Nyelőcsőgörcs és achalasia tünetei
Kialakulása
Az elsődleges nyelőcsőgörcs kiváltó oka ismeretlen. A mellkas-fájdalom, amelyet gyakran összekevernek a szívrohammal, akkor alakul ki, amikor az izom, amely normálisan rendszeres hullámokban, perisztaltikusán húzódik össze, hirtelen görcsbe rándul.
Tünetek
- A mellkas felső részére összpontosuló fájdalom, mely a nyakba, az állkapocsba és a karba sugározhat
- Fájdalom és nyelési nehézség.
- Kellemetlen érzés, melyet a falat elakadása okoz a torokban.
- Idült köhögés, különösen éjszaka.
Veszélyeztetett csoportok
A nyelőcsőgörcs bármilyen életkorban kialakulhat, de jellegzetesen 20 és 40 év között fordul elő. A férfiakat és a nőket egyenlő mértékben érintheti. Azoknál az embereknél, akik idült gyomorégéstől vagy emésztési zavartól szenvednek, nagyobb a görcs kialakulásának az esélye. A görcsöt a stressz, a nagyon meleg vagy hideg folyadék fogyasztása is kiválthatja.
Forradalmi újdonságok
A nehezen kezelhető görcsök kezelésére botulinum toxinból (Botox), a botulizmust okozó idegméregből készült injekciót használnak. Kis mennyiségű Botoxot fecskendeznek a nyelőcső alsó záróizmába, ami ellazulást okoz. Ez hatásos a betegek 70-80 százalékánál, ám a hatás 6-12 hónap alatt elmúlik. Ekkor az injekciót meg kell ismételni. A nyelőcső alsó részén lévő záróizom rendellenes működése végül is nyelőcsőgyulladást és fekélyesedést okozhat.
A görcsök akkor alakulnak ki, mikor az evés vagy az ivás a záróizmot – ez az étel és a folyadék számára a gyomorba jutást teszi lehetővé – összehúzódásra serkenti. Ez nyelési nehézséget és olyan érzést okoz, mintha valami megakadt volna a torokban. Egy bizonyos idő múlva a görcs átalakul achalasiává, olyan rendellenességgé, melyet a nyelőcső izmai és az őket behálózó idegek közötti kapcsolat hibája jellemez. A nyelőcső kidudorodik, majd beszűkül az alsó záróizom felett. Súlyosabb esetekben a nyelőcső megrepedhet a fokozott nyomás miatt, amelyet a kitágult nyelőcső és az összehúzódott záróizom okoz.
Mit tegyünk?
Együnk lassan, és rágjuk meg az ételt alaposan, mielőtt lenyelnénk. Tanácsos áttérni a pépes ételekre. A savkötők szintén okozhatnak enyhülést. Ha úgy érezzük, hogy az étel a torokban akadt, az ún. Valsalva-manőver segíthet a falat gyomorba juttatásában: vegyünk mély lélegzetet, fogjuk be az orrunkat, zárjuk össze a szánkat, próbáljuk meg erővel kifújni a levegőt a tüdőnkből.
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- Teendők görcsrohamok esetén
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Kezelés
Bármilyen megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalmat orvossal kell kivizsgáltatni, hogy kizárhassák a sokkal súlyosabb betegségeket, így a szívbetegséget.
Vizsgálatok
A tüneteket kiváltó ok tisztázására és a görcs helyének meghatározására diagnosztikus vizsgálatokat kell végezni. Ezek közé tartozik: a felső emésztőrendszeri nyelési vizsgálat, melyet báriumtartalmú kontrasztanyaggal végeznek. Achalasiában a nyelőcső részlegesen vagy teljes hosszában kitágul, viszont közvetlenül az alsó záróizomgyűrű felett összeszűkül.
A nyelőcső-manometria olyan eljárás, amellyel mérik az izom-összehúzódások erősségét és a záróizom okozta nyomást. A nyelőcsőtükrözés során endoszkópot juttatnak a nyelőcsőbe, hogy meghatározzák, mi váltja ki a tüneteket. Ezzel az eljárással olyan, hasonló tünetekkel járó betegségeket is ki lehet mutatni, mint a rák, a gyulladás, a fekélyesedés vagy a polipok.
Gyógyszerek
A simaizmok összehúzódását gátló kalciumcsatorna-blokkolók a legtöbb esetben jó hatásúak. Ki lehet még próbálni a nitroglicerint és az antikolinerg szereket is. Súlyos fájdalom esetén szükségessé válhat kodein vagy erősebb kábító fájdalomcsillapító adása.
Műtéti kezelés
Ha a panaszokat elzáródás vagy a nyelőcső alsó záróizmának a megvastagodása okozza, tágításra kerülhet sor. Ha ez nem segít, akkor a miotómiának nevezett sebészi beavatkozást végzik el. A műtét során átvágják a nyelőcső alsó záróizmának a rostjait.
Megelőzés
Nincs speciális módszer a megelőzésre. Egyesek szerint a stresszt okozó helyzetek kerülése segíthet.
Alternatív terápiák
- Relaxációs gyakorlatok: A meditáció, az önhipnózis és az egyéb relaxációs terápiák a stressz okozta nyelőcsőgörcsök megelőzésében lehetnek segítségünkre.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.