• stressz

Lelki fájdalmak: Stressz

Mit tegyünk?

Miután az orvos kizárt minden lehetséges szervi okot a fájdalom hátterében, próbáljunk nem összpontosítani rá. Vizsgálatok kimutatták, hogy azok, akik elterelték a figyelmüket munkával, családdal, a szociális élettel és egyéb tevékenységgel, nagyobb eséllyel gyógyultak meg.

Kezelés

A pszichogén fájdalom diagnosztizálása során az orvosok vizsgálatokat végeznek, hogy minden szervi okot kizárjanak a betegség hátterében. Aztán utánanéznek, milyen pszichológiai tényezők okozhatják a tüneteket. Ennek során a páciens egyre inkább megbízik az orvos-beteg kapcsolatban, és így könnyebben elfogadja, hogy fájdalmának pszichológiai magyarázata lehet. A legjobb az esély a gyógyulásra, ha a beteg elfogadja a diagnózist és a támogató pszichoterápiát.

Megelőzés

Nincs ismert mód a pszichogén fájdalom megelőzésére.

Alternatív terápiák

• Művészetterápiák: Számos mentális egészségkutató javasolja a betegének, hogy pszichológiai problémáit rajzolással, festéssel, tánccal vagy színjátszással fejezze ki. Ezek a művészetterápiák mind a beteget, mind a terapeutát segítik, hogy betekintést nyerjenek, mi okoz gondot a betegnek.
• Hipnózis: Az orvosi hipnózis során a betegek megtanulnak a fájdalmukra összpontosítani, és megtanulják annak intenzitását befolyásolni. Ezt a mindennapi élet során hasznosíthatják. A biofeedback tréning, mely megtanít a testi funkciók kontrollálására, szintén segíthet.

Veszélyeztetett csoportok

Mindenki tapasztal valamilyen fokú stresszt, mint a szervezet fiziológiai válaszát a változásokra. Ha életünk során komoly vagy túl sok stresszt kiváltó tényező (stressz) ér, könnyen lehet, hogy ennek következtében megbetegszünk.

Kialakulása

Bármilyen változás az életünkben okozhat stresszt. A változás lehet fizikális, például szélsőséges hőmérséklet vagy hangos zaj, és lehet érzelmi, például a munkánk elvesztése vagy egy új kapcsolat kezdete. Bár többnyire azt gondoljuk, hogy stresszt kizárólag negatív hatások válthatnak ki, valójában az olyan események, mint a házasság, a munkahelyi előléptetés, szintén előidézhetik.

Az okokat figyelmen kívül hagyva, a stressz az érzelmek olyan automatikus változásait hívja elő, amit energiarobbanásnak foghatunk fel. A változásokra adott válaszokat „támadás vagy védekezés” reakciónak nevezzük, mert már őseinkben kialakult, akik hajdanán nap mint nap szembenéztek a veszéllyel a gyűjtögetés és a vadászat során, és ilyenkor vagy szembeszálltak vele, vagy elmenekültek. Természetesen a mi életünkben nincsenek ilyen veszélyek, de a testünk a bevésődött kód szerint reagál. Így egy fa mögött rejtőző tigris helyett a szervezetünk olyan problémákkal küzd meg, mint a forgalmi dugó, a munkahelyi számonkérés, és az aggódás a számlák miatt.

A stressz típusától függetlenül a szervezet a következőképpen reagálhat:

• A mellékvesekéregből adrenalin és egyéb stresszhormonok szabadulnak fel, amelyek a szervezetet felkészítik a veszélyre.
• A légzés szaporává és felületesebbé válik, hogy a szervezet több oxigénhez jusson.
• A májból glükóz szabadul fel, hogy több energiát biztosítson.
• A szív szaporábban ver, a vérnyomás emelkedik, hogy az oxigén és a tápanyagok gyorsabban keringjenek a szervezetben.
• Az agy és az izmok vérbősége fokozódik, míg ezzel egy időben az emésztőrendszeré csökken.
• Fokozódik a verejtékezés, hogy a szervezet több kalóriát égethessen el anélkül, hogy a testhőmérséklet emelkedne.

Figyelem!

Amikor a stresszt kiváltó tényezők megszűnnek, a szervezet alapállapotba tér vissza (homeosztázis). Ha azonban a stressz krónikussá válik – ez sokunknál fordul elő -, a szervezet készenléti állapotban marad. Ennek káros következményei közé tartozik a koleszterinszint-emelkedés, a magas vérnyomás, az érkárosodás, a romló mentális funkciók és a meggyengült immunrendszer.

A koffein, ami igen gyakran használt serkentő, fokozhatja a stressz hatását. Amennyiben napi három-négy csésze kávénál vagy más koffeintartalmú italnál többet fogyasztunk, próbáljunk áttérni a koffeinmentes változatra. Észre fogjuk venni, hogy stresszreakcióink drámaian megváltoznak.

Mit tegyünk?

A vizsgálatok szerint azok az emberek, akik jól meg tudnak küzdeni a stresszel, kevésbé betegszenek meg.

Íme néhány tanács, mely segíthet a stressz ellen:

• Tegyünk egy frissítő sétát, lehetőleg csöndes és kellemes környezetben.
• Rangsoroljuk a dolgokat. A fontos és nélkülözhetetlen dolgokat végezzük csak el, hogy ne legyünk túlterheltek.
• Írjunk listát az elvégzendő napi feladatokról fontossági sorrendben. Pipáljuk ki, amit elvégeztünk, hogy így elégedettséget érezhessünk.
• Szakítsunk pár percet pihenésre a különböző feladatok között.
• Próbáljunk nem aggodalmaskodni, ha valamit nem sikerült elvégeznünk, inkább tervezzük meg a következő napot.
• Hagyjunk több időt a feladatokra vagy az utazásra egy-egy fontos találkozó előtt, így elkerülhetjük azt a szorongást és a stresszt, amit a forgalmi dugó vagy más közbejövő esemény okoz.
• Tegyük megnyugtatóvá környezetünket. A zajok, az agresszív színek, a túl éles fény, a rendetlenség mind stresszt idézhet elő, még ha úgy gondoljuk is, hogy hozzá tudunk szokni.
• Mindennap különítsünk el időt a pihenésre. Olvassunk, hallgassunk zenét, vegyünk egy forró fürdőt aromaolajokkal, és mozogjunk rendszeresen.

Kezelés

Miután az orvos kizárja a stressz tüneteit előidézhető szervi okokat, a kezelést legtöbbször nyugtató, szorongáscsökkentő gyógyszereléssel kezdi. A benzo-diazepineket – lorazepam, diazepam-ot gyakran írják fel. A legmegfelelőbb kezelés azonban a stressz hatásának mérséklése mindennapi életünkben, különböző stresszcsökkentő technikák révén.

Megelőzés

Egy vizsgálat a stresszt jól toleráló emberekben négy közös faktort talált. Ezek a következő képességek voltak:

• A nehézségeket kihívásnak tekintették, amelyeknek inkább elébe mentek, mintsem megfutamodtak tőlük.
• Határozott egyéni céljaik voltak.
• Rendszeresen mozogtak, vagy a pihenés más formáit gyakorolták.
• Fenntartottak valamilyen támaszt.

Alternatív terápiák

Többféle alternatív módszer létezik a stressz távol tartására, köztük az aromaterápia és a masszázs, a meditáció, az irányított imagináció, az önhipnózis, a jóga, a taj csi és más mozgásterápiák, a különböző gyógynövényteák alkalmazása. Próbáljuk ki, hogy nekünk melyik használ leginkább.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.