Fájdalom enyhítése

Gyulladásos bélbetegség

Talán egy dühöngő bölénycsorda toporzékol a beleiben? A görcsök, a fájdalom, a vérzés és a hasmenés azt jelezheti, hogy gyulladásos bélbetegsége (angol rövidítéssel IBD-je) van – ez valójában gyűjtőnév mindazon betegségekre, amelyek gyulladást okoznak a belekben. A leggyakoribbak közé tartozik a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa (ejtsd: kolitisz ulceróza; fekélyes vastagbélgyulladás).

Tünetek a beleken

A Crohn-betegség hatására fekélyek keletkeznek a vékony- és a vastag­bélben, valamint néha a végbél környékén is. A gyulladás más környező szervekre, például a húgyhólyagra és a hüvelyre is átterjedhet egy rendelle­nes összeköttetésen, az úgynevezett sipolyon keresztül. A Crohn-betegség további jellemző vonása a csökkent étvágy és a fogyás. Noha egyelőre még nincs gyógymódja, a gyógyszerek enyhíthetik a fájdalmat, s olykor a betegség remisszióját (a kórtünetek átmeneti enyhülését) is elősegíthetik.

A fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbél és a végbél nyálkahártyáját érinti

Több változata is van, például a végbél vérzéséről és az állandó székelési ingerről felismerhető proctitis (ejtsd: proktitisz; végbélgyulla­dás), amely a végbélre korlátozódik. A bal oldali colitis (ejtsd: kolitisz; vastagbélgyulladás) a végbéltől kezdődően a szigmabélre és a vastagbél leszálló ágára is kiterjed, míg a pancolitis (ejtsd: pánkolitisz) a teljes vas­tagbél megbetegedése (pan = egész); e két változat jellemző tünete a véres hasmenés, a görcsök és a fogyás. Egyelőre nem ismerik az IBD okát, bár az orvosok egyre közelebb kerülnek a válaszhoz.

Egy nemrég folytatott vizsgálat során azoknál az egereknél, amelyekből hiányzott egy, a bél­sejtek stresszkezelését segítő jelzőmolekula, IBD alakult ki. E molekula hiányában a belek gyulladásba jöhetnek, így baktériumok telepedhet­nek meg a bélfalon, ami viszont beindítja az immunrendszert. Az eredmény: krónikus gyulladás. A betegség fellépésében örökletes tényezők is közrejátszhatnak.

Jegyezzük meg! Bár megfelelő gyógyszeres kezelés és életmód-változtatások híján a gyulladásos bélbetegség súlyos, sőt életveszélyes lehet, a betegség és az általa okozott fájdalom egyaránt kezelhető.

Ne csüggedjen!

Egy friss kanadai tanulmány szerint a fekélyes vastagbél­gyulladásban szen­vedő páciensek 86 százalékának állapota jelentősen javult, vagy tüneteik teljesen meg is szűntek azután, hogy hat héten át szedtek – a belekben élő hasznos bakté­riumokat tartalmazó probiotikumokat.

Az első teendők

A betegséggel járó rossz közérzet és fájdalom miatt gyorsan akar majd cselekedni – nagyon helyesen. Tegye a következőket.

1. Vegyen be fájdalomcsillapítót!

A gyulladásos bélbetegségben szenvedő páciensek legtöbbje csak enyhe hasmenést, felfúvódást és görcsöket tapasztal. Ha fájdalma is enyhe, a négy-hat óránként szedett paracetamol elég lehet a gyulladás és a kellemetlen érzés mérséklésére.

2. Szedjen rosttartalmú táplálékkiegészítőt!

A rosttartalmú étrend-kiegészítők csillapíthatják – a széklet térfogatának növelése révén – az enyhe hasmenést és a görcsöket. Először azonban kérje orvosa tanácsát, és kezdetben csak keveset használjon belőlük, hogy lássa, miként reagál a szervezete. Ne alkalmazzon mellettük hasmenés elleni szereket, például loperamidot, kivéve, ha orvosa javasolta.

3. Hívja fel orvosát!

Ha a bélműködésében tapasztalt változás tíz napnál hosszabb ideig tart, forduljon orvoshoz. Amennyiben fáj a hasa, véres a széklete, vagy láza van, keresse föl mielőbb.

Mit tehet az orvos

A szakember először is elvégez egy sor vizsgálatot, köztük az alábbiakat: vérvizsgálatot az alacsony vörösvérsejtszám és a gyulladás kimutatására; székletvizsgálatot vér és fertőzés kimutatására; kontrasztanyagos rönt­genvizsgálatot (egy fehér folyadék segítségével láthatóvá teszik a röntgen­felvételen a bélkontúrt, a fekélyeket); szigmoidoszkópiát és kolonoszkópiát (részleges és teljes vastagbéltükrözést, amelyek során fényforrással ellátott eszközzel vizsgálják meg a vastagbél egyes részeit); komputertomográfiát (CT-t, vagyis egyfajta röntgenvizsgálatot, amely azonban sokkal részlete­sebb képet ad, mert keresztmetszeteket készít a testről). Miután bebizo­nyosodott, hogy önnek IBD-je van, az orvos az alábbi gyógyszerek közül írhat föl egyet vagy többet.

Immunszuppresszánsok. Ezeket a szereket – amelyek az immunrend­szer működésének gátlásával csökkentik a gyulladást – súlyosabb esetek­ben alkalmazzák. Egyes változataik (például az azatioprin és a 6-merkap-topurin) hatásának érezhetővé válásához három-hat hónapra is szükség lehet, ezért gyakran kortikoszteroidokkal együtt adják őket, amelyek gyors enyhülést kínálnak.

Biologikumok. Ezek az új készítmények olyan molekulák elleni anya­gokat tartalmaznak, amelyeknek fontos szerepük van az IBD-re jel­lemző gyulladás fenntartásában. Idesorolható például az infliximab és az adalimumab, amelyekkel igen hatékonyan kezelhetők a heveny fellobbanások. Az egyik legfrissebben engedélyezett ilyen gyógyszer, a certolizumab pegol a gyulladást kiváltó TNF-alfa nevű fehérjét gátolja, még mielőtt az serkenteni tudná a gyulladást. Szintén nemrég kapta meg az engedélyt a natalizumab, amely az immunsejtek bizonyos, a gyulladá­sok előidézésében szerepet játszó molekuláit akadályozza. E gyógyszerek csak injekció vagy infúzió formájában adhatók.

Antibiotikumok. Orvosa antibiotikumokat is fölírhat önnek, különö­sen abban az esetben, ha Crohn-betegsége van. Ezek a szerek egyrészt segíthetnek a tályogok gyógyításában, másrészt csökkenthetik az ártal­mas baktériumok mennyiségét, és egyúttal elnyomják az immunrendszer gyulladásokat erősítő részét is.

Azonnali enyhülés

Aki gyulladásos bélbetegségben szenved, annak az enyhülés mindig megváltás – és minél gyorsabban jön, annál jobb. Íme néhány ötlet állapota gyors javításához.

Mélylégzés. Az IBD okozta rossz közérzet részben a szorongásra vezethető vissza. Szánjon néhány percet légzőgyakorlatokra: ezek nemcsak a stresszt enyhítik, de a hasizmok ellazításában is segítenek, s ezáltal enyhíthetik a görcsöket, és normalizálhatják a bélműködést. Az is elég lehet, ha eltölt néhány percet a kertjé­ben, vagy valamilyen más, pihen­tető tevékenységet végez.

Megnyugtató meleg fürdő. Ha egy jó meleg fürdőt vesz a kádban, az oldja a felgyülemlett feszültséget, a stresszt. A meleg víz emellett jótékony, izomlazító hatású is.

Segítsen magán!

Betegsége tüneteinek kezelésében elsőrendű fontosságú, hogy együttmű­ködjön orvosával. Az alábbi módszerek enyhíthetik fájdalmát és az egyéb kellemetlenségeket.

Rosttartalmú táplálékkiegészítők és hashajtók. Tüneteitől függően a hasmenés elleni készítmények, például a rosttartalmú táplálékkiegészítők vagy a loperamid, illetve a hashajtók is segíthetnek. Először azonban kérje orvosa tanácsát, mert még ezek a szerek is túl erősek lehetnek emésztő­rendszerének, vagy súlyosbíthatják panaszait.

Rostban szegény átmeneti étrend. A gyulladásos bélbetegség által érintett beleket a korpa (a gabonafélék szemtermésének külső héja) ugyan­úgy irritálhatja, mint a sörte a puha arcot. Sőt ilyen betegség esetén még a friss zöldségek és gyümölcsök hatására is könnyen kiújulhat a hasmenés. A legjobb tehát, ha az IBD fellobbanásakor nem eszik szemes gabonater­mékeket, olajos magvakat, egyéb magokat és kukoricát, mert ezek fokoz­hatják a görcsöket. A fellobbanás elmúltával viszont fokozatosan újra fogyaszthatja ezeket az ételeket, már csak azért is, mert fokozzák a butirát termelését: ez a zsírsav gyulladáscsökkentő hatású, és segít megőrizni a belek nyálkahártyájának egészségét.

Testmozgás. A rendszeres mozgás enyhítheti a stresszt, javíthatja a hangulatot és rendszeresebbé teheti a bélműködést. Egy kanadai vizsgá­lat során már hetente háromszori, mindössze 30 perces séta is mérsékelte a tüneteket, és hozzájárult a jó közérzethez.

Hipnózis. Kérdezze meg orvosától, használhat-e ez a fajta kezelés. Egyes adatok szerint a hipnózis, amelynek során a páciens egy terapeuta segítsé­gével relaxált állapotba kerül, enyhítheti a hasfájást és a felfúvódást.

Ne egyen zsíros ételeket, tejterméket és édességet! Az ételek nyil­vánvalóan befolyásolják az emésztőrendszer működését – egy részük ked­vezően, mások inkább hátrányosan. Érdemes lehet elkerülni a zsíros étele­ket, amelyek görcsöket és felfúvódást okozhatnak. Az angliai Newcastle-i Egyetem kutatói azt találták, hogy a legtöbb vörös húst és feldolgozott húskészítményt fogyasztó fekélyes vastagbélgyulladásos páciensek eseté­ben ötször nagyobb a fájdalmas visszaesések kockázata, mint azokéban, akik csak kevés ilyen ételt esznek.

Tanácsos lehet elkerülni a tejterméke­ket is, mivel ezek fokozhatják a hasmenést, a görcsöket és a felfúvódást, ha azonban elhagyja őket étrendjéből, feltétlenül szedjen kalciummal és D-vitaminnal dúsított táplálékkiegészítőt, mivel az IBD-s betegek az átla­gosnál hajlamosabbak a csontritkulásra. Ha valami édesre vágyik, álljon ellen a sütemények csábításának, s egyen inkább friss gyümölcsöt, amely csökkentheti a gyulladásos bélbetegség kockázatát. Több tanulmány is kimutatta, hogy a finomított cukrot tartalmazó desszertek háromszoro­sára növelik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás veszélyét.

Fogyasszon kevesebb kólát és csokit! Holland kutatók több mint 1300 fő bevonásával végzett vizsgálatuk során megállapították, hogy ezeknek a termékeknek a fogyasztása duplájára növeli a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kockázatát.

Ha nagyobb a baj

Műtét akkor válik indokolttá, ha a vastagbél működése tartósan gátolt, vagy a bélfalon fisztulák, lyukak keletkeznek. Ebben az esetben az alábbi kezelések valamelyikére lehet szükség.

Béltágítás. Crohn-betegségben alkalmazott beavatkozás, amelynek során a hegszövetek miatt beszűkült bélszakaszt tágítják ki.

Laparoszkópos műtét. Minimálinvazív (a lehető legkisebb beavatko­zással járó) operáció a Crohn-betegség kezelésére; a sebész eltávolítja a bél károsodott részét, és egyesíti az egészséges szakaszokat.

Ileoanális anasztomózis. A sebész a teljes vastagbél eltávolítása után kisebb tasakot alakít ki a vékonybél végéből, és ezt csatlakoztatja a végbél­nyíláshoz. A módszer megszünteti a fekélyes vastagbélgyulladást, viszont a nap folyamán így gyakran kell majd lágy székletet ürítenie.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.