• fájdalom

Kerülje el a fájdalmát kiváltó tényezőket!

Ha fölismeri és megtanulja kivédeni azokat a rizikófaktorokat, amelyek fájdalmat vál­tanak ki önben, hatékonyabban tarthatja egyensúlyban állapotát. Noha nem paran­csolhat például az időjárásnak vagy a hormonoknak, elkerülheti, hogy túlterhelje magát, valamint a dohányzást, a nem megfelelő ételek túlzott fogyasztását, a helytelen testtartást és a túlzott stresszhatásokat is.

Egyes kiváltó tényezők nyilvánvalóak lehetnek: gyermekkorunkban a legtöbbünket kizárólag tanítási napokon kínzott gyomorfájás – nem véletlenül. Az ízületi gyulladásban szenvedők is hamar rájönnek, hogy hideg, nyirkos napokon jóval nagyobb valószínűséggel merevednek el az izmaik, és kicsit jobban fájnak az ízületeik is. Az már kevésbé kézenfekvő, hogy egy szigorú főnök vagy egy túlságosan ragaszkodó barát szintén fokozhatja a szenvedést. Sőt már az is kiválthatja a fájdalmat, ha számít rá. Tudja például, hogy hosszú autóútra indul, és már az autó felé sétálva érzi, amint hátizmai a legutóbbi ilyen út kényelmetlenségére emlékezve görcsö­sen megfeszülnek.

Van, hogy a kiváltó tényezők meglepetésszerűen támadnak. Háta már egy egyszerű hátrafordulástól vagy visszanézéstől is megfájdulhat, s egyetlen korty hideg víz is elég, hogy belesajduljon a foga. De néha még az ízületi és a hátfájdalom enyhítésére használt nyújtások is rosszul sülhet­nek el, ha becsípődött ideget irritálnak, vagy ha sérves porkorongra gya­korolnak nyomást. Az okokat néha az időzítés miatt is nehéz azonosítani -előfordul például, hogy az ételek okozta fájdalom csak azok elfogyasztása után 24-36 órával jelentkezik.

Mindazonáltal a kiváltó tényezők felismerése kifejezetten hasznossá is válhat

Ha tudja például, hogy az illatfelhőben úszó üzletek migrénes rohamot váltanak ki önben, el tudja kerülni ezeket a boltokat. Ha pedig észreveszi, hogy a nyaka és a válla azért fájdul meg reggelre, mert minden éjjel ugyanazon az oldalán alszik, akkor gyakorolhatja a háton alvást, vagy beszerezhet egy, a nyaka és a válla terhelését csökkentő speciális párnát. Az okok meghatározása olykor nem könnyű feladat, és ne is várja, hogy egyik pillanatról a másikra sikerülni fog. De ha orvosával együttműködve dolgozik azon, hogy időben fölismerje a fájdalmat előidéző tényezőket, akkor enyhébb fájdalmat és kevesebb frusztrációt fog érezni.

Vegye számba az okokat!

A fájdalom leküzdésében nagyon fontos szerepe van annak, hogy meg­tanulja, mi váltja ki, mi enyhíti, mitől lesz rosszabb és mitől lesz jobb. Végső soron önmaga fájdalomdetektívjévé kell válnia. Tegye föl magának az alábbi kérdéseket, hátha kiderül a válaszokból, mi hozza felszínre fáj­dalmát újra meg újra.

Miért erősíti a harag a fájdalmat?

Amikor a dugóban várakozva dühöng az elpazarolt idő miatt, vagy amikor elképzeli a piszkos edényekkel teli mosogató előtt, hogy egyenként a falhoz csapkodná a tányérokat, esetleg már a harmadik ügynök hívja föl valamilyen kihagyhatatlan ajánlattal, akkor azt érezheti, hogy görcsbe rándulnak hát- és nyakizmai. Valószínűleg nem véletlen, hogy fájdalommal reagál a stresszre. A vizsgálatok jó néhány éve kimutatták, hogy összefüggés van az – elfojtott vagy kifejezett – harag és az olyan, krónikus fájdalmak között, mint a fej- és a hátfájás. A harag az alvást is gátolja: „har­colj vagy menekülj” reflexet vált ki (ez az ősi reflex a veszélyhelyzetek túlélését szolgálja), fokozza az adrenalinszintet, növeli a vérnyomást és gyorsabbá teszi a szívverést.

Ha ön is gyakran dühös, s főleg, ha elfojtja harag­ját, jót tehet a kognitív viselkedésterápia. A terapeuta olyan módszerekre fogja megtanítani, amelyekkel konstruktívabb módon fejezheti ki haragját, emellett igyekszik megváltoztatni a hozzáállását és a haragot kiváltó gondolatait. Próbálja ki például a következő módszert: ha érzi, hogy kezd dühbe gurulni, vegyen néhány lassú, mély lélegzetet.

Keresse meg a fájdalmat kiváltó ételeket!

Akinek volt már gyomorrontása vagy gyomorégése, jól tudja, hogy ételek is okozhatnak fájdalmat, sőt bizonyos ennivalókkal kifejezetten vigyázni kell például irritábilis bél-szindróma, köszvény vagy migrén esetén. Aki­nek köszvénye van, az kifejezetten rosszul teszi, ha sok disznóhúst eszik. Más, fájdalmat előidéző ételeket már nem ennyire egyszerű azonosítani, de az alábbi tanácsok ilyenkor is segíthetnek.

Ismerje meg állapotát! Beszéljen orvosával, és nézze át a megbízható internetes oldalakat, hogy kiderítse, mely ételek súlyosbíthatják az álla­potával járó fájdalmat. Ha bizonyos ételek gondot okozhatnak, célszerű ezeket levennie az étlapjáról kihagyni, s ha állapota három hónap elteltével sem változik, azt az ételt újra elkezdheti enni, s próbálkozhat a következővel. Az is jó, ha az összes gyanús ételt kihagyja, és fokozatosan, egyenként kezdi újra fogyasztani őket. Mindkét esetben hosszadalmas lehet a folyamat, de megéri.

Hagyja el a gyorséttermi, a cukros és a zsíros ételeket! Bizo­nyos ételcsoportok – a gyorséttermi, a zsíros, a cukros ételek és a zsírban gazdag rágcsálnivalók – hajlamosak a gyulladáskeltésre. Egyes élelmiszer-adalékok, például a virsli és a bacon pácolásához használt nitrátok fejfájást válthatnak ki.

Gyanakodjon a fűszerekre! Ha fájdalma van, érdemes oda­figyelnie az apró dolgokra is. Vannak olyan fűszerek, így például a csilipor, a fokhagyma, a fekete bors és a fahéj, amelyek fájdalmas gyomorsav refluxot okozhatnak, illetve erősíthetik az irritábilis bél-szindróma és az egyéb állapotok okozta fájdalmat. Ugyanez érvényes a csili- és a barbecue-szószokra.

Ellenőrizze az adagokat! Néha nem az egyes ételek idézik elő a fájdalmat, hanem az, hogy gyakran eszik valaki túl sokat. A súly­fölösleg bármely ízületi probléma – például porckopás vagy reumás ízületi gyulladás – esetén erősítheti a panaszokat. Ha a túlsúlyosság miatt heve­sebb fájdalom gyötri, próbáljon a zsíros és a cukros ételek helyett több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonafélét fogyasztani. Igyekez­zen hetente legalább négy napon 30 percet mozogni.

Ismerje föl, ha a stressz a hibás!

A stressz szinte mindenfajta fájdalmat súlyosbíthat. Amikor az ember stresszhatás alatt áll, a szervezet azzal reagál, hogy felpörgeti motorját, és stresszhormonokkal – köztük adrenalinnal és kortizollal – árasztja el magát. Emiatt gyorsabban ver a szív, nő a vérnyomás, szaporábbá válik a légzés, és rosszabbak lesznek az ízületi gyulladásos, a migrénes és a fibromyalgiás bántalmak, illetve a gyomorfájás.

Ahhoz, hogy a stressz ne növelhesse fájdalmát, kulcsfontosságú, hogy észrevegye személyes stresszjelzéseit és megtanuljon lazítani. Ilyen jelzés például, ha zaklatottnak vagy levertnek érzi magát, ha mogorva és szeszé­lyes, s barátaival is állandóan összetűzésbe kerül, ha gyorsabban vezet, többet dohányzik vagy iszik, netán egész este a tévé előtt gubbaszt és chipsszel tömi magát, ha szórakozottá, feledékennyé, idegessé válik, vala­mint ha bénultnak, cselekvésképtelennek és erőtlennek érzi magát.

Ha már fölismerte állapotát, próbáljon meg lazítani a következő taná­csok segítségével

Vizsgálja meg, milyen szerepet játszik életében a stressz! Ha állan­dóan feszült, annak lehet-e valamilyen rejtett oka, és vajon ez az ok fenn­áll-e még? Talán azért halmozza föl a feszültséget okozó teendőket, mert így nem kell a jövőn, megromlott kapcsolatán vagy éppen egy veszteségén gondolkoznia. Ám szervezetének jobbat tenne, ha inkább e kérdések meg­oldására összpontosítana – esetleg tanácsadó közreműködésével.

Lazítson! Írja össze, mi mindent csinál élvezetből, s intézze úgy, hogy több ideje jusson ezekre a dolgokra. A kedvtelésből végzett tevékenysége­ket is írja be naptárába, a napi teendők közé. Azokat a barátokat keresse föl, akiknek a társaságában el tud lazulni, vagy akik megnevettetik.

Mozogjon! Kevesen vannak, akik egy hosszú sétából hazaérve arra panaszkodnak, mennyire feszültnek érzik magukat. Napi legalább 30 perc séta vagy kerékpározás a szabadban igen megnyugtató hatású, és a hangu­latjavító vegyületek termelődését is elősegíti.

Fontolja meg a terápia lehetőségét! Egy biofeedback-terapeuta segítségével elsajátíthatja, hogyan lehet szabályozni a stresszre adott testi reakciókat. Ha izmai megfeszülnek, mikor megfájdul a feje, akkor megtanulhatja, miként lazíthatja el ezeket az izmokat, hogy elkerülhesse a fáj­dalmat. Hipnózis során szintén megszabadulhat az önben felgyülemlett feszültségtől és a stressztől.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.