Székrekedéssel, diabétesszel és hormonális okokkal kapcsolatos fejfájások
Obstipáló egyéneknek a székrekedéssel kapcsolatos fejfájása, mely kellő kiürülés után megszűnik, reflexjelenség, amelyet a végbél vagy a vastagbél kísérleti feszítésével ki lehet váltani. A fejfájást tehát nem a székrekedés kapcsán felszívódó méreganyagok okozzák, mint régen hitték. A habituális obstipatióban szenvedők fejfájásában biztosan szerepel ideges tényező is.
Valamennyi belső szerv megbetegedése reflektoros fejfájás kiváltója lehet a trigeminus és az 1. és 2. cervicalis ideg útján, így akár az uterus vagy az ovarium, akár a szív, tüdő, gyomor felől érkező izgalom a fej valamely területének érzékenységét okozhatja. Említettük, hogy a fejfájás bélférgek reflexjelensége is lehet.
Arzén és ólommérgezés
Az idült mérgezések közül az arzén és az ólommérgezés okozhat fejfájást. Az előbbire pigmentáció, hasmenés, paraesthesia és a fejfájással együtt járó fáradtságérzés, bágyadtság, szédülés, csökkent teljesítőképesség esetében gondolunk. Ólommérgezés lehetőségére az anaemia, a vörösvérsejtek basophil punctatiója, a porphyrinuria, a fogak ólomszegélye, a kéz extensorainak bénulása, mentális zavar kialakulása, bélgörcsök és hypertonia hívják fel a figyelmet.
Diabétesz és egyéb okok
Nem ritka a tartós fejfájás diabéteszben, köszvényben, cholaemiában, tehát ún. autointoxicatiókban. Cukorbetegeknek az aránylag gyakori neuralgiák okozhatnak fejfájást is. Acidosisban a fejfájás hányingerrel, hányással, bágyadtsággal jár. Igen erős fejfájáskor diabéteszes kóma lehetőségére is mindig gondolnunk kell, a fejfájás ugyanis az acidosis első tünete, a kóma bevezetője is lehet.
Fejfájás általános betegségekben
Kevés olyan általános betegség ismeretes, amely ne okozhatna fejfájást. E helyen csak azokat sorolhatjuk fel, amelyekben az általános tünetek esetleg háttérbe szorulnak és a fejfájás a beteg legfőbb panasza. Az anaemias fejfájás nyomás érzéséből álló tompa fájdalom. Vízszintes helyzetben, fekvéskor általában enyhül. Primer vagy szekunder vashiány anaemiában, anaemia perniciosában, vérzés után, de egyéb anaemiákban egyaránt előfordul. Itt is hangsúlyoznunk kell, hogy az arc sápadtsága nem mindig anaemia jele és a sápadt hypertoniások, krónikus nephritisben szenvedő betegek fejfájása legtöbbször nem anaemias eredetű.
- Krónikus fejfájások és tünetei
- Akut fejfájások típusai és okai
- Rohamokban jelentkező fejfájások
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A vérképzőszervi betegségek közül a polycythaemia vera és a polyglobulia egyaránt erős fejfájást okozhat. Ez ugyancsak tompa, nyomó fájdalom, lüktető, gyakran migrénszerűen fokozódik, kábultsággal, fejzúgással jár. Haemorrhagiás diathesisben szenvedő betegek fejfájását a meninxek apró vérzései is okozhatják. Hyperviscositast okozó betegségek általában fejfájással is járnak.
A vascularis fejfájások tárgyalásakor a hypertoniás eredetű, arteriosclerosisos, anaeurysmával összefüggő fejfájást említettük. Itt a dekompenzált szívbeteg gyakori, nemegyszer állandó fejfájását említjük meg, melynek oka ugyancsak az agyi erek keringési zavara. Míg hypertoniában az artéria nyomásfokoződása, dekompenzációban a vénás nyomás növekedése hat a fájdalomérzékeny képletekre. Ugyancsak phlebohypertonia lehet a fejfájás oka a mediastinalis tumorban, struma nyomásakor, általában mediastinalis szindrómában keletkező tartós fejfájásnak. A fej vénáinak pangása akár szűk gallér következtében is kialakulhat, és ez is fejfájás oka lehet.
Az endokrin betegségekben előforduló fejfájásról
Ezt okozhatja hypophysistumor – tehát agynyomás tünete lehet – pl. acromegaliában, dystrophia adiposogenitalisban. Létrejöhet a csont változása következtében Morgagni-szindrómában, acromegaliában. Okozhatja hipertenzió – mint pl. Cushing-szindrómában, phaeochromocytomában -, máskor hypotensio pl. Addison-kórban vagy Simmonds-kórban.
Lehet a fejfájás idegrendszeri, neurosisos eredetű pl. hyperthyreosisban, melyben azonban a hyperkinetikus keringés is okozhat fejfájást. A hypothyreosisban gyakran panaszolt fejfájás oka anaemia is lehet. A funkcionális fejfájások közé sorozható a premenstruálisan vagy a klimaxban megjelenő fejfájás, mely utóbbi esetben a klimax egyéb ismert zavaraival (hevülések, zsibbadás, ingerlékenység stb.) jár együtt.
Gyakran társul fejfájás a gyomorbél traktus megbetegedéseihez. Ismeretes, hogy az akut gastritis, illetve gastroenteritis súlyos halántéktáji fejfájást okoz. A krónikus funkcionális gyomor és bélbetegségekben szenvedők nagy része ideges, érzékeny vegetatív idegrendszerű asthenias egyén. Az ilyen esetekben megjelenő fejfájásnak is inkább neurasthenias jellege van.
Sósav szedése – mely azonban substitutióként korántsem elegendő – achlorhydriás betegek fejfájását néha megszünteti, feltehetőleg inkább pszichoterápiaként. Krónikus májbetegek fejfájását a máj csökkent méregtelenítő, illetve kiválasztóképessége miatt retineált anyagok okozhatják. Ez rendszerint tompa, enyhe fejfájás, mely a rossz közérzet egyik tényezője. Egyes nyelvekben a rossz közérzet megjelölésében a májeredet szerepel is.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.