések, így különösen a nagy hasi görcsöket okozó ólommérgezés (megfelelő foglalkozás, ólomszegély a fogakon, a vörösvérsejtek basophil pettyezettsége, porphyrinuria, anaemia, ólomcolicák, radialisbénulás, encephalopathia stb.) és a talliummérgezés (hasi görcsök, a haj és a szőrzet kihullása, polyneuritis) is nagyfokú székrekedést okoz.

Krónikus székrekedés

Krónikus, inkább atoniás jellegű székrekedést okoz a hypothyreosis, melyben az obstipatio thyreoidea-készítmény hatására gyorsan megszűnik. A beteg külső megjelenése, bőrének szárazsága, szőrzetének kihullása, bradycardiája alapján kell gondolnunk e lehetőségre. Egyéb endokrin kórképek is járhatnak obstipatióval, így a Simmonds-kór – ennek különösen hypopituitaer hypothyreosisban nyilvánuló alakja – a hyperparathyreoidismus, de más eredetű hypercalcaemia is, valamint a Dhypervitaminosis, melyben azonban diarrhoea is előfordul.

A hasi görcsöket okozó porphyria – ha lehetőségére gondolunk – diagnosztikus nehézségeket okozhat. Görcsmentes időszakban is obstipatióval jár. A ritkább megbetegedések közül obstipatio kíséri a myasthenia gravist. Székrekedést okoz a legtöbb, tartós lázzal járó betegség, melynek keletkezésében azonban a fekvés, folyadékveszteség is szerepel. Arteriosclerosis cerebri, parkinsonismus, meningitis is székrekedéssel jár.

Idegrendszeri betegségek is székrekedést okozhatnak

Mindig gondolnunk kell idegrendszeri megbetegedések lehetőségére is, főleg gerincvelői laesióra, ennek tünetei mellett azonban a székelési képtelenség háttérbe szorul. Anaemia perniciosas beteg funicularis myelosisának egyik első tünete lehet a székelés nehézsége.

Tumorok

A belek organikus megbetegedései közül elsősorban a tumorok jönnek tekintetbe. A vastagbél tumoraira általában a székrekedéssel váltakozó hasmenés jellemző, amely annak a következménye, hogy a bél szűkülete felett megtorpanó bélsártömeg a bélfal izgatása révén exsudatiót vált ki, felhígul és amikor kellőképpen felhígult, hasmenés formájában áthalad a szűkületen.

Hasonló tüneteket mindenfajta szűkület létrehozhat, így külső tumorok vagy szervmegnagyobbodások nyomása, gyulladásos eredetű kötegek leszorító hatása, műtétekből, colitis ulcerosából, ileitis regionalisból, dysenteriából, luesből, gonorrhoeából, tuberculosisból, actinomycosisból vagy lymphogranuloma inguinaléből származó bélstenosis is. Mindezen betegségek lokalizációjuk szerint puffadást, subileust, ileust okozhatnak. Az obstipatio ritka oka a mesenterium megvastagodásával és hegesedésével járó mesenteritis stenotisans, mely vagy mesenterialis panniculitis vagy ún. retractilis mesenteritis következménye.

A Hirschsprung-féle betegség

A székrekedés különleges oka a megacolon congenitum vagy Hirschsprung-féle betegség. A rectum intramurális ganglionsejtjeinek hiánya folytán kifejlődő rectum és sigmadyskinesis következménye a colon hatalmas kitágulása, mely irrigoszkópia alkalmával pontosan megállapítható és amely klinikailag igen nagy székrekedésben, hasi puffadásban nyilvánul meg.

A felnőttkori megacolon  szintén legtöbbször idiopathiás jelenség, máskor toxikus vagy a rectum, esetleg a sigma kimutatható tumoros vagy gyulladásos szűkületének a következménye. Utóbbi esetben a rectum nem tágult. Bizonyos formákban csak a rectum és a sigma tágulatáról van sz, máskor a colon legnagyobb része enormisan kitágult. A dolichocolon, a vastagbél enormis hosszúsága, rendszerint számos kacsképződéssel, ugyancsak nagyfokú obstipatióval járó világrahozott anomália.

A később kifejlődő görcs, hasmenéses állapot leginkább hashajtók kényszerű hosszas használatának következménye. A dolicholon volvulus keletkezésére vezethet. Colitis ulcerosában, ileitis regionalisban gyakran találkozunk a vastagbél rossz prognózisra utaló toxikus tágulatával. Az obstipatiót okozó organikus betegségek az általános állapot romlásával, anaemia kifejlődésével, többnyire gyorsult süllyedéssel járnak. Elsősorban irrigoszkópiás vizsgálattal deríthetők fel.

Akut székrekedés

Az étrend, a környezet megváltozása, pszichés körülmények heveny változása átmeneti obstipatio oka lehet. Akutan okoz székrekedést a hasi szervek betegsége, így cholecystitises, cholelithiasis os vagy nephrolithiasisos roham. Egyéb tényezőket (láz, porphyria, ólommérgezés stb.) a krónikus székrekedés okai közt említettünk.

Az ileus

A heveny székrekedés legfontosabb klinikai megjelenési formája az ileus. Akut bélelzáródásban a székrekedés maximális. Ha a bélelzáródás magas, az elzáródástól perifériásán levő béltartalom még kiürülhet, azután azonban sem széklet, sem bélgáz nem távozik. A látható perisztaltika, a has puffadása, a hányás – amely tartós bélelzáródásban faeculens – a digitális vizsgálattal üresnek bizonyuló rectum és a kifejlődő hasi katasztrófa képe oldja meg a diagnózist.

Csecsemőkorban, kisgyermekkorban intussusceptióra, a későbbi gyermekkorban Meckel-diverticulumra, Hirschsprung-betegség lehetőségére, ifjúkorban peritoneális lenövések, kötegek, peritonitis tuberculosa lehetőségére, idősebb felnőttkorban tumorra, öregkorban diverticulosisra gondolunk elsősorban. Incarcérait hernia lehetősége mindig fennáll. A hirtelen nagy görcsös fájdalom elsősorban strangulatiós ileusm utal.

A paralytikus ileus fő jellemzője a csend a hasban és a maximális felfúvottság

Oka appendicitis, ulcus stb. folyamán keletkező perforáció következtében kialakuló peritonitis, máskor csupán reflexes bénulás sebészi műtétek folyamán vagy után, sérvkizáródáskor, hasi embolia, epekő, vesekőroham kapcsán.

Ha az obturatiós, strangulatiós és paralytikus ileus között különbséget akarunk tenni, a következő szempontokat kell tekintetbe vennünk. Az anamnézisben szereplő műtétek, tartós székrekedés, peritonitis tuberculosa esetében obturatio vagy strangulatio egyaránt szóba jön. Obturatióra gondolunk, ha a panaszok neoplasmára utalnak; a strangulatiónak gyakran nincsenek előzményei. Ulcus, cholelithiasis, nephrolithiasis, extrauterin graviditas, appendicitis stb. esetében inkább gondolunk paralytikus ileus lehetőségére. A hirtelen hasi katasztrófa képében keletkező ileus elsősorban strangulatiós jellegű. Az obturatiós ileus lassan fejlődik ki. A paralytikus ileus ugyancsak hirtelen alakul ki, de szekunder.

A strangulatiós ileus fájdalma kólikaszerű, nagy hasi görcs

Az obturatiós ileus fájdalma fokozatosan kifejlődő, nem elviselhetetlen fájdalom. Paralytikus ileusban az alapbetegség okoz fájdalmas görcsöt, maga az ileus csupán nagyfokú feszültségérzést.

Strangulatiós ileusban a meteorismus lokális és az elzáródás helyhez kötött. Obturatiós ileusban meteorismus nem domináló jelenség, annál inkább paralytikus ileusban, melyben diffúz, az egész hasra egyenletesen kiterjed. A bélperisztaltika obturatiós és strangulatiós ileusban igen erős, paralytikus ileusban nem észlelhető (hangjelenségek egyáltalán nem hallhatók). Látható bélmerevedés obturatiós ileusra jellemző.

Itt is említjük még az akut obstipatio okai között bizonyos gyógyszerek, elsősorban morfinnak és származékainak, továbbá barbiturátoknak és egyéb szedatívumoknak, némely hipotenzív szernek, valamint általában az antidiarroikumoknak a hatását is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.